< Előző | Tartalom | Következő >
6.2.5.4 Kiegészítő előírások azokra az alumíniumötvözet nyomástartó tartályokra, amelyeket sűrített gázokhoz, cseppfolyósított gázokhoz, oldott gázokhoz, gázmintákhoz (olyan túlnyomás nélküli gázokhoz, amelyekre különleges előírások érvényesek), valamint (az aeroszolok és a gázpatronok kivételével) a túlnyomás alatti gázt tartalmazó tárgyakhoz használnak
6.2.5.4.1 Az alumíniumötvözetből készült nyomástartó tartálytestek anyagának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
A | B | C | D | |
Szakítószilárdság, Rm, MPa (N/mm2) | 49 – 186 | 196 – 372 | 196 – 372 | 343 – 490 |
Folyáshatár, Re, MPa (N/mm2) (l = 0,2% maradandó nyúlásnál) | 10 – 167 | 59 – 314 | 137 – 334 | 206 – 412 |
Szakadási nyúlás (l = 5d) %- ban | 12 – 40 | 12 – 30 | 12 – 30 | 11 – 16 |
Hajlítási próba (a hajlítótüske átmérője d = n·e, ahol e a mintalemez vastagsága) | n=5 (Rm 98) n=6 (Rm 98) | n=6 (Rm 325) n=7 (Rm 325) | n=6 (Rm 325) n=7 (Rm 325) | n=7 (Rm 392) n=8 (Rm 392) |
Aluminium Association sorozatszáma) | 1 000 | 5 000 | 6 000 | 2 000 |
a) Lásd az „Aluminium Standards and Data” 5. kiadását, 1976. január, közzétette az Aluminium Association, 750, 3rd Avenue, New York.
A tényleges tulajdonságok az adott ötvözet összetételétől és a nyomástartó tartálytest végleges megmunkálásától függnek, azonban bármilyen ötvözetet is használjanak, a nyomástartó tartálytest falvastagságát a következő képletek egyikével kell kiszámítani:
ahol
𝑃𝑀𝑃𝑎𝐷
2𝑅𝑒
ⅇ =
1,3 +𝑃𝑀𝑃𝑎
𝑃𝑏𝑎𝑟𝐷
20𝑅𝑒
vagy ⅇ =
1,3 +𝑃𝑏𝑎𝑟
e = nyomástartó tartály legkisebb falvastagsága, mm;
PMPa = a próbanyomás, MPa;
Pbar = a próbanyomás, bar;
D = a tartály névleges külső átmérője, mm;
Re = a szavatolt minimális folyáshatár, MPa (= N/mm2) 0,2%-os maradó nyúlásnál.
Az előző képletekben szereplő szavatolt minimális folyáshatár (Re) nem lehet nagyobb, mint a szavatolt minimális szakítószilárdság (Rm) 0,85-szorosa bármilyen alumíniumötvözet esetén.
Megjegyzés: 1. A táblázatban felsorolt minőségi adatok azokon a tapasztalatokon alapulnak, amelyeket eddig a nyomástartó tartályok gyártásához használt következő anyagokkal szereztek:
A oszlop: nem ötvözött, 99,5% tisztaságú alumínium; B oszlop: alumínium- és magnéziumötvözetek;
C oszlop: alumínium-szilícium-magnézium ötvözetek,
pl.: ISO/R209-Al-Si-Mg (Aluminium Association 6351) D oszlop: alumínium-réz-magnézium ötvözetek.
2. A szakadási nyúlást kör keresztmetszetű szakítópálcán mérik, amelyen a két jel közötti „l” távolság a „d” átmérő ötszöröse (l=5d). Négyszög keresztmetszetű szakítópálcák esetén a jelek közötti
távolságot a következő képlettel kell kiszámítani: 𝑙 = 5,65√𝐹0
ahol F0 a szakítópálca kezdeti keresztmetszete.
3. a) A hajlítási próbát (lásd az ábrát) olyan próbatesteken kell végrehajtani, amelyeket a palástból két egyforma 3e, de legalább 25 mm széles körgyűrű kivágásával nyernek. A próbatesteknek csak a széleken szabad megmunkáltaknak lenniük.
b) A hajlítási próbát egy d átmérőjű tüskével és két támasztó hengerrel kell végrehajtani, amelyek egymástól d+3e távolságra vannak. A próba során a belső felületeknek nem szabad egymástól nagyobb távolságra eltávolodni, mint a tüske átmérője.
c) A próbatesteken nem szabad repedéseknek mutatkozniuk, ha a tüske körül egészen addig behajlanak, ameddig a belső felületük közti távolság nem haladja meg a tüske átmérőjét.
d) A tüske átmérője és a próbatest vastagsága közötti n aránynak meg kell felelnie a táblázatban meghatározott értéknek.
A hajlítási próba vázlata
6.2.5.4.2 Kisebb minimális nyúlásérték azzal a feltétellel engedhető meg, hogy olyan kiegészítő vizsgálati eljárással, amelyet a nyomástartó tartály gyártási országának illetékes hatósága engedélyez, bizonyítják, hogy a tartály a szállítás tekintetében ugyanazt a biztonságot nyújtja, mint azok a tartályok, amelyeket 6.2.5.4.1 pont táblázatának értékei szerint gyártottak (lásd az EN ISO 7866:2012 + A1:2020 szabványt is).
6.2.5.4.3 A nyomástartó tartályok falának a legvékonyabb részen a következő vastagságúnak kell lennie:
– legalább 1,5 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 50 mm-nél kisebb;
– legalább 2 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 50 mm és 150 mm között van;
– legalább 3 mm, ha a nyomástartó tartály átmérője 150 mm-nél nagyobb.
6.2.5.4.4 A tartályfenekek keresztmetszetének félkör, ellipszis vagy kosárív alakúnak kell lennie, és a nyomástartó tartály palástjával azonos biztonságot kell nyújtania.
6.2.5.5 Kompozit nyomástartó tartályok
A kompozit palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és kompozit anyagok felhasználásával készült palackkötegeknél a kialakításnak olyannak kell lennie, hogy a repesztő- és a próbanyomás hányadosa legalább a következő legyen:
– köpenyrészen bevont nyomástartó tartályoknál 1,67;
– a teljes felületen bevont nyomástartó tartályoknál 2,00.
6.2.5.6 Zárt mélyhűtő tartályok
A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt zárt mélyhűtő tartályok kialakítására a következő követelményeket kell alkalmazni:
6.2.5.6.1 Nemfémes anyagok használata esetén a nyomástartó tartálynak és szerelvényeinek a legkisebb üzemi hőmérsékleten a ridegtöréssel szemben ellenállónak kell lennie.
6.2.5.6.2 A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is kifogástalanul működjenek. Az ilyen hőmérsékleten való megbízható működést vagy minden egyes szerkezeten, vagy ugyanilyen típusú szerkezetekből vett mintán végzett próbával kell megállapítani, ill. ellenőrizni.
6.2.5.6.3 A nyomástartó tartályok nyílásait és nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy azok a folyadék kifröccsenését megakadályozzák.