< Előző | Tartalom | Következő >
2𝜎𝜆
e = 𝑃𝐶𝐷 , ahol
2𝜎
e = a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben
PT = a próbanyomás MPa-ban
PC = a 6.8.2.1.14 pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban
D = a tartány belső átmérője mm-ben
= a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm2-ben
= 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembe vételéhez és a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszerekhez.
A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb
a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.21 
a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.20
pontban meghatározott értéknél.
6.8.2.1.18 A 6.8.2.1.21 pontban említetteken kívüli, 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű, kör keresztmetszetű3) tartány falvastag- ságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból4) van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült.
Ha az átmérő3) meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból4), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült.
A tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból4) van (a 6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak megfelelően), vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült.
Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból4), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült.
Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél, ill. extra nagy
tankkonténer esetén 4,5 mm-nél
vékonyabb.
Az „egyenértékű vastagság” a következő képlet5) szerinti vastagságot jelenti:
𝑒1
= 464𝑒0
3 2
√(𝑅𝑚1 𝐴1)
3) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alponja szerinti tartányok keresztmetszetében azonban lehetnek bemélyedések, ill. kiálló részek, mint például zsompok, kivágások vagy süllyesztett kialakítású búvónyílások. Ezek készülhetnek sík vagy alakos (homorú vagy domború) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek bemélyedésnek vagy kiálló résznek. Lásd az
„ADR 6.8.2.1.18 pont 3) lábjegyzetének alkalma-zására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (https://unece.org/guidelines-telematics-application-standards-construction-and-approval- vehicles-calculation-risks).
4) A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.
3 𝑅
𝐴 2
5) Ez a képlet a következő általános képletből adódik: 𝑒1 = 𝑒0 √( 𝑚0 0) , ahol
𝑅𝑚1𝐴1
e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;
e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;
Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2- ben);
A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);
Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és
A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.
6.8.2.1.19 Ha a tartány az oldalirányú ütközésekből vagy felborulásból eredő sérülések ellen
6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastag- ságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű3) tartányok falvastag- sága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastag- ságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű3) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastag- ságnál.
Az „egyenértékű falvastagság” a
6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti.
Azokat az eseteket kivéve, amelyekről a
6.8.2.1.21 pont rendelkezik, a 6.8.2.1.20
a) vagy b) pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél:
Ha a tartány a sérülések ellen a
6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastag- ságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányok falvastag- sága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastag- ságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál.
Az „egyenértékű falvastagság” a
6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti.
A 6.8.2.1.20 pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél:
A tartány átmérője | 1,80 m | 1,80 m | |
A tartány legkisebb falvastagsága | Ausztenites rozsdamentes acél | 2,5 mm | 3 mm |
Ausztenites-ferrites rozsda- mentes acél | 3 mm | 3,5 mm | |
Egyéb acél | 3 mm | 4 mm | |
Alumíniumötvözet | 4 mm | 5 mm | |
99,80%-os tisztaságú alumínium | 6 mm | 8 mm |
6.8.2.1.20 Az 1990. január 1-je után gyártott tartányok akkor rendelkeznek a
6.8.2.1.19 pontban említett védelemmel, ha a következő vagy ezekkel egyenértékű előírások6) teljesülnek:
a) Porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok sérülés elleni védőszerkezetének meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak.
b) Az egyéb anyagok szállítására használt tartányok akkor védettek a sérülések ellen, ha:
A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet
– olyan teljes külső védelem, mint a
„szendvics”-szerkezet, ahol a külső burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy
– olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből álló váz támasztja alá, vagy
– kettős falú tartány.
6) Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.
1. A legfeljebb 2 m görbületi sugarú, kör vagy ellipszis keresztmetszetű tartányok el vannak látva erősítőelemekkel (válaszfalakkal, hullámtörő lemezekkel, külső vagy belső abroncsokkal), amelyek úgy van- nak elhelyezve, hogy a következő feltételek közül legalább az egyiknek megfelelnek:
– két szomszédos erősítőelem távolsága legfeljebb 1,75 m
– két válaszfal vagy hullámtörő lemez közötti rész űrtartalma legfeljebb 7500 liter.
Az abroncsok merőleges keresztmetszeti tényezőjének legalább 10 cm3-nek kell lennie (az együttműködő tartányfal- résszel együtt).
A külső abroncsok kiálló éleit legalább 2,5 mm sugárral kell lekerekíteni.
A válaszfalaknak és a hullámtörő lemezeknek meg kell felelniük a
6.8.2.1.22 pont előírásainak.
A válaszfalak és a hullámtörő le- mezek falvastagsága soha nem lehet kisebb a tartány falvastag- ságánál.
2. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagsága megfelel a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvastagságnak, a tartány favastagsága pedig legalább akkora, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság.
3. Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél4), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütés- elnyelő képessége olyan, mint pl. a poliuretán habé.
Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a
6.8.2.1.18 pontban előírt falvas- tagságnak, a tartány falvastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság.
Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél4), vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a kemény poli- uretán-habé
4. Az 1. pontban említettektől eltérő formájú, különösen a koffer alakú tartányoknál a tartány magasságának felénél, körben a magasság legalább 30%-át kitevő részén olyan kiegészítő védelemmel van ellátva, amelyet úgy terveztek, hogy a különleges deformációs munka legalább egyenlő legyen az olyan szerkezeti acél4) tartányéval, amely 5 mm falvastagságú, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy 6 mm falvastagságú, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb.
Ezt a kiegészítő védőelemet a tartányra tartósan kell rögzíteni. Ez a követelmény – a különleges deformációs munka további vizsgálata nélkül – akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kiegészítő védelem a tartány erősítendő részével azonos anyagból készült lemez hozzáhegesztéséből áll úgy, hogy a legkisebb falvastagság megfelel a 6.8.2.1.18 pontban említettnek.
Ez a védelem attól a lehetséges igénybevételtől függ, amely baleset során az olyan szerkezeti acél4) tartányban keletkezne, amelynek fal- vastagsága 5 mm, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy falvastagsága 6 mm, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb. Ha a tartány más fémből készült, az egyenértékű vastagságot a
6.8.2.1.18 pontban található képlet adja.
Leszerelhető tartányoknál ilyen védelemre nincs szükség, ha a tartányt minden oldalról a hordozó jármű oldalfalai védik.
6.8.2.1.21 A legfeljebb 5000 liter űrtartalmú vagy legfeljebb 5000 liter űrtartalmú, szivárgás-mentes kamrákra osztott tartányoknál a 6.8.2.1.14 a) pont szerint számított falvastagság tovább csökkenthető legfeljebb a következő táblázatban megadott értékekig, kivéve, ha a 6.8.3 vagy a 6.8.4 szakaszban más érték van
A tartány legnagyobb görbületi sugara, m | A tartány vagy tartánykamra űrtartalma, m3 | Legkisebb falvastagság , mm | ||
Szerkezeti acél esetén | ||||
2 | 5,0 | 3 | ||
2…3 | 3,5 | 3 | ||
3,5 de 5,0 | 4 | |||
Ha nem szerkezeti acélt4), hanem más fémet használnak, a falvastagságot a 6.8.2.1.18 pontban előírt egyenérték- képlettel kell számítani és nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél: | ||||
A tartány legnagyobb görbületi sugara, m | 2 | 2 – 3 | 2 – 3 | |
A tartány vagy tartánykamra űrtartalma, m3 | 5,0 | 3,5 | 3,5 de 5,0 | |
A tartány legkisebb falvastagsága | Ausztenites rozsda- mentes acél | 2,5 mm | 2,5 mm | 3 mm |
Ausztenites-ferrites rozsdamentes acél | 3 mm | 3 mm | 3,5 mm | |
Egyéb acél | 3 mm | 3 mm | 4 mm | |
Alumínium ötvözet | 4 mm | 4 mm | 5 mm | |
99,80%-os tisztaságú alumínium | 6 mm | 6 mm | 8 mm | |
A válaszfalak és a hullámtörők falvastagsága sohasem lehet kisebb, mint a tartányfal vastagsága. | ||||
6.8.2.1.22 A hullámtörőknek és a válaszfalaknak domborúnak (legalább 10 cm mélységgel) vagy hullámos vagy alakos kiképzésűnek kell lenniük, vagy más módon úgy kell megerősíteni, hogy azonos szilárdságúak legyenek. A hullámtörő lemez felületének legalább ak- korának kell lennie, mint a tartány – amelyben a hullámtörő lemez van – keresztmetszeti területének 70%-a.
Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése
6.8.2.1.23 A 6.8.2.4.1 vagy a 6.8.2.4.4 pont szerinti vizsgálatokat végző vizsgáló szervezetnek ellenőriznie és tanúsítania kell a gyártó és a karbantartó, ill. a javító műhely hegesztési munkák elvégzésére való alkalmasságát, és a működtetett hegesztési minőségbiztosítási rendszert. A hegesztést minősített hegesztőnek olyan minősített hegesztőeljárással kell kivitelezni, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálatokkal igazolták.
A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt 
varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő vizsgálatokat kell elvégezni a gyártó által alkalmazott mindegyik hegesztőeljárással készült hegesztésekre:
= 0,8: minden hegesztési varratot mindkét oldalon, amennyire lehetséges, szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, és további roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni. A roncsolásmentes vizsgálatnak az összes „T” csatlakozásra és a varratkereszteződések elkerülése érdekében alkalmazott eltolásra és a tartányfenekek domborított részén levő varratokra is ki kell terjednie. Az együttes vizsgálandó varrathossz nem lehet kisebb, mint
– minden hosszvarrat egyedi hosszának 10%-a;
– minden körvarrat egyedi hosszának 10%-a;
– a tartányfenekek minden körvarrata egyedi hosszának 10%-a; és
– a tartányfenekek minden sugárirányú varrata egyedi hosszának 10%-a.
= 0,9: minden hegesztési varratot mindkét oldalon, amennyire lehetséges, szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, és további roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni. A roncsolásmentes vizsgálatnak az összes varratcsatlakozási pontra, a varratkereszteződések elkerülése érdekében alkalmazott eltolásra, a tartányfenekek domborított részén levő varratokra és a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztésekre (fűzővarratokra) is ki kell terjednie. Az együttes vizsgálandó varrathossz nem lehet kisebb, mint;
minden hosszvarrat egyedi hosszának 100%-a; minden körvarrat egyedi hosszának 25%-a;
a tartányfenekek minden körvarrata egyedi hosszának 25%-a; és
a tartányfenekek minden sugárirányú varrata egyedi hosszának 25%-a.
= 1,0: minden hegesztési varratot teljes hosszában roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon szemre- vételezéssel meg kell vizsgálni. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni.
A kör-, a hossz- és a sugárirányú hegesztési varratok roncsolásmentes vizsgálatát radiográfiás vagy ultrahangos eljárással kell végezni. A tervezési és gyártási szabványokban megengedett többi hegesztési varrat vizsgálatát a 6.8.2.6.2 pontban felsorolt szabványoknak megfelelő más módszerekkel is el lehet végezni. A vizsgálatokkal igazolni kell, hogy a hegesztési varratok minősége megfelel az igénybevételeknek.
= 0,8, ill. = 0,9 esetén, ha nem megengedett hibát észlelnek a hegesztés valamely részén, a roncsolásmentes vizsgálatokat ki kell terjeszteni mindkét oldalon egy ugyanolyan hosszúságú részre, mint amelyen a hibát észlelték. Ha ennek során újabb nem megengedett hibát észlelnek, a roncsolásmentes vizsgálatokat ki kell terjeszteni az összes többi, azonos hegesztőeljárással készített hegesztésre.
A javítás vagy az átalakítás során elkészített hegesztések értékelését az előzőekben leírtak szerint, és a 6.8.2.6.2 pontban felsorolt szabványok szerint meghatározott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell elvégezni.
Ha a hegesztési varratok, beleértve a roncsolásmentes vizsgálattal felfedett hibákat kijavító hegesztéseket is, minőségét illetően kételyek merülnek fel, a varratok további vizsgálatára lehet szükség.
Egyéb gyártási követelmények
6.8.2.1.24 A védőbélést úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási körül- mények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén.
6.8.2.1.25 A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza.
6.8.2.1.26 Ha a legfeljebb 60 °C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló tartányok nemfémes védőbéléssel (belső bevonattal) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.
6.8.2.1.27 A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartányokat a jármű alvázával legalább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.
A tartányokat el kell látni legalább egy földelő szerelvénnyel, ami a „ 
” szimbólummal jól látható módon meg van jelölve és alkalmas az elektromos csatlakoztatáshoz.
6.8.2.1.28 A tartány felső részén levő szerelvények védelme
A tartányok tetején levő szerelvényeket és tartozékokat a felborulásból adódó sérülések ellen védeni kell. A védelem állhat erősítő-gyűrűk, védőtetők, kereszt- és hosszirányú elemek elhelyezéséből, amelyeknek alakja olyan, hogy kielégítő védelmet nyújt.
6.8.2.2 Szerelvények
A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanás- pontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására hasz- nált tankkonténerek minden részének villa- mosan földelhetőnek kell lenniük. Elektro- kémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.
6.8.2.2.1 Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók.
A hegesztett szerkezeti részeket úgy kell a tartányköpenyhez rögzíteni, hogy megelőzhető legyen a tartányköpeny felhasadása.
A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen
– összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és
– meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek.
A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében.
Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a tartányfalon szükséges nyílások száma a lehető legkevesebb legyen.
Az üzemi szerelvények tömítettségét, beleértve a vizsgálónyílások záró- szerkezetét (fedelét) is, még akkor is biztosítani kell, ha a tartány felborul. Figyelembe kell venni azokat az erőhatásokat is (gyorsulást, dinamikus
Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tankkonténer felborul.
nyomást), amelyek ütközés során léphetnek fel. A tartány tartalmának az ütközés miatt fellépő feszültségcsúcs hatására történő kis mértékű kiszivárgása azonban megengedhető.
A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni.
A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg.
6.8.2.2.2 Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „A” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:
– egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint
– minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó,
vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják.
Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „B” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:
– egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből;
– egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből7), amely minden cső végén el van helyezve; és a tartányhoz a lehető legközelebb van el-
helyezve; és
– minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják.
Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. védőbéléssel ellátott tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva.
A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza.
A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia.
A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
7) Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vakkarimával helyettesíthető.
A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak8) kell lennie.
Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „C” vagy „D” betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében „C” betű szerepel a tartányköpeny alsó részén tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.
6.8.2.2.3 A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére szelepekkel lehet ellátni; a vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7 pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek. Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kPa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá.
A légző berendezések lángzárjainak alkalmasnak kell lenniük a szállított anyag által kibocsátott gőzhöz (legnagyobb kísérleti biztonságos résvastagság– MESG), hőmérséklet tartományhoz és alkalmazáshoz. Ezeknek ki kell elégíteniük az EN ISO 16852:2016 (Lánggátló berendezések. Működési követelmények, vizsgálati módszerek és használati korlátok) szabvány következő táblázatban megadott helyzetekre vonatkozó követelményeit és vizsgálatait:
Alkalmazás/felszerelés | Vizsgálati követelmények |
Közvetlen kapcsolat az atmoszférával | EN ISO 16852:2016, 7.3.2.1 |
Kapcsolat a csővezeték rendszerrel | EN ISO 16852:2016, 7.3.3.2 (a szelep/lángzár kombinációkra kell alkalmazni, ha együtt vizsgálják) |
EN ISO 16852:2016, 7.3.3.3 (a szelepektől függetlenül vizsgált lángzárakra kell alkalmazni) |
A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányokon használt vákuumszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a
6.8.2.2.6 pontot) alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási lökéshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet
Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni.
8) A cseppmentesen oldható csatlakozóknak a működési mechanizmusa önzáró. Emiatt a „nyitva/zárva” helyzet jelzése nem szükséges. Ez a típusú csatlakozó csak második vagy harmadik zárószerkezetként használható.
6.8.2.2.4 Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie.
Ezen nyílásokat legalább 0,4 MPa (4 bar) próbanyomásra méretezett záró- szerkezettel kell ellátni azoknál a folyékony állapotban lévő anyagok szállítására szolgáló extra nagy tankonténereknél, amelyek nincsenek válaszfalakkal vagy hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtarlamú rekeszekre osztva.
6.8.2.2.5 (fenntartva)
A 0,6 MPa-nál (6 bar-nál) nagyobb próbanyomású extra nagy tankkonténer- hez nem engedélyezett nyitható, csukló- pántos dómfedél.
6.8.2.2.6 Az 50 °C-on legfeljebb 110 kPa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat légző-berendezéssel és feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a 6.8.2.2.7, ill. a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelnie.
6.8.2.2.7 Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.
6.8.2.2.8 A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva9) kell lennie.
6.8.2.2.9 Ha a 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.
6.8.2.2.10 Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani:
A sűrített, a cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására szolgáló tartányok kivételével, amelyeknél a hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának a 6.8.3.2.9 pont követelményeinek kell megfelelnie, a hasadótárcsa nyitónyomásának a következő követelményeknek kell megfelelnie:
– a legkisebb nyitónyomásnak 20 °C-on, a tűréseket beleértve, legalább a próbanyomás 0,8-szeresének kell lennie;
– a legnagyobb nyitónyomás 20 °C-on, a tűréseket beleértve, nem lehet nagyobb, mint a próbanyomás 1,1-szerese; és
– a nyitónyomásnak a legnagyobb üzemi hőmérsékleten nagyobbnak kell lennie mint a legnagyobb üzemi nyomás.
A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását.
9) A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.
6.8.2.2.11 A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékeny anyagú szintjelzők nem használhatók.