< Előző | Tartalom | Következő >
6.9.2.7 A szálvázas műanyagból (FRP) készült mobil tartányokra vonatkozó kiegészítő
előírások
6.9.2.7.1 Anyagvizsgálatok
6.9.2.7.1.1 Műgyanták
A műgyanta szakadási nyúlását az ISO 527-2:2012 szabvány szerint kell meghatározni. A műgyanta hődeformációs hőmérsékletét (HDT) az ISO 75-1:2013 szabvány szerint kell meghatározni.
6.9.2.7.1.2 Köpeny minták
Vizsgálat előtt a mintákról minden bevonatot el kell távolítani. Ha a tartányköpenyből készített minták alkalmazására nincs lehetőség, akkor párhuzamosan készített minták használhatók. A következőket kell megvizsgálni:
a) a tartányköpeny palástjának és fenekeinek réteg vastagságát;
b) a kompozit összetételét és tömegarányát az ISO 1172:1998 vagy az ISO 14127:2008 szabvány szerint, valamint az erősítő rétegek irányát és felépítését;
c) a szakítószilárdságot, a szakadási nyúlást és a rugalmassági modulust a tartányköpeny kerületén és hosszirányában, az ISO 527-4:1997 vagy az ISO 527- 5:2009 szabvány szerint. A szálvázas műanyag (FRP) tartányköpeny felületén, az ISO 527-4:1997, ill. az ISO 527-5:2009 szabványnak megfelelően, reprezentatív módon a rétegelt lemezeken (laminátokon) vizsgálatokat kell végezni, hogy a biztonsági tényező (K) alkalmasságát értékelni lehessen. A szakítószilárdság mérésére legalább hat próbadarabot kell használni, és a szakítószilárdság meghatározásához a mérési átlagból két szórást le kell vonni;
d) a behajlás mértékét és a hajlítószilárdságot az ISO 14125:1998+ Amd 1:2011 szerinti három- vagy négy ponton mért hajlítási kúszásvizsgálattal, amit legalább 50 mm széles próbatesten, a falvastagság legalább 20-szorosát kitevő alátámasztási távolsággal kell végezni. Legalább öt próbadarabot kell használni;
e) az α kúszási tényezőt legalább két a d) alpontban leírt kialakítású, a behajlás mértékét három- vagy négy ponton mért, a 6.9.2.2.3.2 pontban meghatározott legnagyobb tervezési hőmérsékleten 1000 órás időtartamra kitett próbatest kúszási értékek átlagából kell venni. Mindegyik próbatesten a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
i) a próbatestet terheletlenül tegyük a hajlítóberendezésbe, helyezzük el a legnagyobb tervezési hőmérsékletre beállított kamrába és hagyjuk legalább 60 percig alkalmazkodni a környezethez;
ii) Az ISO 14125:1998 + Amd 1:2011 szabvány szerint a hajlításnak kitett próbatest terhelése megegyezik a d) alpontban meghatározott szilárdságnak megfelelő hajlítófeszültség egynegyedével. A mechanikai terhelést a legnagyobb tervezési hőmérsékleten, legalább 1000 órán át folyamatosan fenn kell tartani;
iii) az alakváltozás kezdő mérése az e) ii) alpont szerinti teljes terhelés alkalmazása után hat perccel. A befogószerkezetben lévő próbatestnek terhelve kell maradnia;
iv) az alakváltozás utolsó mérése az e) ii) alpont szerinti teljes terhelés alkalmazása után 1000 órával; és
v) az α kúszási tényező kiszámítása, az alakváltozásnak az e) iii) alpont szerint meghatározott kezdő értéke osztva az e) iv) alpont szerinti alakváltozás utolsó értékével.
f) a β öregedési tényezőt legalább két a d) alpontban leírt kialakítású statikusan terhelt, a behajlás mértékét három- vagy négy ponton mért, a 6.9.2.2.3.2 pontban meghatározott legnagyobb tervezési hőmérsékleten 1000 órás időtartamra kitett, vízbe merített próbatest értékek átlagából kell venni. Mindegyik próbatesten a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
i) a vizsgálat előtt ill. kondicionálásra a próbatesteket 24 órán át 80 oC-on szárítószekrényben kell szárítani;
ii) a próbatestet környezeti hőmérsékleten három- vagy négy ponton hajlításra kell terhelni az ISO 14125:1998 + Amd 1:2011 szabvány szerint, a d) alpontban meghatározott szilárdságnak megfelelő hajlítófeszültség egynegyedével. Az alakváltozás kezdő mérése a teljes terhelés alkalmazása után 6 perccel történjen. A próbatest befogószerkezetből történő eltávolítása;
iii) a terheletlen própatestet a legnagyobb tervezési hőmérsékleten legalább 1000 órás időtartamra vízbe kell meríteni a kondícionálási idő megszakítása nélkül. A kondicionálási idő leteltével a próbatestet el kell távolítani és nedvesen, környezeti hőmérsékleten kell tartani és három napon belül végre kell hajtani az f) iv) alpontot;
iv) az f) ii) alponttal egyezően a próbatestet másodszor is statikus terhelésnek kell kitenni. Az alakváltozás utolsó mérése a teljes terhelés alkalmazása után 6 perccel történjen. A próbatest befogószerkezetből történő eltávolítása; és
v) a β öregedési tényező kiszámítása, az alakváltozásnak az f) ii) alpont szerint meghatározott kezdő értéke osztva az f) alpont szerinti alakváltozás utolsó értékével.
g) az egyesítések rétegek közötti nyírószilárdságát reprezentatív mintán kell meghatározni az ISO 14130:1997 szabvány szerinti szakítóvizsgálat keretében;
h) a rétegelt lemezeknél az alkalmazástól függően a hőre lágyuló gyanta formázási jellemzőinek vagy a hőre keményedő gyanta kikeményedésének és az utólagos kikeményedési folyamatainak hatékonysága egy vagy több következő módszer alkalmazásával határozható meg:
i) a formázott hőre lágyuló gyanta jellemzőinek vagy a hőre keményedő gyanta kikeményedési fokának közvetlen mérése: az üvegesedési hőmérséklet (Tg) ill. az olvadási hőmérséklet (Tm) meghatározása az ISO 11357-2:2020 szabvány szerint differenciál kalometriával (DSC); vagy
ii) a formázott hőre lágyuló gyanta jellemzőinek vagy a hőre keményedő gyanta kikeményedési fokának közvetett mérése:
- HDT az ISO 75-1 szabvány szerint;
- Tg vagy ill. Tm termomechanikai analízissel (TMA) az ISO 11359-1:2014 szabvány szerint;
- Dinamikus termomechanikai vizsgálat (DMA) az ISO 6721-11:2019 szabvány szerint;
- Barcol mérés az ASTM D2583:2013-03 vagy az EN 59:2016 szabvány szerint.
6.9.2.7.1.3 A bélés és az üzemi szerelvények szállítandó anyaggal érintkező felületeinek vegyi összeférhetőségét a következő módszerek valamelyikével bizonyítani kell. Ennek során a tartányköpeny és a szerelvényei anyagainak a szállítandó anyagokkal való összeférhetőségét minden szempontból igazolni kell, beleértve a tartányköpeny kémiai roncsolódását, a szállítandó anyag kritikus reakciójának iniciálását és a kettő közötti veszélyes kölcsönhatást.
a) A tartányköpeny roncsolódásának megállapításához a tartányköpenyből és az esetleges betétek hegesztési tartományából mintát kell venni és az EN 977:1997 szabvány szerinti vegyi összeférhetőségi vizsgálatnak kell alávetni 50 °C-on, 1000 órás időtartamig vagy a legmagasabb hőmérsékleten, amelyen az adott anyag szállítása engedélyezett. Az EN 978:1997 szabvány szerinti hajlítási vizsgálattal meghatározott szilárdság és rugalmassági modulus csökkenése az eredeti mintához képest legfeljebb 25% lehet. Repedések, hólyagok, kipattogzás, a rétegek és a betét szétválása és egyenetlenségek nem fogadhatók el.
b) A szállítandó anyagoknak a tartányköpeny azon anyagaival való összeférhetőségére, amelyekkel az adott hőmérsékleten, időtartamban és üzemi körülmények között érintkezésbe kerülhetnek, hiteles és dokumentált pozitív tapasztalatok vannak.
c) A szakirodalomban, szabványban vagy más forrásban az illetékes hatóság számára elfogadható műszaki adatok találhatók.
d) Az illetékes hatóság egyetértésével a vegyi összeférhetőség igazolására más módszerek is alkalmazhatók.
6.9.2.7.1.4 Golyó ejtési próba az EN 976-1:1997 szerint
A mintadarabot az EN 976-1:1997, 6.6 szabvány szerinti golyó ejtési próbának kell alávetni. A tartányon sem kívül, sem belül nem lehet szemmel látható sérülés.
6.9.2.7.1.5 Tűzállósági vizsgálat
6.9.2.7.1.5.1 A tartányt reprezentáló mintadarabot – felszerelt üzemi és szerkezeti szerelvényekkel
– legnagyobb űrtartalmának 80%-áig meg kell tölteni vízzel, és 30 percen át úgy kell kitenni nyílt tüzelőolaj tálcatűznek vagy ugyanilyen hatású más tűznek, hogy a láng teljesen körülvegye. A tűznek egy 800 oC lánghőmérsékletű elméleti tűznek kell megfelelnie, amelynek kisugárzási (emissziós) tényezője 0,9 és a tartány hőátadási tényezője 10 W/(m2K) ill. a hőelnyelési (abszorpciós) tényezője 0,8. Az ISO 21843:2018 szabvány szerint legalább 75 kW/m2 nettó hőáramsűrűséget kell beállítani. A tüzelőanyag felületének minden irányban legalább 50 cm-rel nagyobbnak kell lennie, mint a tartány, a tüzelőanyag felszíne és a tartány közötti távolságnak pedig 50 és 80 cm között kell lennie. A tartány folyadékszint alatt lévő részeinek, a nyílásoknak és a zárószerkezeteknek is, a csepegéstől eltekintve, szivárgásmentesnek kell maradniuk.
6.9.2.8 Vizsgálat
6.9.2.8.1 A szálvázas műanyagból (FRP) készült mobil tartányok vizsgálatát a 6.7.2.19 bekezdés előírásai szerint kell elvégezni. Ezenkívül a 6.7.2.19.4 pontban meghatározott időszakos vizsgálat részeként, a nyomáspróba elvégzését követően a hegesztett hőre lágyuló műanyagból készült betéteket a megfelelő szabvány szerint szikrapróbának kell alávetni.
6.9.2.8.2 Ezenkívül az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálatokat a 6.9.2.6.3 pont szerint, és a használati vizsgálati programnak megfelelő, kapcsolódó vizsgálati módszereknek kell követnie.
6.9.2.8.3 Az üzembe helyezés előtti vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a tartányt a 6.9.2.2.2 pontban meghatározott minőségbiztosítási rendszer alapján gyártották.
6.9.2.8.4 Ezen túlmenően a fűtőelemek által fűtött területek elhelyezkedését a tartányköpeny vizsgálata során meg kell határozni ill. meg kell jelölni, a tervrajzokon fel kell tüntetni vagy megfelelő technikával (pl. infravörös) láthatóvá kell tenni. A tartányköpeny vizsgálatánál figyelembe kell venni a túlmelegedés, a korrózió, az erózió, a túlnyomás és a mechanikai túlterhelés által okozott hatásokat.
6.9.2.9 Minták megőrzése
A jövőbeni vizsgálatok céljából, minden legyártott tartányköpeny mintát (pl. a búvónyílás kivágásából) a jövőbeni vizsgálatok céljából a tartányköpeny üzembe helyezés előtti vizsgálat időpontjától számított öt évig, ill. az előírt ötéves időszakos vizsgálat sikeres befejezéséig meg kell őrizni.
6.9.2.10 Jelölés
6.9.2.10.1 A szálvázas műanyagból (FRP) készült mobil tartányköpenyekre a 6.7.2.20.1 pont követelményeit kell alkalmazni, a 6.7.2.20.1 f) ii) alpont kivételével.
6.9.2.10.2 A 6.7.2.20.1 f) i) alpontban előírt információkat a következők szerint kell feltüntetni ”A tartányköpeny szerkezeti anyaga: Szálvázas műanyag”, az erősítő szál pl. ”Erősítés: E – üveg” és a ”Gyanta: Vinil-észter”.
6.9.2.10.3 A szálvázas műanyagból (FRP) tartányköpenyből készült mobil tartányokra a 6.7.2.20.2 pont követelményeit kell alkalmazni.