< Előző | Tartalom | Következő >
2.2.8.1 Meghatározás, általános előírások és kritériumok
2.2.8.1.1 Maró anyagok az olyan anyagok, amelyek vegyi reakciójukkal a bőr visszafordíthatatlan károsodását okozzák, vagy elfolyás esetén képesek jelentősen megrongálni vagy akár tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, amelyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek.
2.2.8.1.2 A bőrre maró hatású anyagokra és keverékekre vonatkozó általános besorolási előírások a 2.2.8.1.4 pontban találhatók. A bőr felmaródása a bőr visszafordíthatatlan károsodását jelenti, vagyis, hogy az anyaggal, ill. a keverékkel való érintkezés után szemmel látható elhalás következik be.
2.2.8.1.3 A folyékony anyagoknál, ill. azoknál a szilárd anyagoknál, amelyek a szállítás alatt folyékonnyá válhatnak, ha feltételezhető, hogy a bőrre nem gyakorolnak maró hatást, figyelembe kell venni a fémfelületekre gyakorolt korróziós hatás lehetőségét, a 2.2.8.1.5.3 c) ii) pont kritériumai szerint.
2.2.8.1.4 Általános besorolási előírások
2.2.8.1.4.1 A 8 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
C1 – C11 Maró anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:
C1 – C4 Savas anyagok:
C1 Szervetlen, folyékony anyagok C2 Szervetlen, szilárd anyagok C3 Szerves, folyékony anyagok C4 Szerves, szilárd anyagok
C5 – C8 Bázikus jellegű anyagok:
C5 Szervetlen, folyékony anyagok C6 Szervetlen, szilárd anyagok C7 Szerves, folyékony anyagok C8 Szerves, szilárd anyagok
C9 – C10 Egyéb maró anyagok: C9 Folyékony anyagok C10 Szilárd anyagok
C11 Tárgyak
CF Maró, gyúlékony anyagok: CF1 Folyékony anyagok CF2 Szilárd anyagok
CS Maró, önmelegedő anyagok: CS1 Folyékony anyagok CS2 Szilárd anyagok
CW Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok: CW1 Folyékony anyagok
CW2 Szilárd anyagok
CO Maró, gyújtó hatású anyagok: CO1 Folyékony anyagok CO2 Szilárd anyagok
CT Maró, mérgező anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak: CT1 Folyékony anyagok
CT2 Szilárd anyagok CT3 Tárgyak
CFT Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok COT Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.
2.2.8.1.4.2 A 8 osztály anyagait és keverékeit a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:
I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok és keverékek
II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok és keverékek III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok és keverékek.
2.2.8.1.4.3 A 3.2 fejezet „A” táblázatban felsorolt anyagok 8 osztályon belüli csomagolási csoportokhoz való hozzárendelése tapasztalati alapon történt, figyelembe véve olyan kiegészítő tényezőket is, mint a belélegzési veszély (lásd a 2.2.8.1.4.5 pontot) és a vízzel való reakció (beleértve a veszélyes bomlástermékek képződését).
2.2.8.1.4.4 Az új anyagok és keverékek a 2.2.8.1.5 pont szerinti kritériumok szerint, azon érintkezési időtartam alapján rendelhetők csomagolási csoporthoz, amely ahhoz szükséges, hogy a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozza. A keverékeknél alternatívaként a 2.2.8.1.6 pont kritériumai is alkalmazhatók.
2.2.8.1.4.5 Azokat az anyagokat és keverékeket, amelyek kielégítik a 8 osztály feltételeit és az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) rendelkeznek, de a lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük a III csomagolási csoportnak megfelelő vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni (lásd a 2.2.61.1.7.2 pontot).
2.2.8.1.5 Az anyagok és a keverékek csomagolási csoportokhoz való hozzárendelése
2.2.8.1.5.1 Először azokat az adatokat (beleértve az egyedi vagy ismétlődő kitettségre vonatkozó információkat) kell kiértékelni, amelyek emberekre, ill. állatokra vonatkozóan rendelkezésre állnak, mivel ezek adnak olyan információt, amely kifejezetten a bőrre való hatásra vonatkozik.
2.2.8.1.5.2 A 2.2.8.1.4.4 pont szerint történő csomagolási csoportba sorolás során figyelembe kell venni az emberen bekövetkezett baleseteknél szerzett tapasztalatokat. Az emberen szerzett tapasztalatok hiányában a csomagolási csoporthoz történő hozzárendelést kísérletek adatai alapján kell végezni, összhangban az OECD Vizsgálati útmutatókkal No. 4047), No. 4358), No. 4319) vagy No. 43010).
7) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 404 „Akut bőr irritáció/korrózió”, 2015.
8) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 435 „In vitro bőrkorróziós membránbarrier-vizsgálati módszer”, 2015.
9) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 431 „In vitro bőrkorrózió: Rekonstruált emberi felhám modell (RHE) vizsgálati módszer”, 2016.
10) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 430 „In vitro bőrkorrózió: Transzkután elektromos rezisztencia (TER) vizsgálati módszer”, 2015.
Egy anyag, ill. keverék, amely ezen vizsgálati útmutatók szerint meghatározva nem korrozív, vagy az OECD No. 43911) Vizsgálati útmutatója szerint nincs besorolva, további vizsgálat nélkül úgy tekinthető, hogy az ADR értelmében a bőrre nem maró hatású anyag. Amennyiben a vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az anyag, ill. keverék maró hatású és nem tartozik az I csomagolási csoportba, de a vizsgálati módszer szerint nem lehet különbséget tenni a II és a III csomagolási csoport között, akkor a II csomagolási csoportba tartozónak kell tekinteni. Amennyiben a vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az anyag, ill. keverék maró hatású, de a vizsgálati módszer szerint nem lehet különbséget tenni a csomagolási csoportok között, akkor az I csomagolási csoportba tartozónak kell tekinteni, hacsak valamelyik másik vizsgálati eredmény nem utal másik csomagolási csoportra.
2.2.8.1.5.3 A maró anyagok a következő kritériumok szerint vannak a csomagolási csoportokhoz rendelve (lásd a 2.2.8.1.5.3 pont táblázatát):
a) az I csomagolási csoport anyagai azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozzák legfeljebb 3 percig tartó érintkezés után 60 perces megfigyelési időtartamon belül;
b) a II csomagolási csoport anyagai azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozzák 3 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 60 percig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül;
c) a következő anyagok a III csomagolási csoport anyagai:
i) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását okozzák 60 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 4 óráig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül; vagy
ii) azok az anyagok, amelyek nem okozzák a sértetlen bőrszövet visszafordíthatatlan károsodását, de a korróziósebesség – ha mindkét fémen vizsgálják – akár az acél, akár az alumínium felületen 55 °C vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t. Az acélon végzett vizsgálathoz S235JR+CR (1.0037, ill. St 37-2), S275J2G3+CR (1.0144, ill. St 44-3), ISO 3574, Unified Numbering System (UNS) G10200, vagy SAE 1020 minőségű acélt, az alumíniumon végzetthez nem eloxált 7075-T6 vagy AZ5GU-T6 minőségű alumíniumot kell használni. Elfogadott vizsgálat található a
„Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 37. fejezetében.
Megjegyzés: Ha az első vizsgálat (akár acélon, akár alumíniumon végzik) azt mutatja, hogy a vizsgált anyag korróziós hatású, a második vizsgálatot a másik fémen nem szükséges végrehajtani.