< Előző | Tartalom | Következő >

6.5.5.1 Különleges követelmények a fém IBC-kre

6.5.5.1.1 Ezek a követelmények a szilárd vagy folyékony anyagok szállítására szolgáló, fém IBC-kre vonatkoznak. A fém IBC-k három fajtája használatos:

a) 11A, 11B, 11N a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására;

b) 21A, 21B, 21N a 10 kPa-nál (0,1 bar-nál) nagyobb túlnyomással töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására;

c) 31A, 31B, 31N a folyékony anyagok szállítására.

6.5.5.1.2 A testet olyan alkalmas, alakítható fémből kell készíteni, amelynek hegeszthetősége bizonyított. A hegesztési varratokat szakszerűen kell elkészíteni és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedést.

6.5.5.1.3 Gondoskodni kell arról, hogy az egymással határos különböző fémek révén létrejövő elektrolitikus korrózió elkerülhető legyen.

6.5.5.1.4 Azokon az alumíniumból gyártott IBC-ken, amelyek gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgálnak, nem lehet védelem nélküli, nem rozsdamentes acélból készített mozgó rész, mit pl. fedelek, zárószerkezetek stb., amelyek az alumíniumhoz való súrlódás vagy nekiütődés révén veszélyes reakciót válthatnának ki.

6.5.5.1.5 A fém IBC-ket olyan fémből kell készíteni, amely teljesíti a következő követelményeket:

a) acél esetében a szakadási nyúlás %-os értéke nem lehet kisebb, mint

10000

𝑅𝑚

ahol

, de legalább 20%,

Rm a használt acél minimális szavatolt szakítószilárdsága N/mm2-ben;

b) alumínium és ötvözetei esetében a szakadási nyúlás %-ban nem lehet kisebb, mint

10000

6𝑅𝑚

, de legalább 8%.

A szakadási nyúlás meghatározásához használt próbatesteket a hengerlési irányra merőlegesen kell kivágni és úgy kell befogni, hogy az

ahol

𝐿0 = 5𝑑 vagy 𝐿0 = 5,65√𝐴 legyen,

L0 = a próbatest mérési jeltávolsága a vizsgálat előtt;

d = a próbatest átmérője;

A = a próbatest keresztmetszeti területe.

6.5.5.1.6 Legkisebb falvastagság

Az 1500 liternél nagyobb űrtartalmú, fém IBC-knek meg kell felelniük a legkisebb fal- vastagságra vonatkozó következő követelménynek:

a) Az Rm  A0 = 10 000 értékkel bíró referencia acélnál a falvastagság nem lehet kisebb a következő értékeknél:

ahol

A0 = az alkalmazott referencia acél minimális szakadási nyúlása (százalékban) a szakítóvizsgálat során (lásd a 6.5.5.1.5 pontot);

C = az űrtartalom literben;

b) az a) pontban említett referencia acéltól eltérő más fémeknél a legkisebb falvastagság a következő képlettel számítható:

𝑒 = 21,4 × 𝑒0

1

1

ahol

3√𝑅𝑚

× 𝐴1

e1 = a felhasznált fém szükséges azonos értékű falvastagsága, mm;

e0 = a referencia acél szükséges minimális falvastagsága, mm;

Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt minimális szakítószilárdsága, N/mm2; [lásd a c) pontot]

A1 = a felhasznált fém minimális szakadási nyúlása (százalékban) a szakítóvizsgálat során (lásd a 6.5.5.1.5 pontot);

A falvastagság azonban semmilyen esetben sem lehet 1,5 mm-nél kisebb.

c) A b) pontban leírt számítás céljából a felhasználandó fém szavatolt minimális szakítószilárdságának (Rm1) a nemzeti vagy nemzetközi szabványok szerinti legkisebb értéknek kell lennie. Ausztenites acélok esetében azonban az anyagszabványok szerint meghatározott Rm legkisebb érték 15%-kal növelhető, ha az anyag minőségére vonatkozó bizonylatban nagyobb érték szerepel. Ha a szóban forgó anyagra nincs anyagszabvány, az Rm értékének az anyag minőségére vonatkozó bizonylatban szereplő legkisebb értéket kell venni.

6.5.5.1.7 Nyomáskiegyenlítési követelmények: A folyadékok szállítására szolgáló IBC-nek elegendő mennyiségű gőzt kell tudni kiszabadítania ahhoz, hogy tűz hatására bekövetkező melegedése során elkerülhető legyen a csomagolóeszköz-test repedése. Ez hagyományos nyomás-kiegyenlítő szerkezetekkel vagy más szerkezeti megoldással érhető el. Ezeknek a szerkezeteknek a működését kiváltó nyomás nem lehet nagyobb, mint 65 kPa (0,65 bar) és nem lehet kisebb, mint az IBC-ben előálló összes túlnyomás (azaz a töltet gőznyomása növelve a levegő vagy egyéb inert gáz parciális nyomásával és mindez csökkentve 100 kPa-lal (1 bar-ral) 55 °C-on, a 4.1.1.4 bekezdésében meghatározott maximális töltési fok mellett. A szükséges nyomáskiegyenlítő szerkezeteket a gőztérben kell elhelyezni.

< Előző | Tartalom | Következő >