< Előző | Tartalom | Következő >
2.1.3 A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolása
2.1.3.1 A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes osztályok
2.2.x.1 bekezdésében található kritériumok alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek.
2.1.3.2 Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni.
2.1.3.3 Azokat az ADR osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyek túlnyomórészt valamely egyedi tételhez tartozó, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagból és egy vagy több, az ADR hatálya alá nem tartozó anyagból és/vagy elenyésző mennyiségben egy vagy több, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagból állnak, ahhoz az UN tételhez és helyes szállítási megnevezéshez kell sorolni, amelyhez a túlnyomó részt kitevő anyag tartozik, kivéve, ha:
a) az oldat vagy a keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatában;
b) a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyag neve és leírása kifejezetten utal arra, hogy az csak a tiszta anyagra vonatkozik;
c) az oldat vagy a keverék osztálya, osztályozási kódja, csomagolási csoportja vagy fizikai állapota különbözik a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagétól; vagy
d) az oldat vagy a keverék veszélyes tulajdonságai és jellemzői miatt más veszélyhelyzeti intézkedés szükséges, mint a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagnál.
Az a) pont kivételével a többi esetben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszély(eke)t. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik az ADR hatálya alá.
2.1.3.4 A 2.1.3.4.1 és a 2.1.3.4.2 pontban említett tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket e pontok előírásai szerint kell besorolni.
2.1.3.4.1 A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a 2.1.3.5.3 pontban említett tulajdonságokkal rendelkeznek:
– 3 osztály
UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;
UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal
– 6.1 osztály
UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal; UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;
UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL;
UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁN-HIDROGÉNSAV VIZES
OLDAT) legfeljebb 20% hidrogén-cianid tartalommal;
UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva;
UN 1994 VAS-PENTAKARBONIL;
UN 2480 METIL-IZOCIANÁT;
UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT;
UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén- cianid tartalommal
– 8 osztály
UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES; UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT;
UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal; UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OXI-BROMID.
2.1.3.4.2 A 9 osztályba tartozó
UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK;
UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;
UN 3151 FOLYÉKONY HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL-METÁNOK; UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK;
UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;
UN 3152 SZILÁRD HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL-METÁNOK, UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; vagy
UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK
tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket mindig a 9 osztály ugyanazon tétele alá kell besorolni, amennyiben:
– a 3, a 4.1, a 4.2, a 4.3, az 5.1, a 6.1, ill. a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészt nem tartalmaznak; és
– nem rendelkeznek a 2.1.3.5.3 pontban említett veszélyes tulajdonságokkal.
2.1.3.4.3 Azokat a használt tárgyakat, pl. transzformátorokat és kondenzátorokat, amelyek a
2.1.4.3.2 pontban említett oldatokat vagy keverékeket tartalmaznak, mindig a 9 osztály ugyanazon tétele alá kell besorolni, amennyiben:
– a 6.1 osztályba tartozó polihalogénezett dibenzodioxinokon és dibenzofuránokon, valamint a 3, a 4.1, a 4.2, a 4.3, az 5.1, a 6.1, ill. a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészt nem tartalmaznak; és
– nem rendelkeznek a 2.1.3.5.3 pont a) – g) és i) alpontjaiban említett veszélyes tulajdonságokkal.
2.1.3.5 Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat az ADR osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani:
2.1.3.5.1 A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok szerint kell besorolni.
2.1.3.5.2 Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni.
2.1.3.5.3 Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzői a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelelnek, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján:
a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabban – az UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HEXAFLUORID kivételével –, amelyekre a
3.3 fejezet 290 különleges utasítása vonatkozik, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek);
b) az 1 osztály anyagai;
c) a 2 osztály anyagai;
d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai;
e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagai;
f) a 4.2 osztály piroforos anyagai;
g) az 5.2 osztály anyagai;
h) a 6.1 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba tartoznak [A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amenynyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni.];
i) a 6.2 osztály fertőző anyagai.
2.1.3.5.4 Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző 2.1.3.5.3 pontban fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a 2.1.3.10 bekezdésben levő, a veszélyességi rangsort tartalmazó táblázat alapján kell megválasztani.
2.1.3.5.5 Ha a szállítandó anyag olyan hulladék, melynek pontos összetétele nem ismert, a
2.1.3.5.2 pont szerint az UN tételhez és csomagolási csoporthoz való hozzárendelését a feladó ismeretei alapján rendelkezésre álló adatok (beleértve a hatályos biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok1) által megkövetelt biztonsági és műszaki adatokat) alapján is el lehet végezni.
Kétség esetén a legnagyobb veszélyességi szintet kell alkalmazni.
Amennyiben a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és az azonosított összetevők fizikai és kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoportba való soroláshoz szükséges tulajdonságoknak, a hulladékot további vizsgálat nélkül a II csomagolási csoportba lehet sorolni, a legalkalmasabb m.n.n tételen belül. Viszont, ha ismert, hogy a hulladék csak környezetre veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá, a III csomagolási csoportba lehet sorolni.
Ez az eljárás nem alkalmazható azokra a hulladékokra, amelyek a 2.1.3.5.3 pont alatt említett anyagokat, vagy a 4.3 osztály anyagait, vagy a 2.1.3.7 bekezdésben említett esetben szereplő anyagokat, vagy olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a 2.2.x.2 bekezdések szerint a szállításból ki vannak zárva.
1) Ilyen jogszabályok például: a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.) a módosított változatában; és az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19- i 1999/45/EK Irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 312. szám, 2008. november 22., p. 3-30.) a módosított változatában. Magyarországon lásd még a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt és a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletet a hulladékjegyzékről.
2.1.3.6 Mindig a legjellegzetesebb, ráillő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható.
2.1.3.7 A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a gyújtóhatással, mint járulékos veszéllyel bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek. A szilárd, ammónium- nitrát alapú műtrágyákra lásd még a 2.2.51.2.2 pont tizenharmadik és tizennegyedik francia bekezdését és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 39. fejezetét.
2.1.3.8 Az UN 3077 és az UN 3082 tétel alá soroltak kivételével azokat az 1 – 6.2, 8 és 9 osztályba tartozó anyagokat, amelyek megfelelnek a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, az 1 – 6.2, 8 és 9 osztályra jellemző veszélyeken túlmenően környezetre veszélyesnek is kell tekinteni. A többi anyagot, amely megfelel a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, de egyetlen más osztály vagy a 9 osztály egyetlen más anyaga kritériumának sem felel meg, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá kell sorolni.
2.1.3.9 A Veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény* hatálya alá tartozó azon hulladékok is szállíthatók az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alatt, amelyek nem felelnek meg az 1 – 9 osztályba sorolás kritériumainak.
* Magyarországon kihirdette a 101/1996.(VII.12.) Korm. rendelet.
2.1.3.10 Veszélyességi rangsor táblázat | ||||||||||||||||||
Osztály és csomagolási csoport | 4.1, II | 4.1, III | 4.2, II | 4.2, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | 5.1, I | 5.1, II | 5.1, III | 6.1, I dermal | 6.1, I oral | 6.1, II | 6.1, III | 8, I | 8, II | 8, III | 9 |
3, I | Szil 4.1 Foly 3, I | Szil 4.1 Foly 3, I | Szil 4.2 Foly 3, I | Szil 4.2 Foly 3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, I Foly 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I |
3, II | Szil 4.1 Foly 3, II | Szil 4.1 Foly 3, II | Szil 4.2 Foly 3, II | Szil 4.2 Foly 3, II | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, II Foly 3, II | Szil 5.1, II Foly 3, II | 3, I | 3, I | 3, II | 3, II | 8, I | 3, II | 3, II | 3, II |
3, III | Szil 4.1 Foly 3, II | Szil 4.1 Foly 3, III | Szil 4.2 Foly 3, II | Szil 4.2 Foly 3, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, II Foly 3, II | Szil 5.1, III Foly 3, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 3, III * | 8, I | 8, II | 3, III | 3, III |
4.1, II | 4.2, II | 4.2, II | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | 5.1, I | 4.1, II | 4.1, II | 6.1, I | 6.1, I | Szil 4.1, II Foly 6.1, II | Szil 4.1, II Foly 6.1, II | 8, I | Szil 4.1, II Foly 8, II | Szil 4.1, II Foly 8, II | 4.1, II | ||
4.1, III | 4.2, II | 4.2, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | 5.1, I | 4.1, II | 4.1, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | Szil 4.1, III Foly 6.1, III | 8, I | 8, II | Szil 4.1, III Foly 8, III | 4.1 III | ||
4.2. II | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | 5.1, I | 4.2, II | 4.2, II | 6.1, I | 6.1, I | 4.2, II | 4.2, II | 8, I | 4.2, II | 4.2, II | 4.2, II | ||||
4.2, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | 5.1, I | 5.1, II | 4.2, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 4.2, III | 8, I | 8, II | 4.2, III | 4.2, III | ||||
4.3, I | 5.1, I | 4.3, I | 4.3, I | 6.1, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | |||||||
4.3, II | 5.1, I | 4.3, II | 4.3, II | 6.1, I | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | 8, I | 4.3, II | 4.3, II | 4.3, II | |||||||
4.3, III | 5.1, I | 5.1, II | 4.3, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 4.3, III | 8, I | 8, II | 4.3, III | 4.3, III | |||||||
5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | ||||||||||
5.1, II | 6.1, I | 5.1, I | 5.1, II | 5.1, II | 8, I | 5.1, II | 5.1, II | 5.1, II | ||||||||||
5.1, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 5.1, III | 8, I | 8, II | 5.1, III | 5.1, III | ||||||||||
6.1, I dermal | Szil 6.1, I Foly 8, I | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, I | ||||||||||||||
6.1, I oral | Szil 6.1, I Foly 8, I | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, I | ||||||||||||||
6.1, II inhal | Szil 6.1, I Foly 8, I | 6.1, II | 6.1, II | 6.1, II | ||||||||||||||
6.1, II dermal | Szil 6.1, I Foly 8, I | Szil 6.1, II Foly 8, II | 6.1, II | 6.1, II | ||||||||||||||
6.1, II oral | Jelmagyarázat: Szil szilárd anyagok és keverékek Foly folyékony anyagok, oldatok és keverékek dermal mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén oral mérgezőképesség lenyelés esetén inhal mérgezőképesség belélegzés esetén * peszticideknél 6.1 osztály | 8, I | Szil 6.1, II Foly 8, II | 6.1, II | 6.1, II | |||||||||||||
6.1, III | 8, I | 8, II | 8, III | 6.1, III | ||||||||||||||
8, I | 8, I | |||||||||||||||||
8, II | 8, II | |||||||||||||||||
8, III | 8, III | |||||||||||||||||
adr_2023//védett_hvesz_termék
Megjegyzés: 1. Példa a táblázat használatára:
Egyedi anyag besorolása
A besorolandó anyag leírása:
A 3 osztály II csomagolási csoportjának, valamint a 8 osztály I csomagolási csoportjának kritériumait kielégítő, név szerint nem említett amin.
Eljárás:
A 3, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél 8, I található. Ezért ezt az amint a 8 osztályba a következők alá kell besorolni: UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY
POLIAMINOK, M.N.N., I csomagolási csoport. Keverék besorolása
A besorolandó keverék leírása:
A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó gyúlékony folyékony anyagból, a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó mérgező anyagból és a 8 osztály I csomagolási csoportjába tartozó maró anyagból álló keverék.
Eljárás:
A 3, III sornak a 6.1, II oszloppal való keresztezésénél 6.1, II található.
A 6.1, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél folyadékra 8, I található.
Ezt a közelebbről nem meghatározott keveréket tehát a 8 osztályba, a következő tétel alá kell besorolni: UN 2922 MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., I csomagolási
csoport.
2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
tétel alá kell besorolni.
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG,
M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell
besorolni.
A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK vagy az UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT
BIFENILEK tétel alá kell besorolni.
A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.