< Előző | Tartalom | Következő >

2.3.2 Az 1 osztály és a 4.1 osztály nitrocellulóz keverékeire vonatkozó vizsgálatok


2.3.2.1 A nitrocellulóz jellemzőinek meghatározása céljából a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 10. Függelékében szereplő Bergmann-Jung vizsgálatot vagy metilibolya indikátorpapíros vizsgálatot kell végezni (lásd a 3.3 fejezet 393 és 394 különleges előírását). Amennyiben kétséges, hogy a Bergmann-Jung vizsgálatnál a nitrocellulóz gyulladási hőmérséklete jelentősen nagyobb, mint 132 °C, vagy a metilibolya indikátorpapíros vizsgálatnál nagyobb, mint 134,5 °C, akkor e vizsgálatok elvégzése előtt a gyulladási hőmérsékletet a 2.3.2.5 bekezdésben szereplő vizsgálattal kell meg határozni. Ha nitrocellulóz keverékek gyulladási hőmérséklete nagyobb, mint 180 °C, ill. plasztifikált nitrocellulóz gyulladási hőmérséklete nagyobb, mint 170 °C, a Bergmann-Jung vizsgálat vagy a metilibolya indikátorpapíros vizsgálat biztonságosan végrehajtható.

2.3.2.2 A 2.3.2.5 bekezdés szerinti vizsgálatok előtt a mintákat legalább 15 órán át kell szárítani szobahőmérsékleten, kiizzított és granulált kalcium-kloriddal töltött vákuum- exszikkátorban. Ennek során a mintát vékony rétegben kell elteríteni, ezért a nem porszerű vagy nem szálas mintát apró darabokra kell vagdalni, le kell reszelni vagy össze kell törni. Az exszikkátorban a nyomásnak 6,5 kPa-nál (0,065 bar-nál) kisebbnek kell lennie.

2.3.2.3 Az előző 2.3.2.2 bekezdésben leírt feltételek melletti szárítás előtt a plasztifikált nitrocellulózt jól szellőztetett szárítószekrényben előszárításnak kell alávetni 70 °C állandó hőmérsékleten mindaddig, amíg a 15 percen belül mért tömegcsökkenés nem haladja meg az eredeti tömeg 0,3%-át.

2.3.2.4 A gyengén nitrált nitrocellulózt előzetesen az előző 2.3.2.3 bekezdés szerinti feltételek mellett előszárításnak kell alávetni, ezután azt legalább 15 órán át exszikkátorban koncentrált kénsav fölött kell tartani.


 

2.3.2.5 A gyulladási hőmérséklet vizsgálata (lásd a 2.3.2.1 bekezdést)