< Előző | Tartalom | Következő >

2.2.8.1.6.1 ábra: Maró keverék besorolásának és csomagolási csoporthoz való hozzá- rendelésének lépcsőzetes megközelítése

2.2.8.1.6.2 Következtetéses elvek

Ha a keveréket nem vizsgálták a bőrmaró hatás megállapítására, viszont az egyes összetevőkre és hasonló, megvizsgált keverékekre is elegendő adat áll rendelkezésre a keverék megfelelő besorolásához és csomagolási csoporthoz rendeléséhez, akkor ezeket az adatokat kell használni a következő következtetési szabályok szerint. Ez biztosítja, hogy a besorolási eljárás folyamán a rendelkezésre álló adatokat a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a keverék veszélyességének jellemzésére.

a) Hígítás: Ha egy bevizsgált keverék olyan hígítószerrel van hígítva, amely nem rendelkezik a 8 osztály kritériumaival és nem befolásolja a többi összetevő csomagolási csoportját, az új, hígított keverék ugyanahhoz a csomagolási csoporthoz rendelhető hozzá, mint az eredetileg bevizsgált keverék.

Megjegyzés: Bizonyos esetekben egy keverék vagy anyag hígítása a maró tulajdonság növekedéséhez vezethet. Ebben az esetben a következtetéses elv nem alkalmazható.

b) Gyártási tételek: Egy keverék valamely bevizsgált gyártási tételének és ugyannak a kereskedelmi terméknek, ugyanazon gyártó által, vagy ugyanazon gyártó felügyelete mellett gyártott másik, nem bevizsgált gyártási tételének a bőrre kifejtett maró hatása alapvetően azonosnak tekinthető, kivéve, ha okkal feltételezhető, hogy olyan jelentős változás következett be, amely a nem bevizsgált gyártási tételnek a bőrmaró képességét is megváltoztatta. Ez esetben új besorolási eljárás szükséges.

c) Az I csomagolási csoportba tartozó keverékek koncentrációjának növelése: Ha egy I csomagolási csoportba való sorolás kritériumainak megfelelő, bevizsgált keverék koncentrációját növelik, a nagyobb koncentrációjú nem bevizsgált keveréket – további vizsgálat nélkül – az I csomagolási csoportba lehet sorolni.

d) Egy csomagolási csoporton belüli interpoláció: Három, azonos összevetőket tartalmazó keverék (A, B és C) esetén, ha A keverék és B keverék bevizsgált és a bőrmaró hatás szempontjából ugyanabba a csomagolási csoportba tartozik és a nem bevizsgált C keverék ugyanazokat a 8 osztályba tartozó összetevőket tartalmazza, mint az A és B keverék, de a 8 osztályba tartozó összetevők koncentrációja az A és B keverékben levő koncentrációk közé esik, akkor feltételezhető, hogy a C keverék a bőrre kifejtett maró hatás szempontjából ugyanabba a csomagolási csoportba tartozik, mint az A és a B keverék.

e) Alapvetően azonos keverékek, ha adottak a következők:

i) két keverék: (A + B) és (C + B);

ii) a B összetevő koncentrációja a két keverékben lényegében azonos;

iii) az A összetevő koncentrációja az (A + B) keverékben azonos a C összetevő koncentrációjával a (C + B) keverékben;

iv) az A és C összetevők bőrre kifejtett maró hatás adatai ismertek és alapvetően azonosak, azaz a bőrmarás bőrre kifejtett maró hatás szempontjából ugyanabba a csomagolási csoportba tartoznak, és nem befolyásolják a B összetevő bőrre kifejtett maró képességét.

Ha az (A + B) vagy a (C + B) keveréket vizsgálati adatok alapján már besorolták, akkor a másik keverék ugyanabba a csomagolási csoportba sorolható.

2.2.8.1.6.3 Az anyagok besorolásán alapuló számítási módszer

2.2.8.1.6.3.1 Ha egy keveréket nem vizsgáltak a bőrre kifejtett maró hatás megállapítására, és hasonló keverékekre sincs megfelelő adat, akkor a keverékben lévő anyagok maró tulajdonságait kell figyelembe venni az oszályba soroláshoz és a csomagolási csoport meghatározásához.

A számítási módszer csak akkor alkalmazható, ha nincsenek olyan szinergikus hatások, amelyek a keveréket erősebben maró hatásúvá teszik, mint a benne lévő anyagok összesen. Ez a korlátozás viszont csak arra az estere vonatkozik, ha a keverék II vagy III csomagolási csoportba lenne sorolva.

2.2.8.1.6.3.2 A számítási módszer alkalmazása során minden olyan, a 8 osztályba tartozó összetevőt számításaba kell venni, amely legalább 1%-os koncentrációban van jelen, ill. az 1%-nál kisebb koncentrációban jelenlévő összetevőket is, ha a keverék bőrre maró hatásúnak való besorolása szempontjából lényeges.

2.2.8.1.6.3.3 Annak meghatározásához, hogy egy maró anyagot tartalmazó keverék marónak minősül-e, ill. a csomagolási csoportba sorolásához a 2.2.8.1.6.3 ábra folyamatábrája szerinti számítási módszert kell alkalmazni. Ennél a számítási módszernél az általános koncentrációs határértéket kell alkalmazni, ahol az I csomagolási csoportba tartozó anyagok értékelésénél az első lépésben 1%, a többi lépésben 5% szerepel.

2.2.8.1.6.3.4 Ha egy anyaghoz a 3.2 fejezet „A” táblázatában a rá vonatkozó tétel szerint vagy valamely különleges előírás alapján egyedi koncentrációs határérték (SCL) van hozzárendelve, akkor az általános koncentrációs határérték (GCL) helyett ezt a határértéket kell használni.

2.2.8.1.6.3.5 Erre a célra a számítási módszer minden egyes lépéséhez megfelelően kell alakítani az összegképletet. Ez azt jelenti, hogy az általános koncentrációs határérték helyett

– ha alkalmazható – az anyag(ok)hoz rendelt egyedi koncentrációs határértéket (SCLi) kell használni, és megfelelő behelyettesítéssel alkalmazott képlet adja a keverékben lévő különböző anyagokhoz rendelt különböző koncentrációs határ- értékek súlyozott átlagát:

𝑃𝐺𝑥1 + 𝑃𝐺𝑥2 +. . . + 𝑃𝐺𝑥𝑖 ≥ 1

ahol:

𝐺𝐶𝐿

𝑆𝐶𝐿2

𝑆𝐶𝐿𝑖

PGxi = az x (I, II vagy III) csomagolási csoporthoz rendelt 1., 2. … i-edik anyag koncentrációja;

GCL = általános koncentrációs határérték;

SCLi = az i-edik anyaghoz rendelt egyedi koncentrációs határérték;

A csomagolási csoport kritériuma akkor teljesül, ha a számítás eredménye   A számítási módszer minden egyes lépésénél a 2.2.8.1.6.3 ábrában található általános koncentrációs határértékeket kell használni.

A képlet alkalmazására a következő megjegyzésben találhatók példák.

Megjegyzés: Példák az előző képlet alkalmazására

1. példa: Egy keverék 5%-os koncentrációban tartalmaz egy I csomagolási csoportba tartozó maró anyagot, amelynek nincs egyedi koncentrációs határértéke:

I csomagolási csoportra történő számítás:

5

5(𝐺𝐶𝐿)

= 1 hozzárendelés a 8 osztály I csomagolási csoportjához.

2. példa: Egy keverék három bőrre maró hatású anyagot tartalmaz, ebből kettőnek (A és B) van egyedi koncentrációs határértéke, a harmadikra (C) az általános koncentrációs határérték vonatkozik. A keverék többi részét nem kell figyelembe venni.

I csomagolási csoportra történő számítás:

< Előző | Tartalom | Következő >