6.8 FEJEZET

A FÉMBŐL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK
 (TARTÁNYJÁRMŰVEK), LESZERELHETŐ TARTÁNYOK,
 TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK,  VALAMINT BATTÉRIÁS JÁRMŰVEK ÉS TÖBBELEMES
 GÁZKONTÉNEREK (MEG-KONTÉNEREK) GYÁRTÁSÁRA,
 SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.8 Fémtartányok

Megjegyzés:     1. A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-kon­ténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartá­nyokra lásd a 6.10 fejezetet.

                          2. Az adalékoló berendezéssel ellátott rögzített tartányokra (tartányjármű­vekre) és leszerelhető tartányokra lásd a 3.3 fejezet 664 különleges elő­írását.

6.8.1                Alkalmazási terület

6.8.1.1             Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a rögzített tartányokra (tartány­járművekre), a leszerelhető tartányokra, a battériás járművekre, valamint a tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen oszlopban nyomtatott előírásokat csak

         a rögzített tartányokra (tartányjárművekre), a leszerelhető tartányokra és a battériás járművekre (bal oldali oszlop);

         a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobb oldali oszlop)

kell alkalmazni.

6.8.1.2             Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony és a porszerű vagy szemcsés anyagok szállításához használt,

 

rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra és battériás járművekre

tankkonténerekre, tartányos cserefelépítmé­nyekre és MEG-konténerekre

kell alkalmazni.

6.8.1.3            A 6.8.2 szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás jár­művekre és MEG-konténerekre vonatkozó követelményeket. A 6.8.36.8.5 szakasz külön­leges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a 6.8.2 szakasz követelményeit.

6.8.1.4             Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet.

6.8.2                Az összes osztályra vonatkozó követelmények

6.8.2.1             Gyártás

Alapelvek

6.8.2.1.1          A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon:

         a 6.8.2.1.2 és a 6.8.2.1.13 pontban meghatározott, normális szállítási körülmények között ­előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek;

         a 6.8.2.1.15 pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek.

6.8.2.1.2

A tartányoknak és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybe­vételeket kell elviselniük:

    menetirányban a kétszeres összes tömeg;

    menetirányra merőlegesen az egyszeres

    összes tömeg;

    függőlegesen felfelé az egyszeres összes

     tömeg;

    függőlegesen lefelé a kétszeres összes

    tömeg.

A tankkonténereknek[32]) és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következőkből eredő igénybe­vételeket kell elviselniük:

       menetirányban a kétszeres összes tömeg;

       vízszintesen a menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeg (ha a menet­irány egyértelműen nem határozható meg, akkor minden irányban a kétszeres összes tömeg);

       függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeg;

       függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeg.

6.8.2.1.3          A tartányok falvastagságának legalább

 

a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.21

a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.20

pontban meghatározottnak kell lennie.

6.8.2.1.4          A tartányokat a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok, ill. az illetékes hatóság által a 6.8.2.7 bekezdés alapján elismert műszaki szabályzat követelményeinek megfelelően kell tervezni és gyártani, amelyek a gyártási anyag megválasztásánál és a tartány falvastagság meghatározásánál számításba veszik a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi hőmérsékleteket is; a 6.8.2.1.66.8.2.1.26 pont minimális előírásait azonban be kell tartani.

6.8.2.1.5          Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb tervezési nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából (ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely védőszerkezetből (lásd a 6.8.4 szakasz különleges előírásait).

6.8.2.1.6          A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a 6.8.2.1.23 pont követelményeit kell betartani.

6.8.2.1.7          Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő deformáció veszélye ellen védve legyenek.

A 6.8.2.2.6 pontban említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kPa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A belső nyomást kisebb mértékben, de legalább 5 kPa-lal (0,05 bar-ral) meghaladó külső nyomásra is méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték. Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely legalább 40 kPa-lal (0,4 bar-ral) meghaladja a belső nyomást.

A tartányok anyaga

6.8.2.1.8          A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek –20 °C és +50 °C között, hacsak az egyes osztá­lyoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva.

6.8.2.1.9          A tartánynak vagy védőbélésének a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes reakcióba lépő (a „veszélyes reakció” fogalmát lásd az 1.2.1 szakaszban) vagy veszélyes vegyületet képező, vagy a tartány anyagát észrevehetően gyengítő anyagot nem tartal­maz­hatnak.

Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszá­mí­tásakor nem szabad tekintetbe venni.

6.8.2.1.10        Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága –20 °C környezeti hőmérsékleten – különösen a hegesztési varratokban és a velük szomszédos övezetekben – szavatolható.

Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint.

6.8.2.1.11        Hegesztett tartányköpenyek gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett, ahol

Re     =  a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy
a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm    =  a szakítószilárdság.

A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.

6.8.2.1.12        Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint

10000

,

meghatározott  szakítószilárdság, N/mm2

azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.

Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet.[33])

A tartány falvastagságának méretezése

6.8.2.1.13        A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a tervezési nyomás, de figyelembe kell venni a 6.8.2.1.1 pontban említett igénybevételeket és – szükség esetén – a következő igénybevételeket is:

 

Az olyan járműveknél, ahol a tartány a jármű önhordó részét képezi, a tartányt úgy kell méretezni, hogy az egyébként fellépő hatásokon kívül az ebből eredő igény­bevételeket is kiállja.

Az igénybevételeknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni:

       határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél: a tényleges folyáshatárra vonat­kozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy

 

Az ezekből az igénybevételekből a tartány, ill. a rögzítőelemek legjobban igénybevett helyén keletkező s feszültség nem halad­hatja meg a 6.8.2.1.16 pontban megha­tározott értéket.

       határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyez­ményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es bizton­sági tényezőt.

6.8.2.1.14        A tervezési nyomás a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második részében (lásd a 4.3.4.1 bekezdést) szerepel.

Ha a kódban „G” szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni:

a)    Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs ürítésű tartányokat a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikus nyomásának kétszeresére kell méretezni.

b)    Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni.

Ha a legkisebb tervezési nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni:

c)     Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a 150 kPa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni.

d)    A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni.

6.8.2.1.15        A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező s feszültség nem haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni.

6.8.2.1.16        Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett s feszültségnek kisebbnek kell lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik érték:

 s < 0,75 Re vagy s < 0,5 Rm

ahol

Re     =  a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy
 a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm    =  a szakítószilárdság.

Az Re és Rm értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.

Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. A 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a legkisebb értékeket nem lehet meghaladni.

A tartány legkisebb falvastagsága

6.8.2.1.17        A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből adódó nagyobbik érték:

 , ahol

e       =  a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben

PT     =  a próbanyomás MPa-ban

PC    =  a 6.8.2.1.14 pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban

D      =  a tartány belső átmérője mm-ben

   =  a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm2-ben

  =  1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembe vételéhez és a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszerekhez.

A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb

 

a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.21

a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.20

pontban meghatározott értéknél.

6.8.2.1.18

A 6.8.2.1.21 pontban említetteken kívüli, 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű, kör keresztmetszetű[34]) tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból[35]) van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból4), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült.

A tartány falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból4) van (a 6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak meg­felelően), vagy azzal egyenértékű vastag­ságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő3) meghaladja az 1,80 m-t, ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból4), vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél vékonyabb.


Az „egyenértékű vastagság” a következő képlet[36]) szerinti vastagságot jelenti:

6.8.2.1.19

Ha a tartány az oldalirányú ütközésekből vagy felborulásból eredő sérülések ellen 6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál.

Ha a tartány a sérülések ellen a 6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél4) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál.

 

Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti.

Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti.

 

Azokat az eseteket kivéve, amelyekről a 6.8.2.1.21 pont rendelkezik, a 6.8.2.1.20 a) vagy b) pont szerinti sérülés elleni védelem­mel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblá­zatban megadott értékeknél:

A 6.8.2.1.20 pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél:

 

 

A tartány átmérője

£1,80 m

> 1,80 m

A tartány legkisebb falvastagsága

Ausztenites rozsdamentes acél

2,5 mm

3 mm

Ausztenites-ferrites rozsda­mentes acél

3 mm

3,5 mm

Egyéb acél

3 mm

4 mm

Alumíniumötvözet

4 mm

5 mm

99,80%-os tisztaságú alumínium

6 mm

8 mm

 


 

 

6.8.2.1.20

Az 1990. január 1-je után gyártott tartányok akkor rendelkeznek a 6.8.2.1.19 pontban említett védelemmel, ha a következő vagy ezekkel egyenértékű előírások[37]) teljesülnek:

 A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet

       olyan teljes külső védelem, mint a „szendvics”-szerkezet, ahol a külső bur­kolat a tartányhoz van erősítve, vagy

 

a)     Porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok sérülés elleni védőszerkezetének meg kell felel­nie az illetékes hatóság elő­írásainak.

       olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből álló váz támasztja alá, vagy

       kettős falú tartány.

 

b)     Az egyéb anyagok szállítására használt tartányok akkor védettek a sérülések ellen, ha:

1.  A legfeljebb 2 m görbületi sugarú, kör vagy ellipszis keresztmetszetű tartányok el vannak látva erősítő­elemekkel (válaszfalakkal, hullám­törő lemezekkel, külső vagy belső abroncsokkal), amelyek úgy van­nak elhelyezve, hogy a következő fel­tételek közül legalább az egyik­nek megfelelnek:

     két szomszédos erősítőelem tá­volsága legfeljebb 1,75 m

Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a 6.8.2.1.18 pontban előírt fal­vas­tagságnak, a tartány falvastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvas­tagság.

 

     két válaszfal vagy hullámtörő lemez közötti rész űrtartalma leg­feljebb 7500 liter.

Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél4), vagy leg­alább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műa­nyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szi­lárd hab is használható, amelynek ütés­el­nyelő képessége olyan, mint pl. a kemény poli­uretán-habé.

 

     Az abroncsok merőleges kereszt­metszeti tényezőjének lega­lább 10 cm3-nek kell lennie (az együtt­működő tartányfal-résszel együtt).

 

     A külső abroncsok kiálló éleit lega­lább 2,5 mm sugárral kell lekere­kíteni.

     A válaszfalaknak és a hullámtörő lemezeknek meg kell felelniük a 6.8.2.1.22 pont előírásainak.

     A válaszfalak és a hullámtörő le­mezek falvastagsága soha nem le­het kisebb a tartány falvastag­ságánál.

 

2.  Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együt­tes vastagsága megfelel a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvas­tagságnak, a tar­tány favastagsága pedig legalább akkora, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság.

 

 

3.  Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél4), vagy legalább 2 mm vastag üveg­szál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütés­elnyelő képessége olyan, mint pl. a poliuretán-habé.

 

 

4.  Az 1. pontban említettektől eltérő formájú, különösen a koffer alakú tartányoknál a tartány magassá­gának felénél, körben a magasság legalább 30%-át kitevő részén olyan kiegészítő védelemmel van ellátva, amelyet úgy terveztek, hogy a különleges deformációs munka legalább egyenlő legyen az olyan szerkezeti acél4) tartányéval, amely 5 mm falvastagságú, ha átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy 6 mm falvastagságú, ha átmérője 1,80 m-nél nagyobb.

 

 

     Ezt a kiegészítő védőelemet a tar­tányra tartósan kell rögzíteni. Ez a követelmény – a különleges defor­mációs munka további vizsgálata nélkül – akkor tekinthető teljesített­nek, ha a kiegészítő védelem a tartány erősítendő részével azonos anyagból készült lemez hozzáhe­gesztéséből áll úgy, hogy a leg­kisebb falvastagság megfelel a 6.8.2.1.18 pontban említettnek.

 

 

     Ez a védelem attól a lehetséges igénybevételtől függ, amely baleset során az olyan szerkezeti acél4) tar­tányban keletkezne, amelynek fal­vastagsága 5 mm, ha átmérője leg­feljebb 1,80 m, vagy falvastagsága 6 mm, ha átmérője 1,80 m-nél na­gyobb. Ha a tartány más fémből ké­szült, az egyenértékű vastagságot a 6.8.2.1.18 pontban található képlet adja.

 

 

     Leszerelhető tartányoknál ilyen vé­delemre nincs szükség, ha a tar­tányt minden oldalról a hordozó jármű oldalfalai védik.

 

 

6.8.2.1.21

A legfeljebb 5000 liter űrtartalmú vagy leg­feljebb 5000 liter űrtartalmú, szivárgás-men­tes kamrákra osztott tartányoknál a 6.8.2.1.14 a) pont szerint számított falvastagság tovább csökkenthető legfeljebb a következő táblázat­ban megadott értékekig, kivéve, ha a 6.8.3 vagy a 6.8.4 szakaszban más érték van

 

 

A tartány legnagyobb görbületi sugara, m

A tartány vagy tartánykamra űrtartalma, m3

Legkisebb

falvastagság, mm

 

Szerkezeti

acél esetén

 

<=2

<=5,0

3

 

2…3

<=3,5

3

 

 

> 3,5 de<=5,0

4

 

 

Ha nem szerkezeti acélt4), hanem más fémet használnak, a falvastagságot a 6.8.2.1.18 pontban előírt egyenérték-képlettel kell szá­mítani és nem lehet kisebb a következő táb­lázatban megadott értékeknél:

 

 

A tartány legnagyobb görbületi sugara, m

<=2

2 – 3

2 – 3

 

A tartány vagy tartány­kamra űrtartalma, m3

<=5,0

<=3,5

> 3,5 de<=5,0

 

A tartány legkisebb falvastagsága

Ausztenites rozsda­mentes acél

2,5 mm

2,5 mm

3 mm

 

Ausztenites-ferrites rozsdamentes acél

3 mm

3 mm

3,5 mm

 

Egyéb acél

3 mm

3 mm

4 mm

 

Alumínium ötvözet

4 mm

4 mm

5 mm

 

99,80%-os tisztaságú alumínium

6 mm

6 mm

8 mm

 

 

A válaszfalak és a hullámtörők falvastagsága sohasem lehet kisebb, mint a tartányfal vastagsága.

 

 

6.8.2.1.22

A hullámtörőknek és a válaszfalaknak dom­borúnak (legalább 10 cm mélységgel) vagy hullámos vagy alakos kiképzésűnek kell lenniük, vagy más módon úgy kell megerő­síteni, hogy azonos szilárdságúak legyenek. A hullámtörő lemez felületének legalább ak­korának kell lennie, mint a tartány – amely­ben a hullámtörő lemez van – keresztmetszeti területének 70%-a.

 

 

 

Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése

6.8.2.1.23        A 6.8.2.4.1 vagy 6.8.2.4.4 pont szerinti vizsgálatokat végző gyártó vagy karbantartó ill. javító műhely hegesztési munkák elvégzésére való alkalmasságát, és a működtett hegesztési mínőségbiztosítási rendszert a vizsgáló szervezetnek kell ellenőriznie és tanúsítania. Radiográfiás vagy ultrahangos eljárással[38]) végre­hajtott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a hegesztési varratok minősége megfelel az igénybevételeknek.

A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt l varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő vizsgálatokat kell elvégezni a gyártó által alkalmazott mindegyik hegesztőeljárással készült hegesztésekre:

l = 0,8:    minden hegesztési varratot mindkét oldalon, amennyire lehetséges, szemrevéte­lezéssel meg kell vizsgálni, és további roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni. A roncsolásmentes vizsgálatnak az összes „T” csatlakozásra és a varratkeresz­teződések elkerülése érdekében alkalmazott eltolásra és a tartányfenekek domborított részén levő varratokra is ki kell terjednie. Az együttes vizsgálandó varrathossz nem lehet kisebb, mint

– minden hosszvarrat egyedi hosszának 10%-a;

– minden körvarrat egyedi hosszának 10%-a;

– a tartányfenekek minden körvarrata egyedi hosszának 10%-a; és

– a tartányfenekek minden sugárirányú varrat egyedi hosszának 10%-a.

l = 0,9:    minden hegesztési varratot mindkét oldalon, amennyire lehetséges, szemre­vétele­zéssel meg kell vizsgálni, és további roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni. A roncsolásmentes vizsgálatnak az összes varratcsatlakozási pontra, a varrat­kereszteződések elkerülése érdekében alkalmazott eltolásra, a tartányfenekek domborított részén levő varratokra és a nagy átmérőjű szerelvények össze­állításához szükséges hegesztésekre (fűzővarratokra) is ki kell terjednie. Az együttes vizsgálandó varrathossz nem lehet kisebb, mint;

                minden hosszvarrat egyedi hosszának 100%-a;
minden körvarrat egyedi hosszának 25%-a;
a tartányfenekek minden körvarrata egyedi hosszának 25%-a; és
a tartányfenekek minden sugárirányú varrata egyedi hosszának 25%-a.

l = 1,0:    minden hegesztési varratot teljes hosszában roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni.

l = 0,8, ill. l = 0,9 esetén, ha nem megengedett hibát észlelnek a hegesztés valamely részén, a roncsolásmentes vizsgálatokat ki kell terjeszteni mindkét oldalon egy ugyanolyan hosszú­ságú részre, mint amelyen a hibát észlelték. Ha ennek során újabb nem megengedett hibát észlelnek, a roncsolásmentes vizsgálatokat ki kell terjeszteni az összes többi, azonos hegesztő­eljárással készített hegesztésre.

Ha kételyek vannak a hegesztési varratok minőségét illetően, beleértve a roncsolásmentes vizsgálatokkal feltfedett hibákat kijavító hegesztéseket is, a varratoktovábbi vizsgálatára lehet szükség.

 

Egyéb gyártási követelmények

6.8.2.1.24        A védőbélést úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási körül-mények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén.

6.8.2.1.25        A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza.

6.8.2.1.26        Ha a legfeljebb 60 °C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló tartányok nemfémes védőbéléssel (belső bevonattal) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.

6.8.2.1.27

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanás­pontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartányokat a jármű alvázával leg­alább egy, jó elektromos csatlakozással össze kell kötni. Elektro­kémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanás­pontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására hasz­nált tankkonténerek minden részének villa­mosan földelhetőnek kell lenniük. Elektro­kémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.

 

A tartányokat el kell látni legalább egy földelő szerelvénnyel, ami a „ ” szimbó­lummal jól látható módon meg van jelölve és alkalmas az elektromos csatlakozta­táshoz.

 

 

 

 

 

6.8.2.1.28

 

A tartány felső részén levő szerelvények védelme

 

 

A tartányok tetején levő szerelvényeket és tartozékokat a felborulásból adódó sérü­lések ellen védeni kell. A védelem állhat erősítő-gyűrűk, védőtetők, kereszt- és hosszirányú elemek elhelyezéséből, ame­lyeknek alakja olyan, hogy kielégítő vé­delmet nyújt.

 

6.8.2.2             Szerelvények

6.8.2.2.1          Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók.

A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen

         összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és

         meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek.

A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében.

 

Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyez­ni, hogy a tartányfalon szükséges nyílások száma a lehető legkevesebb legyen.

Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tankkonténer fel­borul.

 

Az üzemi szerelvények tömítettségét, bele­értve a vizsgálónyílások zárószerkezetét (fedelét) is, még akkor is biztosítani kell, ha a tartány felborul. Figyelembe kell venni azokat az erőhatásokat is (gyorsulást, dina­mikus nyomást), amelyek ütközés során léphetnek fel. A tartány tartalmának az ütközés miatt fellépő feszültségcsúcs hatá­sára történő kis mértékű kiszivárgása azon­ban megengedhető.

 

A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni.

A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg.

6.8.2.2.2          Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „A” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:

     egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint

     minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják.

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „B” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:

     egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből;

     egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből[39]), amely

 

  minden cső végén el van helyezve; és

a tartányhoz a lehető legközelebb van el­helyezve; és

     minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intéz­kedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a záró­szerkezetet teljesen eltávolítják.

Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. védőbéléssel ellátott tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva.

A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza.

A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatá­sos­nak kell maradnia.

A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erő­hatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie.

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „C” vagy „D” betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében „C” betű szerepel a tartányköpeny alsó részén tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.

6.8.2.2.3          A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére szelepekkel lehet ellátni; a vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7 pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek. Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kPa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá.

A légző berendezések lángzárjainak alkalmasnak kell lenniük a szállított anyag által kibocsátott gőzhöz (legnagyobb kísérleti biztonságos résvastagság– MESG), hőmérséklet tartományhoz és alkalmazáshoz. Ezeknek ki kell elégíteniük az EN ISO 16852:2016 (Lánggátló berendezések. Működési követelmények, vizsgálati módszerek és használati korlátok)  szabvány következő táblázatban megadott helyzetekre vonatkozó követelményeit és vizsgálatait:

 

Alkalmazás/felszerelés

Vizsgálati követelmények

 Közvetlen kapcsolat az atmoszférával

EN ISO 16852:2016, 7.3.2.1

 Kapcsolat a csővezeték rendszerrel

EN ISO 16852:2016, 7.3.3.2

(a szelep/lángzár kombinációkra kell alkalmazni, ha együtt vizsgálják)

 

EN ISO 16852:2016, 7.3.3.3

(a szelepektől függetlenül vizsgált lángzárakra kell alkalmazni)

A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányo­kon használt vákuumszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a 6.8.2.2.6 pontot) alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási lökéshullám állónak lennie, ami azt jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak ellen tud állni úgy hogy nem szivá­rog, azonban alakváltozás bekövetkezhet

Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni.

6.8.2.2.4          Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie.

6.8.2.2.5          (fenntartva)

6.8.2.2.6          Az 50 °C-on legfeljebb 110 kPa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat légző-berendezéssel és feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a 6.8.2.2.7, ill. a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelnie.

6.8.2.2.7          Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forrás­pontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.

6.8.2.2.8          A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva[40]) kell lennie.

6.8.2.2.9          Ha a 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.

6.8.2.2.10        Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadó­tárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani:

A sűrített, a cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására szolgáló tartányok kivételével, amelyeknél a hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának az illetékes hatóság elő­írásainak kell megfelelnie, a hasadótárcsa nyitónyomásának a következő követelményeknek kell megfelelnie:

         a legkisebb nyitónyomásnak 20 °C-on, a tűréseket beleértve, legalább a próbanyomás 0,8-szeresének kell lennie;

         a legnagyobb nyitónyomás 20 °C-on, a tűréseket beleértve, nem lehet nagyobb, mint a próbanyomás 1,1-szerese; és

         a nyitónyomásnak a legnagyobb üzemi hőmérsékleten nagyobbnak kell lennie mint a legnagyobb üzemi nyomás.

A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa repedését, kilyukadását vagy szivárgását.

6.8.2.2.11        A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékeny anyagú szintjelzők nem használhatók.

6.8.2.3             Típusjóváhagyás

6.8.2.3.1          Minden új tartányjármű, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás jármű, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel.

A bizonyítványban fel kell tüntetni:

         a vizsgálat eredményeit;

         a típus jóváhagyási számát;

 

A típus jóváhagyási számnak annak az államnak a jeléből, amelynek területén az engedélyt kiadták (a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművein alkalmazott megkülön­böztető jelzéséből[41]) és egy nyilvántartási számból kell állnia.

         a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykódot;

         6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták;

         szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtő­megnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport). A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3 pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is.

A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak általában összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellem­zőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típusjóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni.

Minden egyes legyártott tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a 4.3.2.1.7 pontot).

Az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek azokat az üzemi szerelvényeket, amelyekre a 6.8.2.6.1 pontban van szabvány feltüntetve, a kérelmező kíván­ságára az adott szabvány szerint külön típusvizsgálatnak kell alávetnie. Az így kiadott típus­jóváhagyást a tartány jóváhagyási bizonyítványának kiadásakor figyelembe kell venni, ha a vizsgálati eredményeket bemutatják és az üzemi szerelvények a kívánt célra alkalmasak.

6.8.2.3.2          Ha a tartányokat, battériás járműveket, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján gyártott tartányokra, battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes.

A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típus­jóváhagyási bizonyítványban.

6.8.2.3.3          A következő előírásokat azokra a tartányokra kell alkalmazni, amelyekre a 6.8.4 szakasz TA4 különleges előírása (és így az 1.8.7.2.4 pont) nem vonatkozik.

A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt az ADR vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát.

Megjegyzés:   A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási idejére lásd a 6.8.2.6, ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát.

Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható.

Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott tartányok, battériás-járművek, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek az ADR követelményeinek. Ha már nem felelnek meg az ADR követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi.

A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes ADR előírásoknak való megfelelőség értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása, úgy hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget (lásd a 6.8.3.2.3 pontot) nem hosszabbítja meg és nem módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét.

Megjegyzés:   A felülvizsgálatot és a megfelelőség értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti.

A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz, beleértve a megújításhoz, ha ilyen történt, szükséges összes dokumentumot meg kell őriznie az érvényessége teljes idő­tartama alatt.

Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek.

6.8.2.3.4          Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a tartány azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes ADR elő­írásainak kell megfelelnie. A tartány átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes.

Az átalakítás érinthet egy vagy több tartányt is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik.

Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára, és a tartány-vizsgálati könyvhöz (gép­könyvhöz) kell csatolni.

Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani.

6.8.2.4             Vizsgálatok

6.8.2.4.1          Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia:

         annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal;

         a szerkezeti jellemzők ellenőrzését[42]);

         a belső és a külső állapot vizsgálatát;

         a folyadéknyomás-próbát[43]) a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; és

         a tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás – a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni:

Tervezési nyomás (bar)

Próbanyomás (bar)

G[44])

G13)

1,5

1,5

2,65

2,65

4

4

10

4

15

4

21

10 (4[45]))

A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található.

A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni.

 

 

A vizsgálatot minden kamrán legalább akko­ra nyomással kell végrehajtani

 

– mint a legnagyobb üzemi nyomás 1,3-szerese; vagy

  mint a szállítandó anyag statikus nyomá sának 1,3-szerese, de legalább a víz stati­kus nyomásának 1,3-szerese, a 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti gravitációs ürítésű tartányoknál legalább 20 kPa (0,2 bar)

A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni.

Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni.

A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni.

 

6.8.2.4.2          A tartányokat és szerelvényeiket

           

legalább hat évenként

legalább öt évenként

                        időszakos vizsgálatnak kell alávetni.

                        Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia:

         a belső és külső állapot vizsgálatát;

         a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a 6.8.2.4.3 pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését;

         általában folyadéknyomás-próbát12) (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próba­nyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot).

A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.

Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető.

A védőbéléseket szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem sérültek-e. Sérülés esetén a bélések állapotát megfelelő vizsgálatokkal kell értékelni.

6.8.2.4.3          A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot követően

 

legalább három évenként

legalább két és fél évenként

közbenső vizsgálatnak kell alávetni. A közbenső vizsgálat három hónappal a megadott időpont előtt, ill. után is elvégezhető.

Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a megadott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a köz­benső vizsgálatot a megadott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen időpont után

 

legkésőbb három évvel

legkésőbb két és fél évvel

egy további közbenső vizsgálatot kell végezni.

A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia.

Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kPa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb.

Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak legalább akkorának kell lennie, mint a legnagyobb sűrűségű szállítandó anyag statikus nyomása, a víz statikus nyomása és a 20 kPa (0,2 bar) közül a legnagyobb nyomás.

A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni.

A védőbéléseket szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem sérültek-e. Sérülés esetén a bélések állapotát megfelelő vizsgálatokkal kell értékelni.

6.8.2.4.4          Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétsé­ges­sé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.2 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekint­hető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.3 pont követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető.

6.8.2.4.5          A 6.8.2.4.16.8.2.4.4 pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3 bekezdéssel összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból álló kódjára.

Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot).

6.8.2.5             Jelölés

6.8.2.5.1          Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti:

         a jóváhagyás száma;

         a gyártó megnevezése vagy jele;

         a gyártási sorozat száma;

         a gyártás éve;

         a próbanyomás (túlnyomás)[46]);

         külső tervezési nyomás15) (lásd a 6.8.2.1.7 pontot)

         az űrtartalom15) –több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma–, ami után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva;

         tervezési hőmérséklet15) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint ‑20 °C)

         a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: „hónap, év”, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat esetén „P” betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végre­hajtott közbenső vizsgálat esetén a „hónap, év” után „L” betűt kell feltüntetni;

         a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata;

         a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és – ha van – a védőbélés anyaga;

 

    a tartány egészére alkalmazott próbanyo­más (túlnyomás) és az egyes kamrák próba­nyomása (túlnyomás), ha a kamrán­kénti pró­banyomás kisebb, mint az egész tartány pró­ba­nyomása, MPa-ban vagy bar-ban13).

 

A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást15) is fel kell tüntetni.

6.8.2.5.2

A következő adatokat a tartány­jármű­vön (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni:

A következő adatokat a tank­kon­téneren (magán a tartányon vagy egy táblán) kell feltüntetni:

 

    a tulajdonos vagy üzemben tartó neve;

       a tulajdonos és üzemben tartó neve;

 

    a tartányjármű saját tömege15);

       a tartány űrtartalma15);

 

    a tartányjármű  megengedett leg-

       saját tömeg15);

 

     nagyobb összes tömege15).

       a megengedett legnagyobb összes tö­meg15);

 

A következő adatokat magán a leszerelhető tartányon vagy egy táblán kell feltüntetni:

 – a tulajdonos vagy üzemben tartó neve;

     „leszerelhető tartány”

     a tartány saját tömege15);

     a tartány megengedett legnagyobb összes tö­mege15);

     a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok eseté­ben a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése;

     a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;

     a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve.

       a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok eseté­ben a szállításra engedélyezett anyag(ok) helyes szállítási megnevezése;

 

       a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;

 

       a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve.

 

 

 

 

6.8.2.6             A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott, vizsgált és próba alá vetett tartányokra vonatkozó követelmények

Megjegyzés:   A szabványokban megnevezett, az ADR értelmében felelős személyeknek vagy szervezeteknek be kell tartaniuk az ADR előírásait.

6.8.2.6.1          Tervezés és gyártás

                        A típusjóváhagyási bizonyítványt az 1.8.7. szakasznak vagy a 6.8.2.3 bekezdésnek meg­felelően kell kiállítani. A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A szabványokat az 1.1.5 szakasznak megfelelően kell alkalmazni. Az (5) oszlopban van megadva az a leg­későbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4, ill. a 6.8.2.3.3 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes.

A hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.8.2.7 és a 6.8.3.7 bekezdésben találhatók.

Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva.

Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

A vonatkozó bekezdés, ill. pont

Új típus­jóváhagyásra, ill. típusjóváhagyás megújítására alkalmazható

Meglévő típus­jóváhagyás visszavonásának legkésőbbi időpontja

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A tartányok tervezésére és gyártására

EN 14025:2003 + AC:2005

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás

6.8.2.1

2005. jan. 1. és 2009. jún. 30. között

 

EN 14025:2008

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás

6.8.2.1 és 6.8.3.1

2009. júl. 1. és 2016. dec. 31. között

 

 

EN 14025:2013

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás

6.8.2.1 és 6.8.3.1

2015. jan.1. és 2018. dec. 31. között

 

EN 14025:2013 + A1:2016 (a B mel­léklet kivételével)

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás

 

6.8.2.1 és 6.8.3.1

2017. jan. 1. és 2021. dec. 31. között

 

EN 14025:2018 + AC:2020

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás

Megjegyzés: A tartányköpenyek anyagát az EN 10204 szabvány szerint kiadott 3.1 típusú tanúsítvánnyal  kell igazolni

6.8.2.1 és 6.8.3.1

további intézkedésig

 

EN 12972:2018

Veszélyes anyagok szállító­tartályai – Fém tartányok ellenőrzése, vizsgálata és jelölése

6.8.2.3

2022 jan. 1-től kötelező

 

EN 13094:2004

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció

6.8.2.1

2005. jan. 1. és 2009. dec. 31. között

 

EN 13094:2008 + AC:2008

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció

6.8.2.1

2010. jan.1. és 2018. dec. 31. között

 

EN 13094:2015

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció

Megjegyzés: Az UNECE titkárság honlapján lévő útmutatás szintén erre vonatkozik. (http://www.unece.org/trans/ danger/danger.html)

6.8.2.1

további intézkedésig

 

EN 12493:2001

(a C melléklet kivételével)

Hegesztett acéltartályok csepp­folyósított szénhidrogén­gázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás

 

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17),

6.8.2.4.1 (kivéve a tömörségi próbát); 6.8.2.5.1, 6.8.3.1 és 6.8.3.5.1

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

2012. dec. 31.

Megjegyzés: A közúti tartály­kocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

EN 12493:2008

(a C melléklet kivételével)

LPG-berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok csepp­folyósított szénhidrogén­gázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17),

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

2010. jan. 1. és 2013. jún. 30. között

2014. dec. 31.

Megjegyzés: A közúti tartály­kocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok.

EN 12493:2008 + A1:2012

(a C melléklet kivételével)

LPG-berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok csepp­folyósított szénhidrogén­gázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás

Megjegyzés: A közúti tartály­kocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17),

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

2013. dec. 31-ig

2015. dec. 31.

EN 12493:2013

(a C melléklet kivételével)

LPG-berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok csepp­folyósított szénhidrogén­gázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás

Megjegyzés: A közúti tartály­kocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok.

6.8.2.1,

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

2015. jan. 1. és 2017. dec.31. között

2018. dec. 31

EN 12493:2013 +

A1:2014 + AC:2015

(a C melléklet kivételével)

LPG-berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok cseppfo­lyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás

Megjegyzés: A közúti tartály­kocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

6.8.2.1,

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

2017. jan. 1. és 2022. dec.31. között

 

EN 12493:2013 +

A2:2018

(a C melléklet kivételével)

LPG-berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok cseppfo­lyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás

Megjegyzés: A közúti tartály­kocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

6.8.2.1;

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

további intézkedésig

 

EN 13530-2:2002

Kriogén tartályok. Nagyméretű, szállítható, vákuumszigetelésű tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálatok

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17), 6.8.2.4, 6.8.3.1 és 6.8.3.4

2005. jan. 1. és 2007. jún. 30. között

 

EN 13530-2:2002

+A1:2004

Kriogén tartályok. Nagyméretű, szállítható, vákuum­szigetelésű tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálatok

Megjegyzés: Az ebben a szabványban meghivatkozott EN 1251-1:1998 és EN 1626 szab­ványok az UN1972 (METÁN, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓSÍ­TOTT vagy FÖLDGÁZ, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓ­SÍTOTT) szállítására szolgáló zárt mélyhűtő tartályokra is alkalmaz­hatók

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17), 6.8.2.4, 6.8.3.1 és 6.8.3.4

további intézkedésig

 

EN 14398-2:2003

(az 1. táblázat kivételével)

Kriogén tartályok. Nagyméretű, szállítható, nem vákuum­szigetelésű tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat

Megjegyzés: Ez a szabvány nem alkalmazható a –100 °C alatti hő­mér­sékleten szállított gázokhoz.

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17, 6.8.2.1.19 és 6.8.2.1.20),

6.8.2.4, 6.8.3.1 és 6.8.3.4

2005. jan. 1. és 2016. dec.31. között

 

EN 14398-2:2003 +

A2:2008

Kriogén tartályok. Nagyméretű, szállítható, nem vákuum­szigetelésű tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat

Megjegyzés: Ez a szabvány nem alkalmazható a –100 °C alatti hő­mér­sékleten szállított gázokhoz.

6.8.2.1 (kivéve 6.8.2.1.17, 6.8.2.1.19 és 6.8.2.1.20),

6.8.2.4, 6.8.3.1 és 6.8.3.4

további intézkedésig

 

Szerelvényekre

EN 14432:2006

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Folyékony vegyszerek szállító-tartályainak szerelvényei. Termék­ürítő és levegő-beömlő szelepek

6.8.2.2.1

2009. jan.1. és 2018. dec. 31. között

 

EN 14432:2014

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Folyékony vegyszerek szállítótar­tályainak szerelvényei. Termékürítő és levegő-beömlő szelepek

6.8.2.2.1, 6.8.2.2.2 és 6.8.2.3.1

további intézkedésig

 

Megjegyzés: Ez a szabvány a gra­vitációs ürítésű tartányokhoz is használható.

EN 14433:2006

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Folyékony vegyszerek szállítótar­tályainak szerelvényei. Lábszelepek

6.8.2.2.1

2009. jan.1. és 2018. dec. 31. között

 

EN 14433:2014

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. Folyékony vegyszerek szállító­tartá­lyainak szerelvényei. Lábszelepek

6.8.2.2.1, 6.8.2.2.2 és 6.8.2.3.1

további intézkedésig

 

 

Megjegyzés: Ez a szabvány a gra­vitációs ürítésű tartányokhoz is használható.

 

 

 

EN 12252:2000

Cseppfolyósított szén­hidrogéngázt (LPG-gázt) szállító közúti tartály­kocsik berendezései

6.8.3.2

 (kivéve 6.8.3.2.3)

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

2012. dec. 31.

Megjegyzés: A közúti tartálykocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

EN 12252:2005 + A1:2008

LPG-berendezések és -tartozékok. LPG-t szállító közúti tartálykocsik szerelvényei

Megjegyzés: A közúti tartálykocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

6.8.3.2

(kivéve 6.8.3.2.3) és 6.8.3.4.9

2011. jan.1. és 2018. dec. 31. között

 

EN 12252:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. LPG-t szállító közúti tartálykocsik szerelvényei

6.8.3.2 és 6.8.3.4.9

további intézkedésig

 

Megjegyzés: A közúti tartálykocsik az ADR értelmében „rögzített tartá­nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

EN 14129:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. LPG-t tároló nyomástartó edények lefúvató szelepei

6.8.2.1.1 és 6.8.3.2.9

további intézkedésig

 

EN 1626:2008 (a B szelep kategória kivételével)

Kriogén tartályok. Szelepek kriogén üzemhez

Megjegyzés: Ez a szabvány az UN1972 (METÁN, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓSÍ­TOTT vagy FÖLD­GÁZ, MÉLYHŰ­TÖTT, CSEPP­FOLYÓ­SÍTOTT) szállítására szolgáló  tartályok szelepeire is alkalmaz­ható.

6.8.2.4 és 6.8.3.4

további intézkedésig

 

EN 13648-1:2008

Kriogén tartályok. A megengedett­nél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 1. rész: Kriogén üzem biztonsági szelepei

6.8.2.4, 6.8.3.2.12 és 6.8.3.4

további intézkedésig

 

EN 13082: 2001

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A szállítótartályok szerelvényei. Gázlefejtő szelep

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

2005. jan. 1. és 2013. jún. 30. között

2014. dec. 31.

EN 13082: 2008 + A1:2012

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A szállítótartályok szerelvényei. Gázlefejtő szelep

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

további intézkedésig

 

EN 13308:2002

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. A tartályok kezelőelemei. Nyomás­kiegyenlítetlen fenékszelep

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

további intézkedésig

 

EN 13314:2002

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. A tartályok kezelőelemei. Töltőnyílásfedél

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

további intézkedésig

 

EN 13316:2002

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. A tartályok kezelőelemei. Nyomás­kiegyenlített fenékszelep

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

további intézkedésig

 

EN 13317:2002

(a B Melléklet B.2 táblázata és ábrája kivételével)

(az anyagnak az EN 13094:2004, 5.2 paragrafus követelményeinek meg kell felelnie)

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. A tartályok kezelőelemei. Búvónyílásfedél

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

2005. jan. 1. és 2010. dec. 31. között

2012. dec. 31.

EN 13317:2002 + A1:2006

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. A tartályok kezelőelemei. Búvónyílásfedél

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

2009. jan. 1. és 2020. dec. 31. között

 

EN 13317:2018

Veszélyes anyagok szállító­tartályai. A tartályok kezelőelemei. Búvónyílásfedél

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

további intézkedésig

 

EN 14595:2005

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A szállítótartályok sze­rel­vényei. Túlnyomásos és dep­ressziós szellőztetés

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

2007. jan. 1. és 2020. dec. 31. között

 

EN 14595:2016

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. A szállítótartályok szerelvényei. Szellőztető szerkezet

6.8.2.2 és 6.8.2.4.1

további intézkedésig

 

EN 16257:2012

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására. Kezelőelemek. 100 mm-től eltérő (névleges) átmérőjű lábszelepek

6.8.2.2 és 6.8.2.2.2

további intézkedésig

 

EN 13175:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edények szelepeinek és szerelvényeinek előírásai és vizsgálata

6.8.2.1.1, 6.8.2.2, 6.8.2.4.1 és 6.8.3.2.3

2017. jan. 1. és 2022. dec. 31. között

 

EN 13175:2019 (a 6.1.6 paragrafus kivételével)

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) tároló nyomástartó edé-nyek szelepeinek és szerelvényei-nek előírásai és vizsgálata

6.8.2.1.1, 6.8.2.2, 6.8.2.4.1 és 6.8.3.2.3

további intézkedésig

 

 

6.8.2.6.2          Vizsgálat

A 6.8 fejezet (3) oszlopban hivatkozott előírásainak való megfelelés céljából a tartányok vizsgálatára a következő táblázatban hivatkozott szabványt kell alkalmazni, ahogy azt a (4) oszlop előírja. A szabványokat az 1.1.5 szakasznak megfelelően kell alkalmazni.

Hivatkozott szabvány alkalmazása kötelező.

Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

A vonatkozó bekezdés, ill. pont

Alkalmazható

(1)

(2)

(3)

(4)

EN 12972:2007

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására.

A fém szállító­tartályok vizsgálata, ellenőrzése és megjelölése

6.8.2.4,

6.8.3.4

2021. jun. 30-ig

EN 12972:2018

Szállítótartályok veszélyes anyagok szállítására.

A fém szállító­tartályok vizsgálata, ellenőrzése és megjelölése

6.8.2.4,

6.8.3.4

2021. júl. 1-től kötelező

EN 14334:2014

LPG-berendezések és -tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) szállító közúti tartály­kocsik ellenőrzése és vizsgálata

6.8.2.4 (kivéve a 6.8.2.4.1) , 6.8.3.4.2, 6.8.3.4.9

további intézkedésig

6.8.2.7             A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott, vizsgált és próba alá vetett tartányokra vonatkozó követelmények

Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.2.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.8.2.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A 6.8.2 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a tartányoknak is meg kell felelniük.

                        Amint egy a 6.8.2.6 bekezdésben újonnan meghivatkozott szabványt alkalmazni lehet, az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia a vonatkozó műszaki szabályzat elismerését. Az alkalmazható átmeneti időszak legkésőbb az  ADR következő kiadásának élebelépésével fejeződik be.

                        Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza és változás esetén gondoskodik a jegyzék frissítéséről.

 

Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá.

A vizsgálatokra és a jelölésekre a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott, megfelelő szabványok is alkalmazhatók.

6.8.3                A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások

6.8.3.1             A tartányok gyártása

6.8.3.1.1          A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat acélból kell készíteni. Hegesztés nélküli tartány esetén a 6.8.2.1.12 pontban előírtaktól eltérően 14%-os legkisebb szakadási nyúlás és az anyagtól függő, a következőkben megadott értékhatárokkal egyenlő vagy ezeknél kisebb s feszültség elfogadható:

a)    ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya 0,66-nál nagyobb, de nem haladja meg a 0,85-öt:

          0,75 Re;

b)    ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya nagyobb, mint 0,85:
 0,5 Rm.

6.8.3.1.2          A hegesztett tartányok gyártási anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz előírásait kell alkalmazni.

6.8.3.1.3          (fenntartva)

A battériás járművek és a MEG-konténerek gyártása

6.8.3.1.4          A battériás jármű vagy MEG-konténer elemeit képező palackokat, nagypalackokat, gáz­hordókat és palackkötegeket a 6.2 fejezet szerint kell gyártani.

Megjegyzés:     1.       Azokra a palackkötegekre, amelyek nem battériás jármű vagy MEG-kon­téner elemei, a 6.2 fejezet követelményei vonatkoznak.

                     2.  A battériás jármű vagy MEG-konténer elemeit képező tartányokat a 6.8.2.1 és a 6.8.3.1 bekezdés szerint kell gyártani.

                     3.  A leszerelhető tartányok[47]) nem tekinthetők battériás jármű vagy MEG-konténer elemeinek.

6.8.3.1.5

A battériás járművek elemeinek és rögzítésüknek

A MEG-konténerek keretének, elemeinek és rögzítésüknek 

                        alkalmasnak kell lenniük a megengedett legnagyobb rakomány mellett a 6.8.2.1.2 pontban meghatározott erők felvételére. Bármelyik erő hatására a feszültség az elem és rögzítésének leginkább igénybevett részén nem lehet nagyobb a 6.2.5.3 bekezdésben meghatározott s értéknél palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek esetén, illetve a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott s értéknél tartányok esetében.

6.8.3.2             Szerelvények

6.8.3.2.1          A tartányok kifolyócsöveinek vakkarimával vagy azzal egyenértékű megbízhatóságú szerkezettel elzárhatóknak kell lenniük. A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál ezeket a vakkarimákat vagy az azzal egyenértékű szerkezeteket el lehet látni legfeljebb 1,5 mm átmérőjű nyomáscsökkentő furatokkal.

6.8.3.2.2          A cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 pontban ­előírt nyílásokon kívül el lehet látni folyadékszint-mutató, hőmérő vagy nyomásmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal, valamint légtelenítőnyílással, ha az üzemeltetéshez, ill. a biztonság érdekében szükségesek.

6.8.3.2.3          A gyúlékony vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt

 

 

1 m3-nél nagyobb befogadóképességű

tartányok minden töltő- és ürítőnyílása belső zárószelepének azonnal záródónak kell lennie, amely a tartány véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. A belső zárószelepeknek távolról is működtethetőnek kell lennie.

 

A nem mérgező, gyúlékony, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál azonban a távolról működtethető belső záró­szelep visszacsapó szeleppel is helyette­síthető, de kizárólag a tartány gőzfázisában levő töltőnyílásoknál. A visszacsapó szelepet a tartány belsejében kell elhelyezni, rugó­terhelésűnek kell lennie, úgy, hogy a szelep lezárjon, ha a nyomás a töltővezetékben a tartányban levő nyomással megegyezik vagy annál kisebb, és megfelelő tömítéssel kell ellátni.[48])

 

6.8.3.2.4          A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok minden 1,5 mm-nél nagyobb névleges átmérőjű nyílását – kivéve a biztonsági szelepek nyílásait és a zárt légtelenítő nyílásokat – fel kell szerelni belső zárószerkezettel.

6.8.3.2.5          A 6.8.2.2.2, a 6.8.3.2.3 és a 6.8.3.2.4 pont előírásaitól eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál a belső zárószerkezet helyett külső zárószerkezet is alkalmazható, ha ez a külső szerkezet legalább a tartány falával egyenértékű védelmet nyújt a külső sérülésekkel szemben.

6.8.3.2.6          Ha hőmérők vannak, ezek nem nyúlhatnak be közvetlenül a gázba vagy a folyadékba a tartány falán keresztül.

6.8.3.2.7          A tartány felső részén levő töltő- és ürítőnyílásokat a 6.8.3.2.3 pontban előírtakon kívül fel kell szerelni egy második, külső zárószerkezettel is. Ennek vakkarimával vagy más, egyenértékű biztonságot adó szerkezettel zárhatónak kell lennie.

6.8.3.2.8          A biztonsági szelepeknek meg kell felelniük a következő 6.8.3.2.96.8.3.2.12 pont követelményeinek.

6.8.3.2.9          A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat el lehet látni rugóterhelésű biztonsági szelepekkel. A biztonsági szelepeknek önműködően kell nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9…1,0-szeresénél. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullám­zását is. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelepek alkalmazása tilos. A biztonsági szelepek szük­séges teljesítményét a 6.7.3.8.1.1 pontban található képlettel kell meghatározni.

                        A biztonsági szelepeket úgy kell kialakítani vagy védelemmel ellátni, hogy megaka­dályozzák a víz vagy egyéb idegen anyag bejutását, ami akadályozhatja helyes működésüket. A védelem nem befolyásolhatja hátrányosan a szelep működését.

6.8.3.2.10        Ha a tartányt tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.9 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelepek felszerelését.

6.8.3.2.11        A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat legalább két, egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni, amelyek a tartányon feltüntetett legnagyobb üzemi nyomáson képesek kinyílni. A biztonsági szelepek közül kettőt úgy kell méretezni, hogy egyenként képesek legyenek a normális üzemelés során a párolgással létrejövő gázokat kiengedni a tartányból oly módon, hogy a nyomás ne emelkedjen 10%-nál nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé.

A biztonsági szelepek közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amely a próbanyomásnál átszakad.

Kettős falú tartánynál a vákuum megszűnése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek kombinációjának olyan kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a próbanyomást. A 6.8.2.1.7 pont előírásait a vákuumszigetelésű tartányokra nem kell alkalmazni.

6.8.3.2.12        A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul működjenek. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szerkezetek vizsgálatával vagy gyártási típus vizsgálattal kell megállapítani és igazolni.

 

6.8.3.2.13

A gördíthető, leszerelhető tartányok szelepeit védőkupakkal kell ellátni.

 

Hőszigetelés

6.8.3.2.14        Ha a cseppfolyósított gázok szállítására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a szigetelésnek

         vagy napsugárzás elleni fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el;

         vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.

6.8.3.2.15        A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat hőszigeteléssel kell ellátni, amit teljes (folytonos) burkolattal kell védeni. Ha a tartány és a burkolat között légüres tér van (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy alakváltozás nélkül legalább 100 kPa (1 bar) külső nyomást (túlnyomást) viseljen el. A „tervezési nyo­más” 1.2.1 szakaszban adott meghatározásától eltérően a méretezés során a külső és a belső erősítő elemek figyelembe vehetők. Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel. Ezen a szerkezeten keresztül a nedvesség nem szivároghat be a hőszigetelő rétegbe.

 

 

A szigetelő rendszer hatékonyságának típus­vizsgálatát lásd a 6.8.3.4.11 pontban.

6.8.3.2.16        Az atmoszferikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon sem a hőszigeteléshez, sem a felerősítő elemekhez nem szabad gyúlékony anyagot felhasználni.

A vákuumszigetelt tartányoknál – az illetékes hatóság beleegyezésével – a burkolat és a tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot.

6.8.3.2.17        A 6.8.2.2.4 pont követelményeitől eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat nem kell vizsgálónyílással ellátni.

Battériás járművek és MEG-konténerek szerelvényei

6.8.3.2.18        Az üzemi és szerkezeti szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. Amennyiben a battériás jármű, ill. a MEG-konténer keretváza és az elemek közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a részegységek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A zárószelepekhez vezető gyűjtőcső vezetéknek elegendően hajlékonynak kell lennie, hogy ne következhessen be a szelep, ill. a csővezeték nyíródása, ill. a nyomástartó tartály tartalma ne szabadulhasson ki. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.8.3.2.19        A sérülésből adódó elfolyás elkerülése érdekében a gyűjtőcső rendszert, az ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket) és a zárószelepeket úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyenek, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjanak állni.

6.8.3.2.20        A gyűjtőcső rendszert –20 °C…+50 °C hőmérséklet tartományban történő üzemelésre kell tervezni.

A gyűjtőcső rendszert úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülés­veszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csővezetéket megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.

A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.

6.8.3.2.21        Az UN 1001 oldott acetilén kivételével a gyűjtőcső rendszer legnagyobb megengedett s feszültsége a tartány próbanyomásánál nem haladhatja meg az anyagra szavatolt folyáshatár 75%-át.

A gyűjtőcső rendszer szükséges falvastagságát az UN 1001 oldott acetilén esetében jóvá­hagyott műszaki szabályzat alapján kell kiszámítani.

Megjegyzés:   A folyáshatárra lásd a 6.8.2.1.11 pontot.

6.8.3.2.22        A 6.8.3.2.3, a 6.8.3.2.4 és a 6.8.3.2.7 pont követelményeitől eltérően a battériás jármű, ill. MEG-konténer elemeit képező palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és palack­kötegeknél az előírt zárószerkezet a gyűjtőcső rendszeren belül is elhelyezhető.

6.8.3.2.23        Ha az egyik elemen biztonsági szelep van, és az elemek között zárószerkezetek vannak, akkor minden egyes elemet el kell látni ilyen biztonsági szeleppel.

6.8.3.2.24        A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők.

6.8.3.2.25        A mérgező gázok szállítására szolgáló minden elemnek, beleértve a palackkötegek minden egyes palackját, zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

6.8.3.2.26        A mérgező gázok szállítására szolgáló battériás járműveken és MEG-konténereken nem lehetnek biztonsági szelepek, kivéve, ha a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van. Ez utóbbi esetben a hasadótárcsa és a biztonsági szelep elrendezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság követelményeinek.

6.8.3.2.27        Ha a battériás járművet, ill. MEG-konténert tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.26 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelep felszerelését.

6.8.3.2.28        Azokat a tartályokat, amelyek gyúlékony gázok szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer elemei, legfeljebb 5000 liter űrtartalmú csoportokká kell egyesíteni, amelyeknek zárószeleppel elválaszthatónak kell lenniük.

Ha a gyúlékony gázok szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer e fejezetnek megfelelő tartányokból áll, minden elemnek zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

6.8.3.3             Típusjóváhagyás

Nincs különleges előírás.

6.8.3.4             Vizsgálatok

6.8.3.4.1          Minden hegesztett tartány anyagát, kivéve azokat a palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és a palackkötegek palackjait, amelyek battériás jármű, ill. MEG-konténer elemei, a 6.8.5 szakaszban előírt módszerrel kell megvizsgálni.

6.8.3.4.2          A próbanyomásra vonatkozó alapkövetelményeket a 4.3.3.2.14.3.3.2.4 pont tartalmazza, és a legkisebb próbanyomások a 4.3.3.2.5 pontban a gázok és gázkeverékek táblázatában találhatók.

6.8.3.4.3          Az első folyadéknyomás-próbát a hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. Ha a tartányt, szerelvényeit, a csővezetéket és az egyéb szerelvényeket külön-külön vizsgálták, akkor a tartányt összeszerelés után kell a tömörségi próbának alávetni.

6.8.3.4.4          A tömegre töltött sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított gázok és az oldott gázok szállítására használt minden egyes tartány űrtartalmát hatóság által elismert szakértő felügyelete mellett a víztöltet tömegének vagy térfogatának mérésével kell megállapítani; az űrtartalom-meghatározás mérési hibája legfeljebb 1% lehet. A tartány méretei alapján számítással való megállapítás tilos. A 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasí­tásában, valamint a 4.3.3.2.2 és a 4.3.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelő, legnagyobb megengedett töltést hatóság által elismert szakértőnek kell megállapítani.

6.8.3.4.5          A hegesztési varratokat a 6.8.2.1.23 pontban a l = 1,0 tényezőhöz tartozó előírásoknak megfelelően kell vizsgálni.

6.8.3.4.6          A 6.8.2.4.2 pont követelményeitől eltérően az időszakos vizsgálatot a mélyhűtött, csepp­folyósított gázok szállítására használt tartányoknál:

legfeljebb hat évvel

legfeljebb nyolc évvel

                        az üzembe helyezés után és azt követően legalább 12 évenként kell végrehajtani.

 

 

 

 

Minden időszakos vizsgálat után legfeljebb hat évvel a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső vizsgálatot kell végrehajtani.

Két, egymást követő időszakos vizsgálat között az illetékes hatóság tömörségi próba vagy a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső vizs­gálat megtartását kívánhatja meg.

6.8.3.4.7          Vákuumszigeteléssel ellátott tartányoknál a belső állapot ellenőrzését és a folyadéknyomás-próbát a hatóságilag elismert szakértő beleegyezésével tömörségi próbával és a vákuum mérésével lehet helyettesíteni.

6.8.3.4.8          Ha a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon az időszakos vizsgálat során nyílásokat vágnak, a használatbavétel előtt a tartány használhatóságát (légmentes zárását) biztosító visszahegesztés módját hatóság által elismert szakértőnek kell engedélyeznie.

6.8.3.4.9          A gázok szállítására használt tartányok tömörségi próbáját legalább a következő nyomással kell végezni:

         a sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázoknál a próbanyomás 20%-a;

a mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál a legnagyobb üzemi nyomás 90%-a.

Megtartási idő a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokat szállító tankkontéreknél

6.8.3.4.10

 

A referencia megtartási időt a mélyhűtött, cseppfolyósított gázt szállító tankkonté­nerre a következők alapján kell kiszá­mítani:

 

a)      a szigetelőrendszer 6.8.3.4.11 pont szerint meghatározott hatékonysága;

b)     a nyomáshatároló eszköz(ök) legki­sebb nyitónyomása;

c)      a kezdeti töltési körülmények;

d)     30°C feltételezett környezeti hőmér­séklet;

 

e)     a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyó­sított gáz fizikai tulajdonságai.

 

 

 

6.8.3.4.11

 

A szigetelőrendszer hatékonyságát (hő­felvétel wattban) a tankkonténer típus­vizsgálata során kell meghatározni. Ennek a vizsgálatnak a következők egyikéből kell állnia:

 

a)      állandó nyomáson (pl. atmoszferikus nyomáson) végzett próba, amely során a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz veszteségét mérik meghatározott idő alatt; vagy

b)     zárt rendszerű próba, amelynek során a tartányban a nyomás növekedését mérik meghatározott idő alatt.

Az állandó nyomáson végzett próbánál az atmoszferikus nyomás változásait figye­lembe kell venni. Mindkét próbánál kor­rekciót kell végezni a környezeti hőmér­sékletnek a feltételezett 30 °C-os referen­cia környezeti hőmérséklettől való elté­rése miatt.

Megjegyzés: Az ISO 21014.2006 „Mély­hűtő tartályok – A mélyhűtő szigetelés hatékonysága” c. szabvány tartalmazza a mélyhűtő tartály szigetelése hatékony­ságának meghatározási módszereit és a megtartási idő számításának módszerét.

Battériás járművek és MEG-konténerek vizsgálata

6.8.3.4.12        A battériás járművek és MEG-konténerek elemeit és szerelvényeit együtt vagy külön-külön az első üzembe helyezés előtt vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat). Ezt követően az olyan battériás járműveket, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartályok, legalább ötévenként kell vizsgálatnak alávetni. Az olyan battériás járműveket, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartányok, a 6.8.2.4.2 és 6.8.2.4.3 pont szerint kell vizsgálatnak alávetni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell végezni, ha a 6.8.3.4.16 pont szerint erre szükség van.

6.8.3.4.13        Az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak magában kell foglalnia:

         annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak;

         a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;

         a belső és a külső állapot vizsgálatát;

         a folyadéknyomás-próbát[49]) a 6.8.3.5.10 pontban előírt táblán feltüntetett próba-nyomással végrehajtva;

         a tömörség vizsgálatát a legnagyobb üzemi nyomáson; és

         a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.

6.8.3.4.14        A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat és a palackkötegeket alkotó palackokat a 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítása szerint kell vizsgálni.

A battériás jármű, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszere próbanyomásának ugyan­akkorának kell lennie, mint a battériás jármű, ill. MEG-konténer elemeinek a próbanyomása. A gyűjtőcső rendszer folyadéknyomás-próbája vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. E követelménytől eltérően az UN 1001 oldott acetilén szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszer próbanyomásának legalább 30 MPa-nak (300 bar-nak) kell lennie.

6.8.3.4.15        Az időszakos vizsgálatnak a legnagyobb üzemi nyomással végzett tömörségi próbából és a szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények szétszerelés nélküli külső szemre­vétele­zéséből kell állnia. Az elemeket és a csővezetéket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csoma­golási utasításában meghatározott időszakonként a 6.2.1.6, ill. 6.2.3.5 bekezdés követel­ményei szerint kell vizsgálni. Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.

6.8.3.4.16        Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a battériás jármű, ill. MEG-konténer sérült, rozsdás, szivárog, vagy bármely más körülmény a battériás jármű, ill. MEG-konténer sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak, ill. az elemek esetleg szükséges szétszerelésének mértékét az határozza meg, hogy a battériás jármű, ill. MEG-konténer mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.8.3.4.17 pont szerintiekre kell kiterjednie.

6.8.3.4.17        A vizsgálat során biztosítani kell, hogy:

a)    külsőleg ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás jármű, ill. MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;

b)    ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás jármű, ill. MEG-konténer töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c)     a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;

d)    minden biztonsági szerkezet és szelep mentes a korróziótól, deformációtól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;

e)    az előírt jelölések a battériás járművön, ill. a MEG-konténeren olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és

f)     a battériás jármű, ill. MEG-konténer váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban vannak.

6.8.3.4.18        A 6.8.3.4.126.8.3.4.17 pont szerinti vizsgálatokat, ellenőrzéseket és próbákat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie, és e műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3.1 ponttal összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a battériás járművet, ill. a MEG-konténert jóváhagyták.

                        Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot).

6.8.3.5             Jelölés

6.8.3.5.1          A 6.8.2.5.1 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha a fal úgy van megerősítve, hogy a tartány szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon.

6.8.3.5.2          Csak egyféle anyag szállítására használt tartányokon:

         a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezést[50]).

Ezt a jelölést ki kell egészíteni:

         térfogatra (nyomásra) töltött, sűrített gázok szállítására használt tartányok esetében a 15 °C-on a tartányra megengedett legnagyobb töltési nyomással; és

         a tömegre töltött, sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított, a mélyhűtött, csepp­folyósított és az oldott gázok szállítására használt tartányok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeggel kg-ban és a töltési hőmérséklettel, ha az  –20 °C alatt van.

6.8.3.5.3          Többféle anyag szállítására használható (többcélú) tartányokon:

         a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést.17)

Ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.

6.8.3.5.4          A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához használt tartányokon:

         a legnagyobb engedélyezett üzemi nyomást;

 

 

       a referencia megtartási időt (napban vagy órában) minden egyes gázra[51]);

       a hozzá tartozó kezdeti nyomást (túl­nyomásban, bar-ban vagy kPa-ban)20).

6.8.3.5.5          A hőszigeteléssel ellátott tartányokon:

         a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot.

6.8.3.5.6

A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a kö­vetkezőket kell felírni magára a tartányra vagy egy táblára

A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a következőket kell felírni magára a tank­konténerre vagy egy táblára

a)    a bizonyítvány szerinti (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) tartánykódot a tartány tényleges próbanyomásával;

             az „engedélyezett legalacsonyabb töltési hőmérséklet ...” feliratot;

b)    ha a tartányt csak egyetlen anyag szállítására használják:

             a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezést19);

             a tömegre töltött, sűrített gázok esetében, valamint a cseppfolyósított gázok, a mély­hűtött, cseppfolyósított gázok és az oldott gázok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;

c)     ha a tartány többcélú:

             a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést17);

             ezenkívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;

d)    ha a tartány hőszigetelt:

             a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a nyilvántartásba vevő ország egyik hivatalos nyelvén, valamint, ha ez a nyelv nem angol, francia vagy német, akkor ezen nyelvek egyikén, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapo­dások másként rendelkeznek.

6.8.3.5.7          (fenntartva)

6.8.3.5.8

Leszerelhető tartányokat hordozó járművek esetén ezeket az adatokat nem kell megköve­telni.

 

6.8.3.5.9          (fenntartva)

A battériás járművek és MEG-konténerek jelölése

6.8.3.5.10        Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden battériás járműre és MEG-konténerre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A táblán beütéssel vagy bármilyen más, hasonló módon legalább a következő adatokat kell feltüntetni:

         a jóváhagyás száma;

         a gyártó megnevezése vagy jele;

         a gyártási sorozat száma;

         a gyártás éve;

         a próbanyomás (túlnyomás) 20);

         a tervezési hőmérséklet20) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint
–20 °C);

         a 6.8.3.4.126.8.3.4.15 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (hónap, év);

         a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata.

6.8.3.5.11

A következő adatokat magán a battériás járművön vagy egy táblán kell feltüntetni:

 

A következő adatokat magán a MEG-konté­neren vagy egy táblán kell feltüntetni:

 

    a tulajdonos vagy az üzemben tartó neve;

       a tulajdonos és az üzemben tartó neve;

 

    az elemek száma;

       az elemek száma;

 

    az elemek összes űrtartalma 20);

       az elemek összes űrtartalma 20);

 

és tömegre töltött battériás járműveknél:

       a megengedett legnagyobb rakott tömeg20);

 

    a saját tömeg 20);

 

    a megengedett legnagyobb összes tömeg18).

       a jóváhagyási bizonyítvány szerinti tar­tánykód (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a MEG-kon­téner tényleges próbanyomásával;

       azon gázok helyes szállítási megnevezése (m.n.n. tétel alá sorolt gázok esetén kie­gészítve a műszaki megnevezéssel19)), amelyek szállítására a MEG-konténert használják;

 

 

és tömegre töltött MEG-konténereknél:

 

 

       a saját tömeg20).

6.8.3.5.12        A battériás jármű, ill. a MEG-konténer vázán a betöltőhely közelében elhelyezett táblán a következőket kell feltüntetni:

         a sűrített gázok szállítására használt elemeknél a legnagyobb megengedett töltési nyomást20) 15 °C-on;

         a gáz helyes szállítási megnevezését a 3.2 fejezet szerint és ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezést19);

és ezenkívül cseppfolyósított gázok esetében:

         a legnagyobb megengedett töltési tömeget20) elemenként.

6.8.3.5.13        A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat, valamint a palackkötegek palackjait a 6.2.2.7 bekezdés szerint kell jelöléssel ellátni. Ezeket a tartályokat egyedileg nem kell az 5.2 fejezetben előírt veszélyességi bárcákkal ellátni.

A battériás járműveket és a MEG-konténereket az 5.3 fejezet szerint kell jelölni és nagy­bárcával ellátni.

6.8.3.6             A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott, vizsgált és próba alá vetett battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre vonatkozó előírások

Megjegyzés:   A szabványokban megnevezett, az ADR értelmében felelős személyeknek vagy szervezeteknek be kell tartaniuk az ADR előírásait.

                        A típusjóváhagyási bizonyítványokat az 1.8.7 szakasznak megfelelően kell kiállítani. A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A szabványokat az 1.1.5 szakasznak megfelelően kell alkalmazni Az (5) oszlopban van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes.

Az itt hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.8.3.7 bekezdésben találhatók.

Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban másként van megadva.

Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

 

Hivatkozás

A dokumentum címe

A vonatkozó bekezdés, ill. pont

Új típus­jóváhagyásra, ill. típus­jóváhagyás megújítására alkalmazható

Meglévő típus­jóváhagyás
 visszavonásának legkésőbbi időpontja

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

EN 13807:2003

Szállítható gázpalackok. Battériás járművek. Tervezés, gyártás, azo­nosítás és vizsgálat

Megjegyzés: Amennyiben alkal­mas, ez a szabvány a nyomástartó tartályokból álló MEG-konténerek­re is alkalmazható.

6.8.3.1.4 és 6.8.3.1.5, 6.8.3.2.18 – 6.8.3.2.26, 6.8.3.4.126.8.3.4.14 és 6.8.3.5.10 – 6.8.3.5.13

2005. jan. 1. és 2020. dec. 31. között

 

EN 13807:2017

Szállítható gázpalackok. Battériás járművek és MEG-konténerek. Tervezés, gyártás, azo­nosítás és vizsgálat

 

6.8.3.1.4 és 6.8.3.1.5, 6.8.3.2.18 – 6.8.3.2.28, 6.8.3.4.126.8.3.4.14 és 6.8.3.5.10 – 6.8.3.5.13

további intézkedésig

 

6.8.3.7             A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott, vizsgált és próba alá vetett battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre vonatkozó előírások

Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.3.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan részterületet érint, amellyel a 6.8.3.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A 6.8.3 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a battériás járműveknek, ill. MEG-konténereknek is meg kell felelniük.

A típusjóváhagyásban a kibocsátó szervezetnek meg kell határoznia az időszakos vizsgálatra vonatkozó eljárást, ha arra vonatkozóan a 6.2.2, a 6.2.4 szakaszban, ill. a 6.8.2.6 bekezdésben nincs szabvány hivatkozás, vagy a hivatkozott szabványok nem alkalmazhatók.

Amint egy a 6.8.3.6 bekezdésben újonnan meghivatkozott szabványt alkalmazni lehet, az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia a vonatkozó műszaki szabályzat elismerését. Az alkalmazható átmeneti időszak legkésőbb az ADR következő kiadásának élebelépésével fejeződik be.

 

Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza és változás esetén gondoskodik a jegyzék frissítéséről.

Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá.

6.8.4                Különleges előírások

Megjegyzés:    1.        A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokra és a gyúlékony gázokra lásd még a 6.8.2.1.26, a 6.8.2.1.27 és a 6.8.2.2.9 pontot is.

                     2. A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású tartányokra és a mélyhűtött, csepp­folyósított gázok szállítására szolgáló tartányokra lásd a 6.8.5 szakaszt.

Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel vannak tüntetve, a következő különleges előírásokat kell alkalmazni:

a)     Gyártás (TC)

TC1      A tartány anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz követelményei vonatkoznak.

TC2      A tartányt és szerelvényeit legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid elbontására. Amennyiben a tartány legalább 99,5%-os tisztaságú alumíni­umból készül, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC3      A tartányt ausztenites acélból kell gyártani.

TC4      A tartányt zománcból vagy azonos hatékonyságú anyagból készített védőbéléssel kell ellátni, ha a tartány anyagát az UN 3250 klór-ecetsav megtámadja.

TC5      A tartányt legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű béléssel kell ellátni.

TC6      Ha a tartányhoz alumínium használatára van szükség, az ilyen tartányt legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC7      A tartány tényleges legkisebb falvastagsága nem lehet 3 mm-nél kisebb.

TC8      A tartányt alumíniumból vagy alumíniumötvözetből kell gyártani. A tartányköpenyt legalább 5 kPa (0,5 bar) külső nyomásra is lehet méretezni.

b)     Szerelvények (TE)

TE1      (törölve)

TE2      (törölve)

TE3      A tartánynak a következő előírásoknak is meg kell felelnie. A melegítő­berendezés nem nyúlhat be a tartány belsejébe, hanem azt a tartány külsejére kell felszerelni. A foszfor eltávolítására használt csövet azonban fűtő­köpennyel lehet ellátni. A köpeny fűtőkészülékét úgy kell beállítani, hogy a foszfor hőmérséklete ne emelkedjen a tartány töltési hőmérséklete fölé. A töltő- és ürítőcsőnek a tartány felső részébe kell csatlakoznia, nyílások a tartányban csak a foszfor legmagasabb megengedett szintje fölötti részén lehetnek, és reteszelhető kupakkal teljesen zárhatóknak kell lenniük.

A tartányt a foszforszint ellenőrzésére mérőberendezéssel kell ellátni, és ha védőfolyadékként vizet használnak, olyan rögzített szintjelzéssel kell ellátni, amely a megengedett legmagasabb vízszintet mutatja.

TE4      A tartányt nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.

TE5      Ha a tartány hőszigeteléssel van ellátva, az ilyen hőszigetelést nehezen gyulladó anyagból kell készíteni.

TE6      A tartány ellátható olyan szerkezettel, amely megakadályozza a túlzott nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja, hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE7      A tartány ürítőberendezését két, egymástól függetlenül működő, egymás mögötti zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első jóváhagyott típusú, pillanatzáró szeleppel ellátott belső zárószelepből, a második az ürítő­csonk mindegyik végén külső tolózárból áll. Mindkét külső tolózár kibocsátó­nyílásán vakkarimát vagy más azonos biztonságot nyújtó szerkezetet kell alkalmazni. A belső zárószelepnek a tartányon akkor is rögzítve és zárva kell maradnia, ha az ürítőcső leszakad.

TE8      A tartány külső töltő-ürítőcső csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni, amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid bomlásának előidézésére.

TE9      A tartány felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely meg­akadályozza a tartányban a szállított anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba bejutását.

TE10    A tartány zárószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a szállítás során a megszilárduló anyag ne akadályozza a szerkezet működését. Ha a tartány hőszigetelő anyaggal van borítva, az anyagnak szervetlennek és gyúlékony anyagoktól teljesen mentesnek kell lennie.

TE11    A tartányt és üzemi szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és a tartányban az anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását. Megfelel ennek az előírásnak az olyan biztonsági szelep, amely megakadályozza idegen anyagoknak a tartányba való bejutását.

TE12    A tartányt a 6.8.3.2.14 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. Ha a tartányban a szerves peroxid ÖBH értéke 55 °C vagy annál kisebb, vagy ha a tartány alumíniumból készült, a tartányt teljes mértékben szigetelni kell. A fényvédő tetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál fényezésűnek kell lennie. A festést minden szállítás előtt meg kell tisztítani és sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia. A tartányt hőmérséklet érzékelő szerkezettel kell ellátni.

A tartányt biztonsági szelepekkel és vészlefúvó szerkezetekkel kell ellátni. Vákuumszelepek is használhatók. A vészlefúvó szerkezeteknek a szerves per­oxid tulajdonságai és a tartány szerkezeti jellemzői alapján meghatározott nyomáson kell működésbe lépniük. A tartány testben olvadóbetétek nem engedélyezettek.

A tartányt rugóterhelésű biztonsági szelepekkel kell ellátni, ami meg-akadályozza a tartányban az 50 °C-on keletkező bomlástermékek és felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést. A biztonsági szelep(ek) nyitónyomását és teljesítményét a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A nyitónyomás azonban semmi esetre sem lehet akkora, hogy a tartány felborulása esetén a szelepen keresztül folyadék szabadulhasson ki.

A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésű vagy hasadótárcsás típusúak lehetnek, és lehetővé kell tenniük minden bomlástermék és gőz eltávolítását, amely az öngyorsuló bomlás alatt fejlődik, vagy akkor, ha legalább egy óráig olyan láng veszi körül, amely a következő képlettel jellemezhető:

q = 70961·F·A 0,82         ,

ahol

q     =   hőfelvétel                                                             [W]

A    =   nedvesített felület                                               [m2]

F    =   szigetelési együttható                                           [–]

F = 1 nem szigetelt tartányokra, vagy

szigetelt tartányokra,

ahol

K    =  a szigetelőréteg hővezetési együtthatója                                                     [W·m-1·K-1]

L     =  a szigetelőréteg vastagsága                    [m]

U    =  K/L = a szigetelőréteg hőátadási együtthatója                                 [W·m-2·K-1]

TPO =  a peroxid hőmérséklete lefúváskor          [K]

 

A vészlefúvó szerkezet(ek) nyitónyomásának nagyobbnak kell lennie, mint az előzőekben meghatározottak és azt a TA2 különleges előírásban előírt vizs­gálatok eredményei alapján kell meghatározni. A vészlefúvó szerkezetet úgy kell méretezni, hogy a tartányban a legnagyobb nyomás soha ne haladja meg a tartány próbanyomását.

Megjegyzés:     A vészlefúvó szerkezet méretezésére a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 5. Függelékben található példa.

A teljes hőszigetelésű tartányoknál a vészlefúvó szerkezet(ek) teljesítményét és beállítását a felület 1%-át kitevő szigetelés veszteséget feltételezve kell meghatározni.

A tartányok vákuumszelepeit és rugóterhelésű biztonsági szelepeit lángzárral kell ellátni, kivéve, ha a szállítandó anyagok és azok bomlástermékei nem éghetőek. A lefúvási teljesítménynek a lángzár által okozott csökkenésére figyelemmel kell lenni.

TE13    A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni és fel kell szerelni külső fűtőberendezéssel.

TE14    A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni. A tartánnyal közvetlenül érintkezésben levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °C-kal maga­sabb­nak kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt kialakították.

TE15    (törölve)

TE16    (fenntartva)

TE17    (fenntartva)

TE18    A 190 °C-nál magasabb hőmérsékleten betöltött anyagok szállítására szolgáló tartányt a felső töltőnyílásra merőleges eltérítő lemezekkel kell ellátni, ami megakadályozza a töltés során a falhőmérséklet hirtelen helyi növekedését.

TE19

A tartány felső részére szerelt szerel-vényeket és tartozékokat a következőképpen kell védeni:

 

 

    süllyesztett házba kell beszerelni; vagy

 

 

    belső biztonsági szeleppel kell el- látni; vagy

 

 

    zárófedéllel, vagy keresztirányú és/vagy hosszirányú elemekkel, vagy bármilyen más egyen­értékűen hatásos készülékkel kell védeni, ame­lyeknek olyan kikép­zésűeknek kell lenniük, hogy felborulás esetén a szerelvények és tartozékok ne szen­vedjenek károsodást.

 

 

 

A tartány alsó részére szerelt szerel-vényeket és tartozékokat a következőképpen kell védeni:

 

 

A csőcsatlakozó peremeket, az oldalt elhelyezett elzárókészülékeket és az összes ürítőberendezést a tartány leg-külső szélétől legalább 200 mm-rel beljebb kell elhelyezni, vagy olyan korláttal kell védeni, amelynek ke-resztmetszeti tényezője a haladási irányra merőlegesen legalább 20 cm3; a talajtól való távolságuknak teli tartány esetén is legalább 300 mm-nek kell lennie.

 

 

A tartány hátsó felületére szerelt összes szerelvényt és tartozékot a 9.7.6 szakaszban előírt lökhárítóval kell védeni. A talajtól mért távolságuknak akkorának kell lennie hogy a lökhárító kielégítő védelmet biztosítson részükre.

 

TE20    Függetlenül a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerinti tartány rangsor által megengedett egyéb tartánykódoktól, a tartányt biztonsági szeleppel kell ellátni.

TE21    A zárószerkezeteket rögzíthető sapkával kell védeni.

TE22    (fenntartva)

TE23    A tartányt olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a túlzott nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja, hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE24

Ha a bitumen szállítására és kiszó­rására szolgáló tartány az ürítőcső végén szórófejjel van ellátva, a 6.8.2.2.2 pont szerint szükséges záró­szerkezet a szórófej előtt az ürítő­csőre szerelt zárószeleppel is helyet­te­síthető.

 

TE25    (fenntartva)

c)      Típusjóváhagyás (TA)

TA1      A tartányt nem szabad szerves anyagok szállítására jóváhagyni.

TA2      Ez az anyag a származási ország illetékes hatósága által meghatározott fel­tételek mellett szállítható rögzített vagy leszerelhető tartányban vagy tank­konténerben, ha a következőkben említett vizsgálatok alapján az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szállítás biztonságosan végrehajtható. Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, ezeket a feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

A tartány típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni:

     annak bizonyítására, hogy a szállított anyag összeférhető minden olyan anyaggal, amellyel normál esetben a szállítás során érintkezésbe kerül;

     hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a tartány szerkezeti jellemzőit is figyelembe véve a vészlefúvó szerkezetek és a biztonsági szelepek tervezhetők legyenek; és

     az anyag biztonságos szállításához szükséges különleges követelmények meghatározásához.

A vizsgálatok eredményeit fel kell tüntetni a típusjóváhagyási bizonyít­ványban.

TA3      Ez az anyag csak LGAV vagy SGAV tartánykódú tartányokban szállítható; a 4.3.4.1.2 pont szerinti tartány rangsor nem alkalmazható.

TA4      Az 1.8.7 szakasz megfelelőség-értékelésre vonatkozó eljárását az illetékes ható­ságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetnek kell végrehajtani.

TA5      Ez az anyag csak S2.65AN(+) tartánykódú tartányban szállítható, a 4.3.4.1.2 pont szerinti tartány­rangsor nem alkalmazható.

d)     Vizsgálatok (TT)

TT1      A tiszta alumíniumból készült tartányokat üzembe helyezés előtt és idő­szakosan elegendő 250 kPa (2,5 bar) nyomással (túlnyomással) a folyadék­nyomás-próbának alávetni.

TT2      A tartány bélését minden évben az illetékes hatóság által elismert szakértővel kell ellenőriztetni, akinek a tartány belsejét meg kell vizsgálni (lásd a 4.3.5 szakasz TU43 különleges előírását.)

TT3      A tartányt 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően legalább nyolcévenként kell időszakos vizsgálatnak alávetni, aminek ki kell terjednie a megfelelő készülékkel végzett falvastagság ellenőrzésre. Ilyen tartánynál a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbát és ellenőrzést legalább négyévenként el kell végezni.

TT4      A tartányt

 

három évenként

két és fél évenként

alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korrózióállóságra meg kell vizsgálni

TT5      A tartányon a folyadéknyomás-próbát

 

három évenként

két és fél évenként

meg kell ismételni.

TT6

A tartányt legalább három évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni.

 

TT7      A 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően a belső állapot időszakos vizsgálatát az illetékes hatóság által jóváhagyott programmal is lehet helyettesíteni.

TT8      Azokat a tartányokat, amelyken a 6.8.3.5.1 – 6.8.3.5.3 pontok szerint az UN 1005 vízmentes ammónia helyes szállítási megnevezése fel van tüntetve, és amelyeket az anyagszabvány szerinti finom szemcseszerkezetű, 400 N/mm2-nél nagyobb folyáshatárú acélból gyártottak, a 6.8.2.4.2 pont szerinti minden időszakos vizsgálat alkalmával a felületi repedések észleléséhez mágneses repedés­vizsgálatnak kell alávetni.

Minden tartány alsó részén minden kör- és hosszvarratot legalább hosszú­ságuk 20%-át kitevő mértékben, valamint minden csőcsonk hegesztést és a javított vagy csiszolt területeket meg kell vizsgálni.

Ha az anyag jelölését a tartányról , ill. a tartánytábláról eltávolítják, mágneses repedésvizsgálatot kell végezni és ezen tevékenységet a tartány-vizsgálati könyvhöz csatolt vizsgálati tanúsítványban kell rögzíteni.

A mágneses repedésvizsgálatot csak olyan, arra alkalmas személy végezheti, akinek erre a módszerre az EN ISO 9712:2012 szabvány (Roncsolásmentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és tanúsítása.) szerinti minősítése van.

TT9      Az 1.8.7 szakasz vizsgálatokra (beleértve a gyártás felügyeletét is) vonatkozó eljárását az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szer­ve­zetnek kell végrehajtani.

TT10    A 6.8.2.4.2 bekezdés szerinti időszakos vizsgálatot

 

legalább három évenként

legalább két és fél évenként

             kell elvégezni.

TT11

A kizárólag LPG szállításáshoz hasz­nált, szénacélból készült tartánykö­pennyel és üzemi szerelvényekkel el­látott rögzített tartányoknál (tartány­járműveknél) és leszerelhető tartá­nyoknál az időszakos vizsgálat során a folyadéknyomás-próba a kérelmező kívánságára a következő roncsolás­mentes vizsgálati eljárásokkal helyet­tesíthető. Ezek a vizsgálati eljárások önállóan vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók, ahogy az illetékes hatóság, ill. megbízottja vagy a vizs­gáló szervezet (lásd a TT9 különleges előírást) megfelelőnek tartja.

 

 

    EN ISO 17640:2010 – Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgála­ta. Ultrahangos vizsgálatok. Eljárá­sok, vizsgálati szintek és értéke­lés”,

 

 

    EN ISO 17638:2009 – „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgála­ta. Mágnesezhető poros vizsgála­tok”, jelezve, hogy az elfogadás az EN ISO 23278:2009 „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgála­ta. Hegesztett kötések mágnesez­hető poros vizsgálata. Átvételi szintek” szabvány szerinti,

 

    EN 1711:2000 – Hegesztett köté­sek roncsolásmentes vizsgálata. Örvényáramos vizsgálat vektor­elem­zéssel”,

 

    EN 14127:2011 – Roncsolásmen­tes vizsgálat. Ultrahangos vastag­ságmérés”,

A roncsolásmentes vizsgálatban érin­tett sze­mélyzetnek

 

    az EN ISO 9712:2012 Roncsolás­mentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet mi­nősítése és tanúsítása” szabvány szerinti

minősítéssel és tanúsítással, valamint az olyan roncsolásmentes vizsgálatok kellő elméleti és gyakorlati ismereté­vel kell rendelkeznie, amelyet végez, meghatároz, felügyel, ellenőriz vagy értékel.

 

Ha a tartány nyomás alatt lévő ele­meit közvetlen hőhatás éri, pl. he­gesztéskor vagy vágáskor, utána mindegyik előírt roncsolásmentes vizsgálaton kívül folyadéknyomás-próbát is kell végezni.

 

A roncsolásmentesvizsgálatot a tar­tányköpenynek, ill. szerelvényeinek a következő táblázatban felsorolt te­rületein kell végezni:

 

A tartányköpeny, ill. szerelvény területe

Roncsolásmentes vizsgálat

a tartányköpeny tompa hosszvarrata

 

 

100%-os roncsolásmentes vizsgálat egy vagy több kö­vetkező módszer használa­tával:

ultrahangos, mágnesezhető poros vagy örvényáramos vizsgálat

a tartányköpeny tompa körvarrata

tartozékok, járók, csőcsonkok és nyílá­sok (belső) hegyesztései közvetlenül a tartányköpenyhez

erősítő burkolólemezek nagy igénybe­vételnek kitett területei (nyeregrész vége fölött és alatta minden oldalon 400 mm-re)

csővezetékek és egyéb szerelvények varratai

a tartányköpeny olyan területei, ame­lyek kívülről szemrevételezéssel nem vizsgálhatók

ultrahangos vastagság vizs­gálat belülről legfeljebb 150 mm-es rasztertávolsággal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tartány tervezésénél és gyártásánál alkalmazott eredeti szabványoktól és műszaki szabályzatoktól függetlenül az elfogadható hibát az EN 14025: 2018(Veszélyes anyagok szállítótartályai. Fém nyomástartó tartályok. Tervezés és gyártás), az EN 12493: 2013 + A2:2018(LPG ­–berendezések és –tartozékok. Hegesztett acéltartályok csepp­folyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Közúti tartálykocsik. Tervezés és gyártás), az EN ISO 23278:2009 (Hegesztett kötések ron­csolásmentes vizsgálata. Hegesztett kötések mágnesezhető poros vizs­gálata. Átvételi szintek) szabványok szerint vagy a vonatkozó roncsolás­mentes viszgálati szabványban hivat­kozott átvételi szint szabvány szerint kell megállapítani.

 

Ha nem elfogadható hibát találnak a roncsolásmentes vizsgálat során, ki kell javítani és újra kell vizsgálni.   Nem szabad a tartányt folyadék­nyomás-próbának kitenni mindaddig, amíg a szükséges javítás meg nem történt.

 

A roncsolásmentes vizsgálat eredmé­nyét jegyzőkönyvezni kell, amit a tartány teljes élettartama alatt meg kell őrizni.

 

e)     Jelölés (TM)

Megjegyzés:      Ezeket az adatokat a jóváhagyó ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem angol, francia vagy német, akkor angol, francia vagy német nyelven is meg kell szövegezni, hacsak a szállítás által érintett államok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.

TM1      A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Öngyulladásra hajlamos” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).

TM2      A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).

TM3      A tartányon a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán fel kell tüntetni az anyag helyes szállítási megnevezését és a tartány megengedett legnagyobb rakomány tömegét kg-ban.

TM4      A tartányon a 6.8.2.5.2 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha az úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatot kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: az anyag kémiai elnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.

TM5      A tartányra a 6.8.2.5.1 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a tartány legutóbbi belső vizsgálatának idejét (hónap, év).

TM6      (fenntartva)

TM7      A 6.8.2.5.1 pontban előírt táblára beütéssel vagy más hasonló módon fel kell tüntetni az 5.2.1.7.6 pontban ábrázolt sugárveszély szimbólumot is. A stilizált lóherét közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés nem csökkenti a tartány szilárdságát.


 

6.8.5                A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető hegesztett tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyár­tására, valamint a 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető hegesztett tartányok és tank­konténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására vonatkozó előírások

6.8.5.1             Anyagok és tartányok

6.8.5.1.1          a)     A következő anyagok szállítására szolgáló tartányokat acélból kell gyártani:

         a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázai;

         a 4.2 osztály UN 1380, 2445, 2845, 2870, 3194 és 3391 – 3394 számú anyagai; és

         a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 ­fluor-hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

b)    A következő anyagok szállítására szolgáló, finom szemcseszerkezetű acélból gyártott tartányokat a hőhatás okozta feszültség kiküszöbölésére hőkezelésnek kell alávetni:

         2 osztály maró gázai és az UN 2073 ammónia oldat; valamint

         a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 ­fluor-hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

c)     A 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat acélból, alumíniumból, alumíniumötvözetből, rézből vagy rézötvözetből, pl. sárgarézből kell gyártani. A rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányokat csak olyan gázokhoz szabad használni, amelyek nem tartalmaznak acetilént; az etilén azonban tartalmazhat 0,005% acetilént.

d)    Csak olyan anyagok használhatók, amelyek a tartány és felszerelései legkisebb és legnagyobb üzemi hőmérsékletéhez megfelelőek.

6.8.5.1.2          A tartányok gyártásához használható anyagok a következők:

a)    olyan acélok, amelyek a legkisebb üzemi hőmérsékleten sem hajlamosak a ridegtörésre (lásd a 6.8.5.2.1 pontot):

         szerkezeti acélok (kivéve a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázaihoz);

         finom szemcseszerkezetű acél – 60 °C hőmérsékletig;

         nikkellel ötvözött acél (0,5…9% nikkeltartalommal) a nikkeltartalomtól függően
–196 °C hőmérsékletig;

         ausztenites króm-nikkel acél –270 °C hőmérsékletig;

         ausztenites-ferrites rozsdamentes acél –60 °C hőmérsékletig;

b)    legalább 99,5% tisztasági fokú alumínium vagy alumíniumötvözetek (lásd a 6.8.5.2.2 pontot);

c)     legalább 99,9%-os tisztasági fokú, oxigénmentes réz vagy 56%-nál több rezet tartalmazó rézötvözetek (lásd a 6.8.5.2.3 pontot).

6.8.5.1.3          a)     Az acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből gyártott tartányok csak hegesz­tettek vagy varrat nélküliek lehetnek.

b)    Az ausztenites acélból, rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányok kemény­forrasztással is készülhetnek.

6.8.5.1.4          A szerelvényeket és a tartozékokat vagy csavarozással, vagy a következő módon lehet a tartányokra rögzíteni:

a)    acélból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készült tartányokra hegesztéssel;

b)    ausztenites acélból, vörösrézből vagy rézötvözetből készült tartányokra hegesztéssel vagy keményforrasztással.

6.8.5.1.5          A tartányokat úgy kell kialakítani, és úgy kell a járműre, az alvázra vagy a konténerkeretbe rögzíteni, hogy eleve kizárt legyen a teherviselő elemek olyan lehűlése, amely ridegtörést okozhatna. A tartányokat rögzítő szerkezeti részeket is oly módon kell kialakítani, hogy szükséges mechanikai szilárdságuk még akkor is megmaradjon, ha a tartány a legkisebb üzemi hőmérsékleten van.

6.8.5.2             Vizsgálati követelmények

6.8.5.2.1          Acéltartányok

A tartányok gyártásához használt anyagoknak és a hegesztési varratoknak a legkisebb üzemi hőmérsékleten, de legalább –20 °C-on a fajlagos ütőmunka szempontjából legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük:

         A vizsgálatot V bemetszésű próbatestekkel kell végezni.

         Szerkezeti acél, finom szemcseszerkezetű acél, 5%-nál kevesebb Ni-tartalmú ferrites acélötvözet, 5…9% Ni-tartalmú ferrites acélötvözet és ausztenites króm-nikkel acél vagy ausztenites-ferrites rozsdamentes acél próba­pálca esetén a legkisebb fajlagos ütőmunkának (lásd 6.8.5.3.1 – 6.8.5.3.3) 34 J/cm2-nek kell lenni. A próbatest hossztengelyének a hengerlési irányra merőle­ges­nek, a V alakú bemetszésnek a lemez felületére merőlegesnek kell lennie (az ISO R148 szerint). (A szerkezeti acél próbapálca hossztengelye az érvényes ISO szabványok szerint a hengerlési iránnyal egybeeshet.)

         Ausztenites acéloknál csak a hegesztési varratokat kell a fajlagos ütőmunka-vizsgá­latnak alávetni.

         A –196 °C-nál kisebb üzemi hőmérsékletek esetén a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem a legkisebb üzemi hőmérsékleten, hanem –196 °C-on hajtják végre.

6.8.5.2.2          Alumínium- vagy alumíniumötvözet-tartányok

A tartányok hegesztési varratainak meg kell felelniük az illetékes hatóság által előírt követel­ményeknek.

6.8.5.2.3          Réz vagy rézötvözet tartányok

A fajlagos ütőmunka kielégítő voltának meghatározásához nem szükséges vizsgálatot végezni.

6.8.5.3             A fajlagos ütőmunka-vizsgálat

6.8.5.3.1          10 mm-nél vékonyabb, de legalább 5 mm vastag lemezeknél 10 mm x e mm keresztmetszetű próbatestet kell használni, ahol e a lemez vastagsága. Szükség esetén megengedett a 7,5 mm-re vagy 5 mm-re történő megmunkálás. A legkisebb 34 J/cm2 értéknek minden esetben meg kell lennie.

Megjegyzés:   5 mm-nél vékonyabb lemezeknél és hegesztési varrataiknál fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem kell végezni.

6.8.5.3.2          a)     Lemez vizsgálatakor a fajlagos ütőmunkát három próbatesten kell meghatározni. A próbatestet a hengerlés irányára merőlegesen kell kivágni, de szerkezeti acél esetén a hengerlés irányában is kivágható.

b)    A hegesztési varratok vizsgálatakor a próbatestet a következőképpen kell kivágni:

e £ 10 mm esetén:

         három próbatestet a hegesztési varrat közepén levő bemetszéssel;

         három próbatestet a hőhatás által érintett övezet közepén levő bemetszéssel; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

A hegesztési varrat közepe    Hőhatás által érintett övezet

 

10 mm < e £ 20 mm esetén:

         három próbatestet a hegesztési varrat közepéről;

         három próbatestet a hőhatás által érintett övezetből; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

A hegesztési varrat közepe

Hőhatás által érintett övezet

 

e > 20 mm esetén:

         három-három próbatestből álló két készletet (egy készletet a lemez felső oldalán és egy készletet a lemez alsó oldalán) az ábrán megjelölt helyekről kivágva; ha a kivágás a hőhatás által érintett övezetből történik, a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie.

 

A hegesztési varrat közepe

                                     

                                                Hőhatás által érintett övezet

6.8.5.3.3          a)     Lemezek esetében a három próba eredménye középértékének meg kell felelni a 6.8.5.2.1 pontban jelzett 34 J/cm2 legkisebb értéknek. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

b)    Hegesztéseknél a hegesztési varrat közepéből vett három próbatest vizsgálatakor az eredmény középértéke nem lehet kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

c)     A hőhatás által érintett övezet esetén (amikor a V alakú bemetszés a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán van) a három próbatest közül legfeljebb egynél lehet kisebb érték, mint a legkisebb 34 J/cm2, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

6.8.5.3.4          Ha a 6.8.5.3.3 pontban előírt követelmények nem teljesülnek, a vizsgálatot egyszer meg lehet ismételni akkor, ha

a)    az első három próba eredményének középértéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, vagy

b)    az egyedi értékek közül egynél többnek az értéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, de legalább 24 J/cm2.

6.8.5.3.5          A lemez vagy a hegesztés ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálatkor az egyedi értékek közül egyik sem lehet kisebb, mint a legkisebb 34 J/cm2 érték. Az eredeti és az ismételt vizsgálati eredmények átlagának legalább 34 J/cm2-nek kell lenni.

A hőhatás által érintett övezeten végzett ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálat esetében az egyedi értékek egyike sem lehet kisebb, mint 34 J/cm2.

6.8.5.4             Hivatkozás a szabványokra

A 6.8.5.2 és a 6.8.5.3 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők:

EN ISO 21028-1:2016 Kriogén tartályok. Szerkezeti anyagok szívóssági követelményei kriogén hőmérsékleten. 1. rész: –80 °C alatti hőmérséklet

EN 21028-2:2018 Kriogén tartályok. Szerkezeti anyagok szívóssági követelményei kriogén hőmérsékleten. 2. rész: –80 °C és –20 °C közötti hőmérséklet.


 



[1])       A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.

 

[2])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    Lásd az ISO 2248 szabványt.

[4])    Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.

[5])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[6])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

4)    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott  megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[8])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

 

[9])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[10])       WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)

[11])    A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).

[12])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[13])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[14])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[15])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[16])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[17])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[18])    A mértékegységet fel kell tüntetni.

[19])    Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.

[20])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[21])    Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefú­váskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomás­csökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).

[22])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[23])    A mértékegységet fel kell tüntetni

[24])      Lásd a 6.7.3.2.8 pontot.

[25])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[26])   Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.

[27])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[28])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

[29])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[30])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[31])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt

[33])    Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az   képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe.

[34])    A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például  zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos  (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).

[35])    A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.

[36])      Ez a képlet a következő általános képletből adódik:  , ahol

e1  = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;

e0   = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;

Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);

A0  = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);

Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és

A1  = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.

[37])    Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.

[38])    A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.

[39])    Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vak­karimával helyettesíthető.

[40])    A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[41])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[42])   A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.

[43])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[44])   G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).

[45])     Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

[46])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[47])   A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[48])     Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.

[49])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[50])     Ahelyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:

          az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;

          az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;

          az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;

          az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

[51])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[52])    Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.

2)    Az IRS (International Railway Solution)  2020. június 1-től alkalmazandó 1. kiadása

[54] )   Az IRS (International Railway Solution)  2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása

[55])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.