< Előző | Tartalom | Következő >
2.2.7.2.3.1.3 –
2.2.7.2.3.1.5 (törölve)
2.2.7.2.3.2 Szennyezett felületű tárgyak (SCO)
A szennyezett felületű tárgyak (SCO) a következő három csoport egyikébe tartoznak:
a) SCO-I: olyan szilárd tárgy, amelyen
i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2- nél) meghatározva, nem haladja meg a 4 Bq/cm2 értéket béta- és gamma- sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 0,4 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és
ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4·104 Bq/cm2 értéket béta- és gamma- sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4·103 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és
iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részen (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4·104 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4·103 Bq/cm2 értéket egyéb alfa- sugárzók esetén.
b) SCO-II: olyan szilárd tárgy, amelynek felületén olyan tapadó vagy nem tapadó radioaktív szennyezettség található, amely az a) pontban az SCO-I-re vonatkozó határokat meghaladja, és amelyen
i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2- nél) meghatározva, nem haladja meg a 400 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 40 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és
ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8·105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma- sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és
iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8·105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa- sugárzók esetén.
c) SCO-III: olyan nagyméretű szilárd tárgy, amely mérete miatt nem szállítható az ADR-ben meghatározott küldeménydarab típusban, valamint
i) minden nyílása úgy van lezárva, hogy megakadályozza a radioaktív anyag kiszabadulását a 4.1.9.2.4 pont e) alpontjában meghatározott körülmények között;
ii) a tárgy belseje – amennyire lehetséges – száraz;
iii) a nem tapadó radioaktív szennyezettség a külső felületén nem haladja meg a 4.1.9.1.2 pontban meghatározott határokat; és
iv) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén meghatározva, nem haladja meg a 8·105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.
2.2.7.2.3.3 A különleges formájú radioaktív anyag
2.2.7.2.3.3.1 A különleges formájú radioaktív anyag legalább egyik méretének el kell érnie az 5 mm-t. Ha egy tömören lezárt kapszula a különleges formájú radioaktív anyag részét képezi, azt úgy kell kialakítani, hogy csak a kapszula szétroncsolásával lehessen kinyitni. A különleges formájú radioaktív anyag mintához egyoldalú engedély szükséges.
2.2.7.2.3.3.2 A különleges formájú anyagnak olyan természetűnek vagy olyan szerkezetűnek kell lenni, hogy ha alávetnék a 2.2.7.2.3.3.4 – 2.2.7.2.3.3.8 pontban meghatározott vizsgálatoknak, kielégítené a következő előírásokat:
a) nem szakad fel vagy nem törik össze a 2.2.7.2.3.3.5 a), b), c), és a 2.2.7.2.3.3.6
a) pontban ismertetett ejtési, ütési és hajlítási vizsgálat hatására (amelyik alkalmazható);
b) nem olvad meg és nem diszpergálódik a 2.2.7.2.3.3.5 d) vagy a 2.2.7.2.3.3.6 b) pont szerinti hőpróba hatására (ha az alkalmazható); és
c) a vízben mérhető aktivitás a 2.2.7.2.3.3.7 és a 2.2.7.2.3.3.8 pont szerinti kioldhatóság-vizsgálat során nem haladja meg a 2 kBq értéket; vagy helyette a zárt sugárforrásoknál az ISO 9978:1992 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Zártságvizsgálati eljárások” szabvány alapján, a zártság mértékének megállapítására végzendő térfogati szivárgást meghatározó vizsgálat hatására nem lépi túl az elfogadott küszöböt, amely az illetékes hatóság számára elfogadható.
2.2.7.2.3.3.3 A 2.2.7.2.3.3.2 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a
6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.
2.2.7.2.3.3.4 A különleges formájú radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 2.2.7.2.3.3.5 pontban meghatározott ejtési, ütési, hajlítási és hőpróbának vagy a 2.2.7.2.3.3.6 pontban engedélyezett alternatív próbáknak kell kitenni. Minden vizsgálathoz használható másik mintadarab. Mindegyik vizsgálat után egy kioldhatóság- vagy térfogatveszteség-vizsgálatot kell végezni a mintán olyan eljárással, amely legalább olyan pontos, mint a nem diszpergálódó szilárd anyagra a 2.2.7.2.3.3.7 pontban megadott, ill. kapszulázott (tokozott) anyagra a 2.2.7.2.3.3.8 pontban megadott próbák.
2.2.7.2.3.3.5 A megfelelő vizsgálati eljárások a következők:
a) Ejtési próba: A mintát 9 m magasból ütközőlapra kell ejteni. Az ütközőlapnak a
6.4.14 szakaszban meghatározott kivitelűnek kell lennie.
b) Ütési próba: A mintadarabot egy ólomlapra kell helyezni, amelyik sima, szilárd felületen nyugszik, és egy acélrúd lapos végével akkora ütést kell rámérni, amely 1,4 kg tömeg 1 m magasból való függőleges ráejtésének felel meg. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni. Az ólom 3,5…4,5 Vickers-keménységű és max. 25 mm vastagságú legyen; a felülete pedig nagyobb legyen, mint a próbatest által befedett felület. Minden ütéshez új ólomfelületet kell használni. A bélyeg (acélrúd) úgy üsse meg a mintát, hogy azon a legnagyobb sérülést okozza.
c) Hajlítási próba: A próbát csak hosszú, vékony forrásokra kell alkalmazni, amelyeknek legkisebb hosszúsága 10 cm, és a hosszúságnak a legkisebb szélességhez viszonyított aránya legalább 10. A mintadarabot mereven, vízszintesen úgy kell befogni, hogy hosszúságának a fele nyúljon ki a befogásból. A mintadarabot úgy kell elhelyezni, hogy a mintadarab a legnagyobb sérülést szenvedje el, ha a szabad végét egy acélrúd lapos végével megütik. A rúdnak olyan erővel kell megütni a mintadarabot, hogy az egyenértékű legyen 1,4 kg tömeg 1 m magasból való függőleges ráejtésével. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni.
d) Hőpróba: A mintadarabot levegőn 800 °C-ra kell felhevíteni, és tíz percen át ezen a hőmérsékleten tartani, majd hagyni kell kihűlni.
2.2.7.2.3.3.6 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a következők alól lehet mentesíteni:
a) a 2.2.7.2.3.3.5 a) és b) pontban leírt próbák alól, feltéve, hogy helyette a minta- dar-abokon az ISO 2919:2012 „Sugárvédelem. Zárt radioaktív sugárforrások. Általános követelmények és osztályozás” szabványban előírt következő ütési próbát elvégezték:
i) a 4 osztályszámozású ütési próbát, ha a különleges formájú radioaktív anyag tömege 200 g-nál kevesebb; vagy
ii) az 5 osztályszámozású ütési próbát, ha a különleges formájú radioaktív anyag tömege legalább 200 g, de 500 g-nál kevesebb; és
b) a 2.2.7.2.3.3.5 d) pontban leírt próba alól, feltéve, hogy helyette az ISO 2919: 2012 „Sugárvédelem. Zárt radioaktív sugárforrások. Általános követelmények és osztályozás” szabványban meghatározott 6 osztályszámozású hőmérsékletpróbát elvégezték.
2.2.7.2.3.3.7 A nem diszpergálódó, szilárd anyagokból álló vagy azt modellező mintadaraboknál kioldhatóság-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:
a) A mintadarabot hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz felhasznált víz mennyiségének elégnek kell lenni ahhoz, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó, el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6…8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.
5
b) A vizet és a mintadarabot 50 °C °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán
át ezen a hőmérsékleten kell tartani.
c) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.
d) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív nedvességtartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.
e) Ezután a mintadarabot az a) pontban leírtakhoz hasonlóan vízbe kell meríteni, a vizet és a mintadarabot ismét 50 °C 5 °C-ra fel kell melegíteni, és ezen a hőmérsékleten tartani négy órán át.
f) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.
2.2.7.2.3.3.8 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokon a minősítéshez vagy kioldhatóság- vagy térfogatveszteség- vizsgálatot kell végezni a következők szerint:
a) A kioldhatóság-vizsgálatnak a következő lépéseket kell tartalmazni:
i) A mintadarabot környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A víz kezdeti pH-értéke 6-8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.
5
ii) Ezután a vizet és a mintadarabot 50 °C °C hőmérsékletre kell hevíteni,
és négy órán át ezen a hőmérsékleten tartani.
iii) Ezután meg kell határozni a víz aktivitását.
iv) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív páratartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.
v) Az i), ii), iii) alatti műveletet meg kell ismételni.
b) A másik lehetőség szerinti térfogatveszteség megállapításhoz az ISO 9978:1992 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Zártságvizsgálati eljárások” szabványban ismertetett próbákat kell alkalmazni, feltéve, hogy az illetékes hatóság számára elfogadhatók.
2.2.7.2.3.4 Kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok
2.2.7.2.3.4.1 A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintájához többoldalú engedély szükséges. A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagnak olyannak kell lennie, hogy a küldeménydarabban lévő összes radioaktív anyagra, figyelembe véve a
6.4.8.14 bekezdés előírásait, teljesüljenek a következő feltételek:
a) a dózisteljesítmény a nem árnyékolt radioaktív anyagtól 3 m távolságban nem haladja meg a 10 mSv/h értéket;
b) ha alávetnék a 6.4.20.3 és a 6.4.20.4 bekezdésben meghatározott próbáknak, a levegőbe történő gáz és legfeljebb 100 μm ekvivalens aerodinamikai átmérőjű részecske kibocsátás nem haladná meg a 100A2 értéket. Mindegyik próbához külön mintadarabot lehet használni;
c) ha alávetnék a 2.2.7.2.3.4.3 pontban meghatározott próbának, a vízben mérhető aktivitás nem haladná meg a 100A2 értéket. A próba végrehajtásánál az előző
b) pontban meghatározott próbák károsító hatását figyelembe kell venni.
2.2.7.2.3.4.2 A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokat a következők szerint kell vizsgálni:
A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 6.4.20.3 bekezdésben meghatározott fokozott hőpróbának és a
6.4.20.4 bekezdésben meghatározott ütőpróbának kell alávetni. Mindegyik próbához külön mintadarabot lehet használni. A mintadarabot minden próba után alá kell vetni a 2.2.7.2.3.4.3 pont szerinti kioldhatóság-vizsgálatnak. Minden próba után meg kell vizsgálni, hogy a 2.2.7.2.3.4.1 pont vonatkozó követelményei teljesülnek-e.
2.2.7.2.3.4.3 A küldeménydarab teljes tartalmát reprezentáló szilárd anyag mintát hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz használt víz mennyisége annyi legyen, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értékének 6…8 között kell lennie, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet. A vizsgált minta hét napig tartó bemerülését követően kell megmérni a szabad vízmennyiség teljes aktivitását.
2.2.7.2.3.4.4 A 2.2.7.2.3.4.1, 2.2.7.2.3.4.2 és a 2.2.7.2.3.4.3 pontokban előírt követelményeknek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.
2.2.7.2.3.5 Hasadóanyagok
A hasadóanyagot és a hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabot a 2.2.7.2.1.1 táblázat megfelelő „HASADÓ” tételéhez kell sorolni, kivéve, ha a következő a) – f) alpontok valamelyikének előírásai szerint mentesítve van és a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) pont követelményei szerint szállítják. Mindegyik előírás csak a
6.4.7.2 bekezdés követelményeinek megfelelő küldeménydarabban lévő anyagra érvényes, kivéve, ha az előírás kifejezetten megengedi a csomagolatlan anyagot.
a) Legfeljebb 1 tömeg% 235-urán tartalmú dúsított urán olyan összes plutónium- és 233-urán tartalommal, amely nem haladja meg a 235-urán tömegének 1%- át, amennyiben a hasadónuklidok az anyagban lényegében egyenletesen vannak eloszlatva. Ezenkívül ha a 235-urán fém-, oxid- vagy karbid-formában van jelen nem alkothat rácsszerű elrendeződést.
b) Uranil-nitrát folyékony oldatai az urán tömegének legfeljebb 2%-át kitevő 235- urán dúsítással, olyan összes plutónium- és 233-urán tartalommal, amely a 235- urán tömegének 0,002%-át nem haladja meg; ezenkívül a nitrogén/urán atomaránynak (N/U) legalább 2-nek kell lenni.
c) Legfeljebb 5 tömeg% 235-urán tartalmú dúsított urán, ha
i) a küldeménydarab legfeljebb 3,5 g 235-uránt tartalmaz;
ii) a küldeménydarab összes plutónium és 233-urán tartalma nem haladja meg a 235-urán tömegének 1%-át;
iii) a küldeménydarab szállítása során a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) c) alpont által előírt, a küldeményre vonatkozó határt betartják;
d) Küldeményendarabonként összesen legfeljebb 2 g hasadónuklid, ha a küldeménydarab szállítása során a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3)
d) alpont által előírt, a küldeményre vonatkozó határt betartják;
e) Összesen legfeljebb 45 g hasadónuklid küldeménydarabban vagy csomagolatlanul, ha a szállítás során a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás
4.3) e) alpont követelményeit betartják;
f) A 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) b) alpontja, a 2.2.7.2.3.6 és az
5.1.5.2.1 pont előírásainak megfelelő hasadóanyag.
2.2.7.2.3.6 A „HASADÓ” tételhez való sorolás alól a 2.2.7.2.3.5 f) alpont alapján mentesülő hasadóanyagnak a következő körülmények között szubkritikusnak kell lenni, anélkül, hogy az együttes mennyiség korlátozására volna szükség:
a) a 6.4.11.1 bekezdés a) pontjában szereplő körülmények;
b) a küldeménydarabok értékelésére vonatkozóan a 6.4.11.12 bekezdés b) pontjában és a 6.4.11.13 bekezdés b) pontjában szereplő előírások szerinti körülmények.
2.2.7.2.4 A küldeménydarabok és a csomagolatlan anyagok besorolása
Egy küldeménydarab radioaktív anyag tartalma nem haladhatja meg a küldeménydarab típusra a következőkben meghatározott határértékeket.
2.2.7.2.4.1 Engedményes küldeménydarabok besorolása
2.2.7.2.4.1.1 Egy küldeménydarabot akkor lehet engedményes küldeménydarabnak besorolni, ha a következő feltételek egyikének megfelel:
a) olyan üres csomagolóeszköz, amelyben radioaktív anyag volt;
b) olyan készüléket vagy gyártmányt tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (2) és (3) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg;
c) természetes uránból, szegényített uránból vagy természetes tóriumból készült gyártmányt tartalmaz;
d) olyan radioaktív anyagot tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (4) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg;
e) 0,1 kg-nál kevesebb urán-hexafluorifdot tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (4) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg.
2.2.7.2.4.1.2 Egy radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabot akkor lehet engedményes küldeménydarabnak besorolni, ha a dózisteljesítmény a külső felületének egyetlen pontján sem haladja meg az 5 μSv/h értéket.