< Előző | Tartalom | Következő >
2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok
2.2.3.1 Kritériumok
2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek
– az 1.2.1 szakaszban a „folyékony anyag” meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak;
– gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;
– lobbanáspontjuk legfeljebb 60 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).
A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.
A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064, 3343, 3357 és 3379.
Megjegyzés: 1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.2.5 bekezdés kritériumai alapján nem tartják fenn az égést; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.
2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat, beleértve a szintetikusan előállított termékeket is, 60 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal a 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.
3. Azok a gyúlékony folyékony anyagok, amelyek a 2.2.61.1.4 –
2.2.61.1.9 pontok meghatározása szerint belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok a mérgező anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést). Azok a folyékony anyagok, amelyek belélegzés esetén nagyon mérgezőek, a 3.2 „A” táblázat
(2) oszlopban feltüntetett helyes szállítási megnevezésükben vagy a (6) oszlopban szereplő 354 különleges előírásban
„belélegezve mérgező”-ként vannak jelölve.
4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).
2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:
F1 Gyúlékony folyékony anyagok 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal
F2 60 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok)
F3 Gyúlékony folyékony anyagot tartalmazó tárgyak
FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:
FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők FT2 Peszticidek
FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók
FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.
2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A
3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, ezen bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:
Lobbanáspont (zárttéri) | Forráskezdet | |
I | – | ≤ 35 °C |
IIa) | < 23 °C | > 35 °C |
IIIa) | ≥ 23 °C és ≤ 60 °C | > 35 °C |
a) Lásd a 2.2.3.1.4 pontot is.
Járulékos veszéllyel (veszélyekkel) rendelkező folyékony anyagok esetében az előző táblázat alapján meghatározott csomagolási csoportot és a járulékos veszély(ek) fokozata alapján adódó csomagolási csoportot is tekintetbe kell venni, ezek alapján az osztályt és a csomagolási csoportot a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata szerint kell meghatározni.
2.2.3.1.4 A viszkózus gyúlékony folyékony anyagokat (például festékek, zománcok, lakkok, kencék, ragasztók, polírozók), amelyek lobbanáspontja 23 °C-nál alacsonyabb, a
„Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 32.3 bekezdés szerinti eljárásoknak megfelelően a III csomagolási csoportba lehet sorolni, feltéve hogy:
a) a viszkozitás3) és a lobbanáspont megfelel a következő táblázatnak:
Extrapolált kinematikai viszkozitás, v (0-hoz közelítő nyírósebességnél, 23 °C-on), mm2/s | A kifolyási idő, t másodpercben | A kifolyónyílás átmérője, mm | Lobbanáspont, °C |
20 < ≤ 80 | 20 < t ≤ 60 | 4 | 17 felett |
80 < ≤135 | 60 < t ≤ 100 | 4 | 10 felett |
135 < ≤ 220 | 20 < t ≤ 32 | 6 | 5 felett |
220 < ≤ 300 | 32 < t ≤ 44 | 6 | –1 felett |
300 < ≤ 700 | 44 < t ≤100 | 6 | –5 felett |
700 < | 100 < t | 6 | nincs korlát |
b) az oldószer-szétválási próba során 3%-nál kisebb tiszta oldószer réteg válik ki;
c) a keverék, ill. a kivált oldószer nem rendelkezik a 6.1 vagy 8 osztály kritériumaival;
d) az anyag legfeljebb 450 l űrtartalmú tartályokba van csomagolva.
3) A viszkozitás meghatározása: Ha a szóban forgó anyag nemnewtoni folyadék, vagy a viszkozitás kifolyópohárral nem határozható meg, változó nyírósebességű viszkoziméterrel meg kell határozni az anyag dinamikai viszkozitását 23 °C-on, különböző nyírósebességekre, majd az így kapott, nyírósebességtől függő értékekből a 0 nyírósebességre kell extrapolálni. Az így kapott dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa adja a látszólagos kinematikai viszkozitást a 0-hoz közelítő nyírósebességnél.
Megjegyzés: Ezek az előírások vonatkoznak a legfeljebb 20% nitrocellulózt tartalmazó keverékekre is, amelyeknek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve). A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelyeknek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak.
A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek
– több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy
– legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén (száraz anyagra vetítve)
az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556
vagy 2557) anyagai.
2.2.3.1.5 Viszkózus folyékony anyagok
2.2.3.1.5.1 Hacsak a 2.2.3.1.5.2 pontban másként nincs előírva, az olyan viszkózus folyékony anyag, amely
– lobbanáspontja legalább 23 °C és legfeljebb 60 °C;
– nem mérgező, nem maró és környezetre nem veszélyes;
– legfeljebb 20% nitrocellulózt tartalmaz, feltéve, hogy a nitrocellulóz nitrogéntartalma legfeljebb 12,6% (száraz anyagra vetítve); és
– legfeljebb 450 l űrtartalmú tartályokba van csomagolva nem tartozik az ADR hatálya alá, ha
a) az oldószer-szétválási próba során (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.5.1 bekezdését) a kivált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a; és
b) a viszkozitás vizsgálat során (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 32.4.3 bekezdését) 6 mm átmérőjű kifolyónyílásnál a kifolyás időtartama:
i) legalább 60 s; vagy
ii) legalább 40 s, és a viszkózus folyékony anyag nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.
2.2.3.1.5.2 Az olyan viszkózus folyékony anyag, amely a környezetre is veszélyes, de a 2.2.3.1.5.1 pont minden más kritériumának megfelel, nem tartozik az ADR többi előírásának a hatálya alá, amennyiben önálló csomagolóeszközben vagy kombinált csomagolásban szállítják, és az önálló csomagolóeszköz, ill. a kombinált csomagolás minden belső csomagolóeszköze legfeljebb 5 liter folyékony anyagot tartalmaz, valamint a csomagolóeszköz megfelel a 4.1.1.1, a 4.1.1.2 és a 4.1.1.4 – 4.1.1.8 bekezdés általános előírásainak.
2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.
Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.
2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).
2.2.3.2 A szállításból kizárt anyagok
2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxid-tartalmuk – hidrogén-peroxidra (H2O2-re) számítva – meghaladja a 0,3%-ot. A peroxid-tartalmat a 2.3.3.3 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.
2.2.3.2.2 A 3 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fogadhatók el szállításra, ha megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy kizárják a veszélyes bomlás, ill. polimerizálódás lehetőségét normális szállítási körülmények között. A polimerizálódás kizárásához szükséges óvintézkedésekre lásd a 3.3 fejezet 386 különleges előírását. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.
2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.