6. RÉSZ

A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK, A NAGYMÉRETŰ
CSOMAGOLÓESZKÖZÖK (IBC-k),
A NAGYCSOMAGOLÁSOK, A TARTÁNYOK ÉS
AZ ÖMLESZTETTÁRU-KONTÉNEREK
GYÁRTÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATÁRA
VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.1 FEJEZET

A CSOMAGOLÓESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁRA ÉS
 VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

6.1.1                Általános előírások

6.1.1.1             Ezen fejezet követelményeit nem kell alkalmazni:

a)    a 7 osztály radioaktív anyagait tartalmazó küldeménydarabokra, hacsak nincs más előírva (lásd a 4.1.9 szakaszt);

b)    a 6.2 osztály fertőző anyagait tartalmazó küldeménydarabokra, hacsak nincs más előírva (lásd a 6.3 fejezet címéhez fűzött megjegyzést és a 4.1.4.1 bekezdés P621 és P622 csomago­lási utasításait);

c)     a 2 osztály gázait tartalmazó nyomástartó tartályokra;

d)    azokra a küldeménydarabokra, amelyek nettó tömege meghaladja a 400 kg-ot;

e)    azokra a folyékony anyagokhoz szánt csomagolóeszközökre (a kombinált csoma­golások kivételével), amelyek űrtartalma meghaladja a 450 litert.

6.1.1.2             A 6.1.4 szakaszban levő csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények a jelenleg használt csomagolásokon alapulnak. A tudományos és műszaki haladás figyelembevételének érdekében a 6.1.4 szakaszban található csomagolóeszközöktől eltérő jellemzőjű csomagoló­eszközök is használhatók, amennyiben ezek ugyanolyan hatékonyságúak, az illetékes hatóság által elfogadhatók és képesek sikeresen elviselni a 6.1.1.3 bekezdésben és a 6.1.5 szakaszban leírt próbákat. Az ebben a fejezetben leírtaktól eltérő vizsgálati módszerek is használhatók, amennyiben egyenértékűek és az illetékes hatóság elfogadja.

6.1.1.3             A folyékony anyagokhoz szánt minden csomagolóeszköznek sikeresen ki kell állnia a meg­felelő tömörségi próbát. Ez a próba a 6.1.1.4 bekezdésben előírt minőségbiztosítási program része, mely igazolja, hogy a csomagolóeszköz megfelel a 6.1.5.4.3 pont szerinti megfelelő vizsgálati szintnek:

a)    a szállításhoz történő első használat előtt;

b)    felújítás vagy átalakítás után, mielőtt szállításhoz újból felhasználnák.

Ehhez a vizsgálathoz a csomagolóeszközt nem kell saját zárószerkezetével ellátni.

Az összetett csomagolóeszköz belső tartálya a külső csomagolóeszköz nélkül is vizsgálható, ha ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.

Erre a vizsgálatra nincs szükség:

         a kombinált csomagolások belső csomagolásainál;

         a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályainál;

         a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, finomlemez csomagoló-eszközöknél.

6.1.1.4             A csomagolóeszközöket az illetékes hatóság szerint megfelelő minőségbiztosítási program alapján kell gyártani, felújítani és vizsgálni annak biztosítására, hogy minden egyes csoma­go­ló­eszköz kielégítse a jelen fejezet követelményeit.

Megjegyzés:   Az alkalmazható eljárás(ok)ra megfelelő útmutatást ad az ISO 16106:2006 szabvány: „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolásai, közepes méretű szállítótartályok (IBC-k) és nagyméretű csomagolások. Útmutató az ISO 9001 alkalmazásához”.

6.1.1.5             A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.

6.1.2                A csomagolóeszközök típusát jelölő kód

6.1.2.1             A kód a következő elemekből áll:

a)    egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz fajtáját jelzi, pl. hordó, kanna stb.; ezt követi:

b)    egy vagy több latin nagybetű, amely az anyagot jelzi, pl. acél, fa stb.; ezt követi szükség esetén:

c)     egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz kategóriáját jelzi azon a típuson belül, amelyhez tartozik.

6.1.2.2             Összetett csomagolóeszközök esetén a kódban a második helyen két latin nagybetűt kell használni. Az első jelzi a belső tartály anyagát, míg a második a külső csomagoló­eszközét.

6.1.2.3             Kombinált csomagolások esetén csak a külső csomagolóeszköz kódszámát kell használni.

6.1.2.4             A csomagolási kódot egy „T”, „V” vagy „W” betű követheti. A „T” betű a 6.1.5.1.11 pont előírásainak megfelelő kármentő csomagolásra utal. A „V” betű a 6.1.5.1.7 pont előírásainak megfelelő különleges csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a csomagoló­eszköz, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.1.4 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották, és a 6.1.1.2 bekezdés előírásai értelmében egyenértékűnek tekinthető.

6.1.2.5             A következő számjegyek jelzik a csomagolóeszköz fajtáját:

1      Hordó

2      (fenntartva)

3      Kanna

4      Láda

5      Zsák

6      Összetett csomagolóeszköz

7      (fenntartva)

0      Finomlemez csomagolóeszközök

6.1.2.6             A következő nagybetűk jelzik az anyagot:

A     Acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)

B     Alumínium

C     Fa

D     Rétegelt falemez

F     Farostlemez

G     Papírlemez

H     Műanyag

L      Textil

M     Papír, többrétegű

N     Fém (acélt és alumíniumot kivéve)

P     Üveg, porcelán vagy kőagyag.

Megjegyzés: A „műanyag” az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit is jelenti.


 

6.1.2.7             A következő táblázat tartalmazza azokat a kódokat, amelyek az egyes csomagolóeszköz típusok jelölésére szolgálnak, a csomagolóeszköz fajtája, a gyártáshoz használt anyag és a kategória függvényében; utalás található a bekezdésre is, amelyben a megfelelő előírások találhatók:

Fajta

Anyag

Kategória

Kódjel

Bekezdés

1  Hordó

A Acél

nem levehető tetővel

1A1

6.1.4.1

 

 

levehető tetővel

1A2

 

 

B Alumínium

nem levehető tetővel

1B1

6.1.4.2

 

 

levehető tetővel

1B2

 

 

D Rétegelt falemez

 

1D

6.1.4.5

 

G Papírlemez

 

1G

6.1.4.7

 

H Műanyag

nem levehető tetővel

1H1

6.1.4.8

 

 

levehető tetővel

1H2

 

 

N Fém (acélt és alumí­niumot kivéve)

nem levehető tetővel

1N1

6.1.4.3

 

levehető tetővel

1N2

 

2    (fenntartva) 

3  Kanna

A Acél

nem levehető tetővel

3A1

6.1.4.4

 

 

levehető tetővel

3A2

 

 

B Alumínium

nem levehető tetővel

3B1

6.1.4.4

 

 

levehető tetővel

3B2

 

 

H Műanyag

nem levehető tetővel

3H1

6.1.4.8

 

 

levehető tetővel

3H2

 

4  Láda

A Acél

 

4A

6.1.4.14

 

B Alumínium

 

4B

6.1.4.14

 

C Fa

közönséges faláda

4C1

6.1.4.9

 

 

portömör faláda

4C2

 

 

D Rétegelt falemez

 

4D

6.1.4.10

 

F  Farostlemez

 

4F

6.1.4.11

 

G Papírlemez

 

4G

6.1.4.12

 

H Műanyag

habosított

4H1

6.1.4.13

 

 

tömör

4H2

 

 

N Fém (acélt és alumíniumot kivéve)

 

4N

6.1.4.14

5  Zsák

H Műanyagszövet

belső zsák vagy bevonat nélkül

5H1

6.1.4.16

 

 

portömör

5H2

 

 

 

vízálló

5H3

 

 

H Műanyagfólia

 

5H4

6.1.4.17

 

L  Textil

belső zsák vagy bevonat nélkül

5L1

6.1.4.15

 

 

portömör

5L2

 

 

 

vízálló

5L3

 

 

M Papír

többrétegű

5M1

6.1.4.18

 

 

többrétegű, vízálló

5M2

 

6  Összetett cso­magoló-eszköz

H Műanyag tartály

külső acélládával vagy -rekesszel

6HA2

6.1.4.19

 

külső alumíniumhordóval

6HB1

6.1.4.19

 

külső alumíniumládával vagy -rekesszel

6HB2

61.4.19

 

Fajta

Anyag

Kategória

Kódjel

Bekezdés

6  Összetett cso­magolóeszköz (folyt.)

H Műanyag tartály (folyt.)

külső faládával

6HC

6.1.4.19

külső rétegelt falemez hordóval

6HD1

6.1.4.19

 

külső rétegelt falemez ládával

6HD2

6.1.4.19

 

külső papírlemez hordóval

6HG1

6.1.4.19

 

külső papírlemez ládával

6HG2

6.1.4.19

 

 

külső műanyag hordóval

6HH1

6.1.4.19

külső tömör műanyag ládával

6HH2

6.1.4.19

P Üveg, porcelán vagy kőagyag tartály

külső acélhordóval

6PA1

6.1.4.20

külső acélládával vagy -rekesszel

6PA2

6.1.4.20

külső alumíniumhordóval

6PB1

6.1.4.20

 

 

külső alumíniumládával vagy -rekesszel

6PB2

6.1.4.20

 

 

külső faládával

6PC

6.1.4.20

 

 

külső rétegelt falemez hordóval

6PD1

6.1.4.20

 

 

külső vesszőkosárral

6PD2

6.1.4.20

 

 

külső papírlemez hordóval

6PG1

6.1.4.20

 

 

külső papírlemez ládával

6PG2

6.1.4.20

 

 

külső habosított műanyag csomagolóeszközzel

6PH1

6.1.4.20

 

 

külső tömör műanyag csomagolóeszközzel

6PH2

6.1.4.20

7 (fenntartva)

0  Finomlemez csomagoló­eszköz

A Acél

nem levehető tetővel

0A1

6.1.4.22

 

levehető tetővel

0A2

 

6.1.3                Jelölés

Megjegyzés:     1.       A jelölés arra utal, hogy a csomagolóeszköz, amelyen a jelölés van, megfelel a sikeresen bevizsgált gyártási típusnak és megfelel a jelen fejezet előírásainak, amelyek a csomagolóeszköz gyártására, nem pedig annak használatára vonatkoznak. Ezért a jelölés önmagában nem szükségszerűen igazolja, hogy a csomagolóeszköz valamely anyaghoz használható; általá­ban az egyes anyagokra nézve a csomagolóeszköz fajtája (pl. acél­hordó), legnagyobb űrtartalma és/vagy tömege és az esetleges különleges előírások a 3.2 fejezet „A” táblázatában vannak meghatározva.

                          2.       A jelölésnek az a célja, hogy megkönnyítse a csomagolóeszköz gyártók, felújítók és felhasználók, a szállítást/fuvarozást végzők és a szabályozó hatóságok feladatainak teljesítését. Valamely új csomagolóeszköz hasz­nálatánál az eredeti jelölés eszköz a gyártó(k) részéről a típus azonosí­tására és a kiállt teljesítményvizsgálatok feltüntetésére.

                          3.       A jelölés nem mindig ad teljes felvilágosítást a vizsgálati szintekről és egyéb részletekről, holott szükséges lehet ezek figyelembe vétele is, ezeknek a vizsgálati jegyzőkönyvben, jelentésekben vagy a vizsgálatokat sikeresen kiállt csomagolóeszközök nyilvántartásában kell utána nézni. Pl. egy X vagy Y jelű csomagolóeszköz nagyobb relatív sűrűség (d)[1]), de kisebb veszélyességű csomagolási csoportba sorolt anyaghoz is használható, ha a legnagyobb megengedhető relatív sűrűségnél figyelembe veszik a csomagolóeszközök vizsgálatára vonatkozó 6.1.5 szakasz előírásai között jelzett 1,5-es és 2,25-os tényezőt. Tehát egy I csomagolási csoportban 1,2 relatív sűrűségű anyagra vizsgált csomagolóeszköz használható II csoma­golási csoportba tartozó, 1,8 relatív sűrűségű anyaghoz, illetve III csoma­golási csoportba tartozó, 2,7 relatív sűrűségű anyaghoz, feltéve, hogy min­den kritérium teljesül a nagyobb sűrűségű anyaggal is.

6.1.3.1             Minden csomagolóeszközön, amelyet az ADR szerinti használatra szánnak, rajta kell lenni a jelölésnek, amely tartós, jól látható, olyan helyen van és a csomagolóeszközhöz képest olyan méretű, hogy könnyen olvasható. A 30 kg bruttó tömeget meghaladó küldemény­daraboknál a jelölést vagy annak megismétlését a csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 l vagy annál kisebb űrtartalmú, ill. a legfeljebb 30 kg nettó tömegű csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell lenniük és az 5 l vagy annál kisebb űrtartalmú, ill. a legfeljebb 5 kg nettó tömegű csomagoló¬eszközöket, ahol megfelelő méretűnek kell lenniük.

A jelölés a következőből áll:

a)     i)     az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:  .

        Ezt a jelet csak annak tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz, a hajlékony falú ömlesztettáru-konténer, a mobil tartány, ill. a MEG-konténer megfelel a 6.1, a 6.2, a 6.3, a 6.5, a 6.6, a 6.7, ill. a 6.11 fejezetben található vonatkozó előírásoknak. Ez a jel nem használható azokon a csomagoló­eszkö­zökön, amelyek a 6.1.1.3, 6.1.5.3.1 e), 6.1.5.3.5 c), 6.1.5.4, 6.1.5.5.1 és 6.1.5.6 bekezdés, ill. pont egyszerűsített feltételeinek felelnek meg [lásd a következő ii) alpontot is]. Amennyiben a jelet beütéssel viszik fel a fém csomagoló­eszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók; vagy

ii)     „RID/ADR” jel az összetett (üveg, porcelán vagy kőagyag) csomagolóeszkö­zökön és finomlemez csomagolóeszközökön, amelyek egyszerűsített feltételeknek felelnek meg [lásd a 6.1.1.3, 6.1.5.3.1 e), 6.1.5.3.5 c), 6.1.5.4, 6.1.5.5.1 és 6.1.5.6 bekezdést, ill. pontot];

Megjegyzés:      Az ilyen jellel ellátott csomagolóeszközök a RID, az ADR, ill. az ADN hatálya alá tartozó, vasúti, közúti, ill. belvízi szállításra vannak jóvá­hagyva. Használatuk a többi közlekedési alágazatra, ill. a más szabály­zatok hatálya alá tartozó vasúti, közúti, ill. belvízi szállításra nem feltétlenül megengedett.

b)    a csomagolóeszköz típusát a 6.1.2 szakasz szerint jelölő kód;

c)     két részből álló kódszám:

i)      egy betű a csomagolási csoport(ok) jelölésére, amely(ek)re a gyártási típus kiállta a vizsgálatot:

                X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz;

                Y a II és a III csomagolási csoporthoz;

                Z csak a III csomagolási csoporthoz;

ii)     belső csomagolóeszköz nélküli csomagolóeszközökön, amelyek folyékony anyagok szállítására szolgálnak és a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállták, a relatív sűrűség megjelölése egy tizedesre kerekítve, amelyre a gyártási típust vizsgálták; ez a jelölés elhagyható, ha ez a relatív sűrűség 1,2-nél nem nagyobb. Szilárd anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökön vagy belső csomago­ló­eszközöket tartalmazó csomagolóeszközökön a legnagyobb össztömeg meg­jelölése kg-ban;

finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva és 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozi­tá­sú anyagok befogadására szolgálnak, a legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban;

d)    vagy egy „S” betű, ha a csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására vagy belső csomagolások befogadására szolgál,

vagy folyékony anyagok szállítására használt olyan csomagolóeszközre (kivéve a kombinált csomagolást), amely a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállta, a próba­nyomás értéke kPa-ban, a legközelebbi 10 kPa-ra lefelé kerekítve;

finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva és 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok be­fogadására szolgálnak, egy „S” betű;

e)    a csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H és 3H típusú csomagolóeszközökön ezenkívül a gyártási hónap is, amelyet a jelölés többi részétől eltérő helyen is fel lehet tüntetni. Egy erre a célra használható jel a következő:

*

Erre a helyre beírható a gyártási év utolsó két számjegye. Ebben az esetben és ha az órajel az UN típusjóváhagyási jel mellett van elhelyezve, az év feltüntetésétől el lehet tekinteni. Azonban ha az órajel nem az UN  típusjóváhagyási jelölés mellett van elhelyezve, az év utolsó két számjegyének azonosnak kell lennie a típusjóváhagyási jelölésben és az órajel belső körében

Megjegyzés:      Másfajta jelölési mód is elfogadható, ha tartós, jól látható és olvasható formában tartalmazza a minimálisan szükséges információt.

f)     annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével[2]);

g)    a gyártó neve vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele.

6.1.3.2             A 6.1.3.1 bekezdésben előírt tartós jelölésen kívül minden, 100 liternél nagyobb űrtartalmú, új fémhordót el kell látni a fenekén a 6.1.3.1 a) – e) pont alatti jelöléssel, feltüntetve legalább a palásthoz használt fém legkisebb névleges vastagságát is (mm-ben, 0,1 mm pontossággal) maradandóan (pl. beütéssel). Ha a fémhordó tetejének vagy fenekének névleges vastagsága kisebb, mint a palásté, akkor a tető, a palást és a fenék névleges vastagságát kell a fenéken maradandóan feltüntetni (pl. beütéssel), pl. „1.0-1.2-1.0” vagy „0.9-1.0-1.0”. A fém névleges vastagságát a megfelelő ISO szabvány (pl. ISO 3574:1999 acélra) szerint kell meghatározni. A 6.1.3.1 f) és g) pont alatti jeleket nem szabad maradandóan felvinni, kivéve, ha a 6.1.3.5 bekezdésben másként van előírva.

6.1.3.3             Minden felújítható csomagolóeszközre, a 6.1.3.2 bekezdésben említettek kivételével, a 6.1.3.1 a) – e) bekezdésben meghatározott jelölést maradandóan kell felvinni. A jelölés akkor maradandó, ha képes elviselni a felújítási eljárást (pl. beütéssel felvitt jelölés). A 100 liternél nagyobb űrtartalmú fémhordók kivételével a többi csomagolóeszköznél ez a maradandó jelölés helyettesítheti a 6.1.3.1 bekezdésben előírt tartós jelölést.

 

6.1.3.4             Az átalakított fémhordóknál, ha a csomagolóeszköz típusa nem változik és nem történik lényeges szerkezeti elem csere vagy eltávolítás, az előírt jelölésnek nem kell maradandónak lennie (pl. beütöttnek). Minden más átalakított fémhordót el kell látni a tetején vagy az oldalán maradandóan (pl. beütéssel) a 6.1.3.1 a) – e) pont szerinti jelölésekkel.

6.1.3.5             Az ismételt újrahasználatra szánt anyagból (pl. rozsdamentes acélból) gyártott fémhordókon a 6.1.3.1 f) és g) pont szerinti jelölések maradandóan (pl. beütéssel) is felvihetők.

6.1.3.6             A 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelölés csak egy gyártási típusra vagy típussorozatra érvényes. Különböző felületi kezelésű csomagolóeszközök ugyanazon gyártási típus alá tartozhatnak.

Gyártási típus sorozaton azonos szerkezetű, azonos falvastagságú, azonos anyagból gyártott és azonos keresztmetszetű csomagolóeszközöket kell érteni, amelyek a jóváhagyott gyártási típustól csak annyiban térnek el, hogy szerkezeti magasságuk kisebb.

A tartályok zárószerkezetének olyannak kell lennie, hogy azt a vizsgálati jelentésben említettekkel azonosítani lehessen.

6.1.3.7             A jelölést a 6.1.3.1 bekezdés pontjai szerinti sorrendben kell felvinni; az ezekben a pontokban és adott esetben a 6.1.3.8 bekezdés h) – j) pontjában előírt jelölést egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek. Példaként lásd a 6.1.3.11 bekezdést.

Az illetékes hatóság által engedélyezett kiegészítő jelölések nem zavarhatják a 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelölés részek pontos azonosíthatóságát.

6.1.3.8             Aki a csomagolóeszközt felújítja, köteles a felújítás után a csomagolóeszközre olyan tartós jelölést elhelyezni, amelyek sorrendben a következőket jelzi:

h)    az állam, amelyben a felújítást végezték, a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművein alkalmazott megkülönböztető jelzésével2);

i)      a felújítást végző neve vagy a csomagolóeszköz más azonosítója, amelyet az illetékes hatóság határozott meg;

j)      a felújítás éve, egy „R” betű és minden olyan csomagolóeszközre, amely sikeresen kiállta a 6.1.1.3 bekezdés szerinti tömörségi próbát, kiegészítésképpen az „L” betű.

6.1.3.9             Ha a felújítás után a 6.1.3.1 a) – d) pontban előírt jelölések a fémhordó tetején vagy oldalán nem lennének láthatóak, a felújítást végzőnek azokat tartós formában fel kell vinni és azokat követően a 6.1.3.8 h), i) és j) pont szerinti jelöléseket is el kell helyezni. Ezek a jelölések nem utalhatnak nagyobb teljesítőképességre, mint amelyre az eredeti típusmintát bevizs­gálták és jelölték.

6.1.3.10           Az 1.2.1 szakaszban meghatározott, visszaforgatott műanyagból gyártott csomagoló-eszközöket „REC” jelöléssel kell ellátni. Ezt a jelölést a 6.1.3.1 bekezdésben előírt jelölések közelében kell elhelyezni.

6.1.3.11           Példák az új csomagolóeszközök jelölésére

4G/Y145/S/02
NL/VL823

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.1 f) és g) szerint

Új papírlemez ládára

1A1/Y1.4/150/98 NL/VL824

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.1 f) és g) szerint

 

Folyékony anyagok szállí­tására szolgáló új acélhordóra

1A2/Y150/S/01 NL/VL825

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.1 f) és g) szerint

Szilárd anyagok szállítására vagy belső csomagolóeszkö­zök befogadására szolgáló új acélhordóra

4HW/Y136/S/98 NL/VL826

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.1 f) és g) szerint

Egyenértékű specifikációjú új műanyag ládára

lA2/Y/100/01 USA/MM5

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.1 f) és g) szerint

Folyékony anyagok szállítá­sára szolgáló, átalakított acél­hordóra

RID/ADR/0A1/100/89
NL/VL123

6.1.3.1 a) ii), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.1 f) és g) szerint

 

Új finomlemez csomagoló­eszközre nem levehető tetővel

RID/ADR/0A2/Y20/S/04NL/VL124

6.1.3.1 a) ii), b), c), d) és e) szerint 6.1.3.1 f) és g) szerint

Új finomlemez csomagoló­eszközre levehető tetővel szi­lárd anyagokhoz vagy olyan folyékony anyagokhoz, ame­lyek viszkozitása 23 °C-on legalább 200 mm2/s.

6.1.3.12           Példák a felújított csomagolóeszközök jelölésére

1A1/Y1.4/150/97 NL/RB/01 RL

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.8 h), i) és j) szerint

 

1A2/Y150/S/99 USA/RB/00 R

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint
6.1.3.8 h), i) és j) szerint

 

6.1.3.13           Példák a kármentő csomagolások jelölésére

1A2T/Y300/S/01 USA/abc

6.1.3.1 a) i), b), c), d) és e) szerint 6.1.3.1 f) és g) szerint

 

Megjegyzés:   A jelölés, amelyre a 6.1.3.11, a 6.1.3.12 és a 6.1.3.13 bekezdésben példák találhatók elhelyezhető egyetlen sorban vagy több sorban, amennyiben a helyes sorrendet betartják.

6.1.3.14           Ha egy csomagolóeszköz egy vagy több jóváhagyott gyártási típusnak (beleértve az IBC vagy nagycsomagolás egy vagy több jóváhagyott gyártási típusát) megfelel, a csomagolóeszközön egynél több típusjóváhagyási jelölés is elhelyezhető, amely jelzi a megfelelő vizsgálati követelmények teljesítését.  Ha a csomagolóeszközre több jelölés kerül, azokat egymás közelében kell elhelyezni, és mindenik jelölésnek teljes egészében meg kell jelennie.

6.1.3.15           Tanúsítvány

A 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelölés tanúsítja, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a jóváhagyott gyártási típusnak, és a jóváhagyásban szereplő feltételeket kielégítik.

6.1.4                A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények

6.1.4.0             Általános követelmények

A csomagolóeszközben lévő anyag áthatolása nem okozhat veszélyt szokásos szállítási körülmények között.

6.1.4.1             Acélhordó

1A1      kódjelű acélhordó nem levehető tetővel

1A2      kódjelű acélhordó levehető tetővel

6.1.4.1.1          A palástot és a fenekeket megfelelő minőségű és a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságú acéllemezből kell gyártani.

Megjegyzés:   Szénacél hordók esetén „megfelelő” acél minőségek az ISO 3573:1999 („Melegen hengerelt, ötvözetlen lágyacél szalagok és lemezek”) és az ISO 3574:1999 („Hidegen hengerelt, ötvözetlen lágyacél szalagok és lemezek”) szabványban vannak megadva.

                     100 l-nél kisebb űrtartalmú, szénacél hordók esetén „megfelelő” acél minősé­gek az előzőeken kívül az ISO 11949:1995 („Elektrolitikusan ónozott, hidegen hengerelt finomlemez”) és az ISO 11950:1995 („Elektrolitikus króm/króm-oxid bevonatú, hidegen hengerelt finomlemez”) és az ISO 11951:1995 („Hidegen hengerelt finomlemez tekercs formában ónozott vagy elektrolitikus króm/króm oxid bevonatú acéllemez előállításához”) szabványban vannak megadva.

6.1.4.1.2          A 40 liternél nagyobb mennyiségű folyadék befogadására használt hordók palástját hegesz­téssel kell egyesíteni. A szilárd anyagok vagy legfeljebb 40 liter folyadék befogadására használt hordók palástját korcolással vagy hegesztéssel kell egyesíteni.

6.1.4.1.3          A fenekeket és a palástot ráperemezéssel vagy hegesztéssel kell egyesíteni. Különálló erősítő gyűrűk is alkalmazhatók.

6.1.4.1.4          A 60 liternél nagyobb űrtartalmú hordók palástján általában legalább két, hengerléssel kiképzett gördítőbordának kell lenni, vagy ehelyett legalább két, különálló gördítőabroncsot kell alkalmazni. Ha a hordók gördítőabroncsokkal készülnek, azokat szorosan kell a palást­hoz illeszteni, és úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el. A gördítőabroncsokat nem szabad ponthegesztéssel felerősíteni.

6.1.4.1.5          A nem levehető tetejű hordók (1A1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat levehető tetejűnek (1A2) kell tekinteni. A hordók palástján és tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezetek karimáit lehet mechanikusan felerősíteni vagy a helyükre lehet hegeszteni. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.1.6          A levehető tetejű hordók (1A2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjon, és a hordó szivárgásmentes maradjon. A levehető tetőket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni.

6.1.4.1.7          Amennyiben a palásthoz, a fenekekhez, a zárószerkezetekhez és a szerelvényekhez használt anyagok önmagukban nem összeférhetők a szállítandó anyaggal, alkalmas belső védő­bevonatot vagy felületkezelést kell alkalmazni. A bevonatnak, ill. kezeléseknek védő tulaj­don­ságait normális szállítási körülmények között meg kell őriznie.

6.1.4.1.8          A hordók legnagyobb űrtartalma 450 liter.

6.1.4.1.9          A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.2             Alumíniumhordó

1B1      kódjelű alumíniumhordó nem levehető tetővel

1B2      kódjelű alumíniumhordó levehető tetővel

6.1.4.2.1          A palástot és a fenekeket 99%-os tisztaságú alumíniumból vagy alumínium­ötvözetből kell gyártani. Az anyagnak megfelelő minőségűnek és a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságúnak kell lennie.

6.1.4.2.2          Minden egyesítést hegesztéssel kell kialakítani. Ha van peremvarrat, azt külön erősítő gyűrű felhelyezésével kell megerősíteni.

6.1.4.2.3          A 60 liternél nagyobb űrtartalmú hordók palástján általában legalább két, hengerléssel kiképzett gördítőbordának kell lenni, vagy ehelyett legalább két, különálló gördítőabroncsot kell alkalmazni. Ha a hordók gördítőabroncsokkal készülnek, azokat szorosan kell a palásthoz illeszteni, és úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el. A gördítőabroncsokat nem szabad ponthegesztéssel felerősíteni.

6.1.4.2.4          A nem levehető tetejű hordók (1B1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat levehető tetejűnek (1B2) kell tekinteni. A hordók palástján és tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezetek karimáit lehet mechanikusan felerősíteni vagy a helyükre lehet hegeszteni. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.2.5          A levehető tetejű hordók (1B2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjon, és a hordó szivárgásmentes maradjon. A levehető tetőket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni.

6.1.4.2.6          Amennyiben a palásthoz, a fedelekhez, a zárószerkezetekhez és a szerelvényekhez használt anyagok önmagukban nem összeférhetők a szállítandó anyaggal, alkalmas belső védő-bevonatot vagy felületkezelést kell alkalmazni. A bevonatnak, ill. kezeléseknek védő tulajdonságait normális szállítási körülmények között meg kell őriznie.

6.1.4.2.7          A hordók legnagyobb űrtartalma 450 liter.

6.1.4.2.8          A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.3             Fémhordó (acélt és alumíniumot kivéve)

1N1      kódjelű fémhordó nem levehető tetővel

1N2      kódjelű fémhordó levehető tetővel

6.1.4.3.1          A palástot és a fenekeket fémből vagy fém-ötvözetből kell gyártani, acélt és alumíniumot kivéve. Az anyagnak megfelelő minőségűnek és a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságúnak kell lennie.

6.1.4.3.2          Ha van peremvarrat, azt külön erősítő gyűrű felhelyezésével kell megerősíteni. Minden egyesítést, (ha létezik) a felhasznált fémre vagy fém-ötvözetre jellemző műszaki gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani (hegesztéssel, forrasztással stb.).

6.1.4.3.3          A 60 liternél nagyobb űrtartalmú hordók palástján általában legalább két, hengerléssel kiképzett gördítőbordának kell lenni, vagy ehelyett legalább két, különálló gördítőabroncsot kell alkalmazni. Ha a hordók gördítőabroncsokkal készülnek, azokat szorosan kell a palásthoz illeszteni, és úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el. A gördítőabroncsokat nem szabad ponthegesztéssel felerősíteni.

6.1.4.3.4          A nem levehető tetejű hordók (1N1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat levehető tetejűnek (1N2) kell tekinteni. A hordók palástján és tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezetek karimáit a felhasznált fémre vagy fém-ötvözetre jellemző műszaki gyakorlatnak megfelelően (hegesztéssel, forrasztással stb.) oly módon kell a helyükre erősíteni, hogy az egyesítő varrat szivárgásmentes legyen. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.3.5          A levehető tetejű hordók (1N2) zárószerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjon, és a hordó szivárgásmentes maradjon. A levehető tetőket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni.

6.1.4.3.6          Amennyiben a palásthoz, a fedelekhez, a zárószerkezetekhez és a szerelvényekhez használt anyagok önmagukban nem összeférhetők a szállítandó anyaggal, alkalmas belső védő-bevonatot vagy felületkezelést kell alkalmazni. A bevonatnak, ill. kezeléseknek védő tulajdonságait normális szállítási körülmények között meg kell őriznie.                                                        

6.1.4.3.7          A hordók legnagyobb űrtartalma 450 liter.

6.1.4.3.8          A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.4             Acél-, ill. alumíniumkanna

3A1      kódjelű acélkanna nem levehető tetővel

3A2      kódjelű acélkanna levehető tetővel

3B1      kódjelű alumíniumkanna nem levehető tetővel

3B2      kódjelű alumíniumkanna levehető tetővel

6.1.4.4.1          A palástot és a fenekeket acéllemezből, ill. legalább 99%-os tisztaságú alumíniumból vagy alumíniumötvözetből kell gyártani. Az anyagnak megfelelő minőségűnek és a kanna űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő vastagságúnak kell lennie.

6.1.4.4.2          Az acélkannáknál a fenekeket és a palástot ráperemezéssel vagy hegesztéssel kell egyesíteni. A 40 liternél több folyadék befogadására használt acélkannák palástját hegesztéssel kell egyesíteni. A legfeljebb 40 liter folyadék szállítására használt kannák palástját korcolással vagy hegesztéssel kell egyesíteni. Az alumíniumkannáknál minden egyesítést hegesztéssel kell kialakítani. Ha van peremvarrat, azt külön erősítő gyűrű felhelyezésével kell meg­erősíteni.

6.1.4.4.3          A nem levehető tetejű kannák (3A1 és 3B1) nyílásainak átmérője nem lehet 7 cm-nél nagyobb. Az ennél nagyobb nyílású kannát levehető tetejűnek (3A2 és 3B2) kell tekinteni. A zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezeteket tömítőgyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.4.4          Amennyiben a palásthoz, a fenekekhez, zárószerkezetekhez és szerelvényekhez használt anyagok önmagukban nem összeférhetők a szállítandó anyaggal, alkalmas belső védő­bevonatot vagy felületkezelést kell alkalmazni. A bevonatnak, ill. kezelésnek védő tulajdon­ságait normális szállítási körülmények között meg kell őriznie.

6.1.4.4.5          A kannák legnagyobb űrtartalma 60 liter.

6.1.4.4.6          A legnagyobb nettó tömeg 120 kg.

6.1.4.5             Rétegelt falemez hordó

1D        kódjelű rétegelt falemez hordó

6.1.4.5.1          A felhasznált fának jól kiérleltnek, a kereskedelemben szokásos mértékben száraznak és minden olyan hibától mentesnek kell lennie, amely ártana a hordó rendeltetésszerű használatra való megfelelőségének. Amennyiben a fenekek gyártásához a rétegelt falemeztől eltérő anyagot használnak, ennek a rétegelt falemezzel azonos minőségűnek kell lennie.

6.1.4.5.2          A felhasznált rétegelt falemeznek legalább kétrétegűnek kell lennie a hordó palástjánál és legalább háromrétegűnek a fenekeknél. A rétegeket erezettel egymásra merőlegesen vízálló ragasztóval kell szilárdan összeragasztani.

6.1.4.5.3          A palástot és a fenekeket a hordó űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell kialakítani.

6.1.4.5.4          Az anyag kiszóródásának elkerülése érdekében a fedeleket nátronpapírral vagy más, egyen­értékű anyaggal kell bélelni, amit a fedélhez szilárdan rögzíteni kell, és amelynek a fedél egész kerülete mentén túl kell nyúlnia.

6.1.4.5.5          A hordók legnagyobb űrtartalma 250 liter.

6.1.4.5.6          A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.6             (törölve)

6.1.4.7             Papírlemez hordó

1G        kódjelű papírlemez hordó

6.1.4.7.1          A hordó palástját több réteg vastag papírból, vagy szilárdan összeragasztott, vagy rétegelt papírlemezből (nem hullámpapírlemezből) kell készíteni, amelyen egy vagy több bitumen, paraffinozott nátronpapír, fémfólia vagy műanyag stb. védőréteg lehet.

6.1.4.7.2          A fenekeket fából, papírlemezből, fémből, rétegelt falemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból kell gyártani, és egy vagy több bitumen, paraffinozott nátronpapír, fémfólia, műanyag stb. védőréteggel lehet bevonni.

6.1.4.7.3          A hordó palástját, fenekeit és illesztéseit a hordó űrtartalmának és rendeltetésének meg­felelően kell kialakítani.

6.1.4.7.4          Az összeszerelt csomagolóeszköznek vízzel szemben kielégítő módon ellenállónak kell lennie, hogy a rétegek normális szállítási körülmények között szét ne váljanak.

6.1.4.7.5          A hordó legnagyobb űrtartalma 450 liter.

6.1.4.7.6          A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.8             Műanyag hordó és kanna

1H1      kódjelű műanyag hordó nem levehető tetővel

1H2      kódjelű műanyag hordó levehető tetővel

3H1      kódjelű műanyag kanna nem levehető tetővel

3H2      kódjelű műanyag kanna levehető tetővel

6.1.4.8.1          A csomagolóeszközt megfelelő műanyagból kell gyártani, űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az 1.2.1 szakasz szerinti visszaforgatott műanyagok kivételével a gyártáshoz az ugyanazon sorozatból eredő gyártási maradékon vagy hulladékon kívül más használt anyagot nem szabad felhasználni. A csomagoló-eszköznek megfelelően ellenállónak kell lennie az öregedéssel szemben, ill. a betöltött anyag vagy az ultraibolya sugárzás gyengítő hatásával szemben. A szállított anyag esetleges átszivárgása még az új csomagolóeszköz gyártásához felhasznált visszaforgatott műanyag esetében sem okozhat veszélyt normális szállítási körülmények között.

6.1.4.8.2          Ha szükség van ultraibolya-sugárzás elleni védelemre, ezt korom vagy más, megfelelő pig­ment vagy inhibitor hozzáadásával kell biztosítani. Ezeknek az adalékanyagoknak össze­férhetőknek kell lenniük a tartalommal, és hatékonyságukat a csomagolóeszköz teljes használati időtartama alatt meg kell őrizniük. Amennyiben a jóváhagyott gyártási minta elkészítése során használttól eltérő kormot, pigmentet vagy inhibitort használnak, a vizsgá­latok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a koromtartalom nem haladja meg a 2 tömeg%-ot vagy a pigmenttartalom a 3 tömeg%-ot; az ultraibolya-sugárzás elleni védelem inhibitor­tartalma nincs korlátozva.

6.1.4.8.3          Az ultraibolya-sugárzás elleni védelmen kívül más okból használt adalékanyagok is lehetnek a műanyagban, feltéve, hogy nem változtatják meg a csomagolóeszköz anyagának kémiai és fizikai tulajdonságait. Ilyen esetben a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni.

6.1.4.8.4          A falvastagságnak a csomagolóeszköz minden részén az űrtartalomnak és a rendeltetésnek megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve azokat az erőhatásokat is, amelyeknek az egyes részek ki lehetnek téve.

6.1.4.8.5          A nem levehető tetejű hordók (1H1) és kannák (3H1) palástján és tetején a töltő-, ürítő- és szellőző­nyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. Az ennél nagyobb nyílású hordókat és kannákat levehető tetejűnek (1H2 és 3H2) kell tekinteni. A hordók és kannák palástján, ill. tetején levő zárószerkezeteket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körül­mények között jól zárjanak és szivárgásmentesek maradjanak. A zárószerkezeteket tömítő­gyűrűvel vagy egyéb tömítő elemmel kell ellátni, kivéve, ha a zárószerkezet eleve szivárgásmentes.

6.1.4.8.6          A levehető tetejű hordók és kannák (1H2 és 3H2) zárószerkezeteit úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak, és szivárgásmentesek maradjanak. Minden levehető tetőnél tömítőgyűrűt kell alkalmazni, kivéve, ha a hordó, ill. kanna kialakítása olyan, hogy a levehető tető helyes rögzítése esetén a hordó, ill. kanna eleve szivárgásmentes.

6.1.4.8.7          A gyúlékony folyadékok esetében megengedett legnagyobb áteresztőképesség 23 °C-on 0,008 g/(l·h) (lásd a 6.1.5.7 bekezdést).

6.1.4.8.8          Amennyiben új csomagolóeszközök gyártásához visszaforgatott műanyagot használnak, a visszaforgatott műanyag jellemzőit az illetékes hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási program keretében szavatolni és rendszeresen dokumentálni kell. A minőségbiztosítási programnak ki kell terjednie a megfelelő előválogatás regisztrálására és annak felül­vizsgálatára, hogy a visszaforgatott műanyag minden egyes tétele megfelelő olvadási tulajdonságokkal, sűrűséggel és folyáshatárral bír, ami megegyezik az ugyanilyen vissza­forgatott műanyagból készült gyártási típuséval. Ez szükségszerűen magában foglalja annak ismeretét, hogy milyen csomagolóeszközből származik a visszaforgatott anyag, illetve, ha a csomagolóeszközbe előzően csomagolt anyag csökkentheti a visszaforgatott anyagból gyártott új csomagolóeszköz alkalmasságát, akkor annak ismeretét is. Ezen túlmenően a csomagolóeszköz gyártó 6.1.1.4 bekezdés szerinti minőségbiztosítási programjának ki kell terjednie a 6.1.5 szakasz szerinti mechanikai gyártási típus vizsgálat végrehajtására minden egyes tétel visszaforgatott műanyagból gyártott csomagolóeszköz esetében. Ennek során a halmazolhatóság vizsgálatára a statikus terhelés helyett megfelelő dinamikus nyomáspróba is alkalmazható.

Megjegyzés:   A „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Anyagában haszno­sított (visszaforgatott) műanyag” c. ISO 16103:2005 szabvány további útmu­tatást ad a visszaforgatott műanyagok használatának engedélyezési el-járására.

6.1.4.8.9          A hordók és kannák legnagyobb űrtartalma:

                        az 1H1 és az 1H2 kódjelűé                450 liter,
a 3H1 és a 3H2 kódjelűé                    60 liter.

6.1.4.8.10        A legnagyobb nettó tömeg:                          

                        az 1H1 és az 1H2 kódjelűé                400 kg,
a 3H1 és a 3H2 kódjelűé                    120 kg.

6.1.4.9             Faláda

4C1      kódjelű közönséges faláda

4C2      kódjelű faláda portömör falakkal

6.1.4.9.1          A felhasznált fának jól kiérleltnek, a kereskedelemben szokásos mértékben száraznak és minden olyan hiányosságtól mentesnek kell lennie, ami jelentősen csökkenthetné a láda bármelyik szerkezeti elemének ellenálló képességét. A felhasznált anyag szilárdságának és a láda szerkezetének meg kell felelnie a láda űrtartalmának és rendeltetésének. A tetőt és a feneket vízálló, fűrészárut helyettesítő anyagból, pl. farostlemezből, faforgácslemezből vagy más hasonló alkalmas anyagból is lehet gyártani.

6.1.4.9.2          Az összeerősítéseknek ellen kell állni a rezgéseknek normális szállítási feltételek között. A deszkavégeken a rostirányú szögezést, ahol csak lehetséges, kerülni kell. A nagy igénybe­vételnek kitett egyesítéseket visszahajtásos szegezéssel, gyűrűs szeggel vagy azonos haté­konyságú módon kell kialakítani.

6.1.4.9.3          4C2 típusú láda esetén a láda minden elemét egyetlen darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az egyetlen darabból álló elemmel egyenértékűnek számítanak azok az elemek, amelyeket a következő módszerek egyike szerint ragasztással állítottak össze: Lindermann-illesztés (fecskefarok), hornyolás, átlapolás vagy tompaillesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel.

6.1.4.9.4          A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.10           Rétegelt falemez láda

4D        kódjelű rétegelt falemez láda

6.1.4.10.1        A felhasznált rétegelt falemeznek legalább háromrétegűnek kell lennie. Jól kiérlelt, hámozott, késelt vagy fűrészelt furnérból kell gyártani, amely a kereskedelemben szokásos mértékben száraz és minden olyan hibától mentes legyen, ami a láda szilárdságát csökkenthetné. A felhasznált anyag szilárdságát és a gyártás módját a láda űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell megválasztani. Minden réteget vízálló ragasztóval kell összeragasztani. Más alkalmas anyagok is használhatók rétegelt falemezzel együtt a ládák gyártásához. A ládák lapjait a sarkoknál vagy illesztéseknél szilárdan össze kell szegezni vagy kapcsolni, vagy más, ugyancsak alkalmas eszközzel össze kell erősíteni.

6.1.4.10.2        A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.11           Farostlemez láda

4F        kódjelű farostlemez láda

6.1.4.11.1        A ládák falait vízálló farostlemezből kell gyártani, pl. kemény farostlemezből, faforgácslemezből vagy más megfelelő típusból. A felhasznált anyag szilárdságát és a gyártás módját a láda űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően kell megválasztani.

6.1.4.11.2        A láda egyéb részeit más alkalmas anyagból is lehet gyártani.

6.1.4.11.3        A ládákat megfelelő eszközökkel szilárdan össze kell erősíteni.

6.1.4.11.4        A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.12           Papírlemez láda

4G        kódjelű papírlemez láda

6.1.4.12.1        A ládát űrtartalmának és rendeltetésének megfelelő papírlemezből vagy kettős fedőrétegű (egy vagy több hullámosított réteggel) hullámpapírlemezből kell készíteni. A külső felület­nek annyira kell vízállónak lennie, hogy a Cobb-módszer (az ISO 535:1991 sz. szabvány) szerinti harmincperces vízfelvételi vizsgálat során mért tömegnövekedése ne haladja meg a 155 g/m2 értéket. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdságúnak kell lennie és úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy a felállítás során ne törjön meg, felülete ne szakadjon be, és a ládának egyáltalán nem szabad kihasasodnia. A hullámosított réteget a fedőrétegekkel szilárdan kell összeragasztani.

6.1.4.12.2        A ládák homlokoldalai lehetnek fakeretűek vagy teljesen fából vagy más alkalmas anyagból is készíthetők. Erősítésként faléceket vagy más alkalmas anyagot lehet használni.

6.1.4.12.3        A ládák palástegyesítéseit ragasztószalaggal, vagy átlapolással és ragasztással vagy kapcso­zással kell rögzíteni. Az átlapolt egyesítéseknél az átlapolásnak megfelelő méretűnek kell lennie.

6.1.4.12.4        Ha a zárást ragasztószalaggal vagy ragasztással végzik, a ragasztónak vízállónak kell lennie.

6.1.4.12.5        A láda méretei illeszkedjenek a tartalomhoz.

6.1.4.12.6        A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.13           Műanyag láda

4H1      kódjelű habosított műanyag láda

4H2      kódjelű tömör műanyag láda

6.1.4.13.1        A ládát alkalmas műanyagból kell gyártani, űrtartalmának és rendeltetésének megfelelően szilárdnak kell lennie. Kielégítően ellenálló legyen az öregedéssel, a szállított anyag, illetve az ultraibolya-sugárzás okozta fokozatos gyengüléssel szemben.

6.1.4.13.2        A habosított műanyag ládának két részből kell állnia, az alsó részből, amely a belső csomagolás befogadására alkalmas fészkekből áll és a felső részből, amely az alsó részt lefedi és abba illeszkedik. Az alsó és felső részt oly módon kell kialakítani, hogy a belső csomagolóeszközök szorosan beleilleszkedjenek. A belső csomagolóeszközök zárószerke­zeteinek nem szabad érintkezniük a láda felső részének belső felületével.

6.1.4.13.3        Feladáshoz a habosított műanyag ládákat öntapadó szalaggal kell lezárni, amelynek elegendő szakítószilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza a láda kinyílását. Az ön­tapadó szalagnak ellenállónak kell lenni az időjárási hatásokkal szemben, és ragasztó­anyagának összeférhetőnek kell lennie a láda habosított műanyagával. Egyéb záró­szerkezetek is használhatók, feltéve, hogy legalább azonos hatékonyságúak.

6.1.4.13.4        A tömör műanyag ládáknál az ultraibolya-sugárzás elleni védelmet, ha szükséges, korommal vagy más pigmenttel vagy alkalmas inhibitorokkal kell biztosítani. Ezeknek az adalék­anyagoknak összeférhetőknek kell lenniük a tartalommal, és hatékonyságukat a láda teljes használati ideje alatt meg kell őrizniük. Ha más kormot, pigmentet vagy inhibitorokat használnak, mint amilyeneket a jóváhagyott gyártási minta elkészítésekor használtak, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a koromtartalom nem haladja meg a 2 tömeg%-ot vagy a pigmenttartalom a 3 tömeg%-ot; az ultraibolya-sugárzás elleni védelemre használt inhibitor százalékos aránya nincs korlátozva.

6.1.4.13.5        Az ultraibolya-sugárzás elleni védelmen kívül más okból használt adalékanyagok is lehetnek a műanyagban, feltéve, hogy nem változtatják meg a csomagolóeszköz anyagának kémiai és fizikai tulajdonságait. Ilyen esetben a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni.

6.1.4.13.6        A tömör műanyag ládákat megfelelő szilárdságú, alkalmas anyagból készített záró­szerkezettel kell ellátni, amelyet úgy kell kialakítani, hogy a nem szándékos kinyitás meg­előzhető legyen.

6.1.4.13.7        Amennyiben új csomagolóeszközök gyártásához visszaforgatott műanyagot használnak, a visszaforgatott műanyag jellemzőit az illetékes hatóság által jóváhagyott minőségbiztosítási program keretében szavatolni és rendszeresen dokumentálni kell. A minőségbiztosítási programnak ki kell terjednie a megfelelő előválogatás regisztrálására és annak felül­vizsgálatára, hogy a visszaforgatott műanyag minden egyes tétele megfelelő olvadási tulajdonságokkal, sűrűséggel és folyáshatárral bír, ami megegyezik az ugyanilyen visszaforgatott műanyagból készült gyártási típuséval. Ez szükségszerűen magában foglalja annak ismeretét, hogy milyen csomagolóeszközből származik a visszaforgatott anyag, illetve, ha a csomagolóeszközbe ­előzően csomagolt anyag csökkentheti a visszaforgatott anyagból gyártott új csomagolóeszköz alkalmasságát, akkor annak ismeretét is. Ezen túlmenően a csomagolóeszköz gyártó 6.1.1.4 bekezdés szerinti minőségbiztosítási program­jának ki kell terjednie a 6.1.5 szakasz szerinti mechanikai gyártási típus vizsgálat végre­hajtására minden egyes tétel visszaforgatott műanyagból gyártott csomagolóeszköz esetében. Ennek során a halmazolhatóság vizsgálatára a statikus terhelés helyett megfelelő dinamikus nyomáspróba is alkalmazható.

6.1.4.13.8        A legnagyobb nettó tömeg:                4H1 kódjelűé                  60 kg;
                                                            4H2 kódjelűé                  400 kg.

6.1.4.14           Acél-, alumínium- és egyéb fém láda

4A        kódjelű acélláda

4B        kódjelű alumíniumláda

4N        kódjelű fém láda (acélt és alumíniumot kivéve)

6.1.4.14.l         A fém szilárdságának és a láda szerkezetének a láda űrtartalmához és rendeltetéséhez kell igazodnia.

6.1.4.14.2        A ládákat szükség esetén papírlemez vagy nemez párnázattal kell bélelni, vagy alkalmas anyagból készült béléssel vagy bevonattal kell ellátni. Amennyiben kettős korcolású fémbélést használnak, gondoskodni kell annak megakadályozásáról, hogy az illesztések hézagaiba anyag hatolhasson be, különösen robbanóanyag esetén.

6.1.4.14.3        A zárószerkezetek bármilyen alkalmas típusúak lehetnek, normális szállítási körülmények között jól kell zárniuk.

6.1.4.14.4        A legnagyobb nettó tömeg 400 kg.

6.1.4.15           Textilzsák

5L1      kódjelű, belső zsák vagy bevonat nélküli textilzsák

5L2      kódjelű portömör textilzsák

5L3      kódjelű vízálló textilzsák

6.1.4.15.1        A felhasznált textíliának jó minőségűnek kell lennie. A textília szilárdsága és a zsák kidolgozása feleljen meg a zsák űrtartalmának és rendeltetésének.

6.1.4.15.2        Portömör zsák (5L2): a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell portömörré tenni:

a)    a zsák belső felületére vízálló ragasztóval, pl. bitumennel ragasztott papírral; vagy

b)    a zsák belső felületére ragasztott műanyag fóliával; vagy

c)     egy vagy több papír vagy műanyag belső zsákkal.

6.1.4.15.3        Vízálló zsák (5L3): a nedvesség behatolásának megakadályozására a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell vízállóvá kell tenni:

a)    különálló, vízálló papír (pl. viasszal átitatott nátronpapír, bitumenes papír vagy műanyaggal bevont nátronpapír) belső zsákkal; vagy

b)    a zsák belső felületére ragasztott műanyagfóliával; vagy

c)     egy vagy több műanyag belső zsákkal.

6.1.4.15.4        A legnagyobb nettó tömeg 50 kg.

6.1.4.16           Műanyagszövet zsák

5H1      kódjelű, belső zsák vagy bevonat nélküli műanyagszövet zsák

5H2      kódjelű portömör műanyagszövet zsák

5H3      kódjelű vízálló műanyagszövet zsák

6.1.4.16.1        A zsákot alkalmas, húzással nyújtott műanyag szalagokból vagy műanyag elemi szálakból kell gyártani. A felhasznált anyag szilárdsága és a zsák kidolgozása feleljen meg a zsák űrtartalmának és rendeltetésének.

6.1.4.16.2        Ha a zsákot síkszövetből készítik, az oldalát és alját varrással vagy más módon kell össze­erősíteni. Ha a zsákot cső alakú műanyagszövetből készítik, az alját össze kell varrni, szőni vagy egyéb, azonos szilárdságot nyújtó módon össze kell erősíteni.

6.1.4.16.3        Portömör zsák (5H2): a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell portömörré tenni:

a)    a zsák belső felületére ragasztott papírral vagy műanyagfóliával; vagy

b)    egy vagy több, különálló papír vagy műanyag belső zsákkal.

6.1.4.16.4        Vízálló zsák (5H3): a nedvesség behatolásának megakadályozására a zsákot pl. a következő módok valamelyikével kell vízállóvá tenni:

a)    különálló, vízálló papír (pl. viasszal átitatott nátronpapír, bitumenes papír vagy műanyaggal bevont nátronpapír) belső zsákkal; vagy

b)    a zsák belső felületére ragasztott műanyagfóliával; vagy

c)     egy vagy több műanyag belső zsákkal.

6.1.4.16.5        A legnagyobb nettó tömeg 50 kg.

6.1.4.17           Műanyagfólia zsák

5H4      kódjelű műanyagfólia zsák

6.1.4.17.1        A zsákot megfelelő műanyagból kell gyártani. A felhasznált műanyag szilárdsága és a zsák kivitele feleljen meg a zsák űrtartalmának és rendeltetésének. A varratoknak a normális szállítási feltételek között fellépő nyomásnak és ütődéseknek ellen kell állniuk.

6.1.4.17.2        A legnagyobb nettó tömeg 50 kg.

6.1.4.18           Papírzsák

5M1     kódjelű, többrétegű papírzsák

5M2     kódjelű, többrétegű, vízálló papírzsák

6.1.4.18.1        A zsákot alkalmas nátronpapírból vagy azonos minőségű papírból, legalább három rétegűre kell kialakítani, ahol a középső réteg hálószövet is lehet, ami a külső papír réteghez hozzá van ragasztva. A papír szilárdságának és a zsák kidolgozásának meg kell felelnie a zsák űr­tartalmának és rendeltetésének. A varratoknak és zárásoknak portömörnek kell lenniük.

6.1.4.18.2        5M2 kódjelű papírzsák: A nedvesség behatolásának megakadályozására a négy vagy több­rétegű zsákot oly módon kell vízállóvá tenni, hogy külső két réteg egyikét vízálló anyagból készítik vagy megfelelő védő anyagból készített vízzáró réteget helyeznek a két legkülső réteg közé; a háromrétegű zsákot oly módon kell vízállóvá tenni, hogy legkülső rétegként vízálló anyagot használnak. Amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy a betöltött anyag a nedvességgel reakcióba lép, vagy az anyagot nedvesen csomagolják, vízálló réteget vagy víz átnemeresztő anyagot, például mindkét oldalán kátránnyal bevont nátronpapírt, műanyag bevonatú nátronpapírt, a zsák belső felületéhez ragasztott műanyagfóliát, vagy egy vagy több műanyag belső bélést kell az anyaggal érintkező módon legbelülre elhelyezni. A varratoknak és zárásoknak vízállónak kell lenniük.

6.1.4.18.3        A legnagyobb nettó tömeg 50 kg.

6.1.4.19           Összetett (műanyag) csomagolóeszköz

6HA1   kódjelű műanyag tartály külső acélhordóval

6HA2   kódjelű műanyag tartály külső acélládával vagy –rekesszel

6HB1   kódjelű műanyag tartály külső alumíniumhordóval

6HB2   kódjelű műanyag tartály külső alumíniumládával vagy –rekesszel

6HC     kódjelű műanyag tartály külső faládával

6HD1   kódjelű műanyag tartály külső rétegelt falemez hordóval

6HD2   kódjelű műanyag tartály külső rétegelt falemez ládával

6HG1   kódjelű műanyag tartály külső papírlemez hordóval

6HG2   kódjelű műanyag tartály külső papírlemez ládával

6HH1   kódjelű műanyag tartály külső műanyag hordóval

6HH2   kódjelű műanyag tartály külső tömör műanyag ládával

6.1.4.19.1        Belső tartály

6.1.4.19.1.1     A műanyag belső tartálynak meg kell felelnie 6.1.4.8.1 és a 6.1.4.8.46.1.4.8.7 pont előírásainak.

6.1.4.19.1.2     A műanyag belső tartálynak hézag nélkül kell beleilleszkednie a külső csomagolóeszközbe, amelyen nem lehetnek olyan felületi érdességek, amelyek a műanyag kidörzsölését okozhatják.

6.1.4.19.1.3     A belső tartály legnagyobb űrtartalma:         6HA1, 6HB1, 6HD1, 6HG1 és 6HH1                     250 liter,
                                                            6HA2, 6HB2, 6HC, 6HD2, 6HG2 és 6HH2                     60 liter.

6.1.4.19.1.4     A legnagyobb nettó tömeg:                6HA1, 6HB1, 6HD1, 6HG1 és 6HH1                          400 kg,
                                                            6HA2, 6HB2, 6HC, 6HD2, 6HG2 és 6HH2                     75 kg.

6.1.4.19.2        Külső csomagolóeszköz

6.1.4.19.2.1     Műanyag tartály külső acél – vagy alumíniumhordóval (6HA1 vagy 6HB1). A külső csoma­golóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.1, ill. a 6.1.4.2 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.2     Műanyag tartály külső acél vagy alumínium rekesszel vagy ládával (6HA2 vagy 6HB2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.14 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.3     Műanyag tartály külső faládával (6HC). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.9 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.4     Műanyag tartály külső rétegelt falemez hordóval (6HD1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.5 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.5     Műanyag tartály külső rétegelt falemez ládával (6HD2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.10 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.6     Műanyag tartály külső papírlemez hordóval (6HG1). A külső csomagolóeszköz kialakí­tásának meg kell felelnie a 6.1.4.7.16.1.4.7.4 pont előírásainak.

6.1.4.19.2.7     Műanyag tartály külső papírlemez ládával (6HG2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.12 bekezdés előírásainak.

6.1.4.19.2.8     Műanyag tartály külső műanyag hordóval (6HH1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.8.16.1.4.8.6 pont előírásainak.

6.1.4.19.2.9     Műanyag tartály külső tömör műanyag ládával (beleértve a műanyag hullámlemezt) (6HH2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.13.1 és a 6.1.4.13.46.1.4.13.6 pont előírásainak.

6.1.4.20           Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz

6PA1    kódjelű tartály külső acélhordóval

6PA2    kódjelű tartály külső acélládával vagy -rekesszel

6PB1    kódjelű tartály külső alumíniumhordóval

6PB2    kódjelű tartály külső alumíniumládával vagy -rekesszel

6PC     kódjelű tartály külső faládával

6PD1   kódjelű tartály külső rétegelt falemez hordóval

6PD2   kódjelű tartály külső vesszőkosárral

6PG1   kódjelű tartály külső papírlemez hordóval

6PG2   kódjelű tartály külső papírlemez ládával

6PH1   kódjelű tartály külső habosított műanyag csomagolóeszközzel

6PH2   kódjelű tartály külső tömör műanyag csomagolóeszközzel

6.1.4.20.1        Belső tartály

6.1.4.20.1.1     A tartályoknak megfelelő alakúaknak kell lenniük (henger vagy körte alakú), és azokat jó minőségű, minden olyan hibától mentes anyagból kell gyártani, amely szilárdságukat csökkenthetné. A falaknak minden ponton elég vastagnak és belső feszültségektől mentesnek kell lenniük.

6.1.4.20.1.2     A tartályok zárószerkezeteként használhatók csavarmenetes műanyag zárószerkezetek, csiszolt üvegdugók vagy legalább ugyanilyen hatékonyságú zárószerkezetek. A záró­szerkezet minden olyan részének, amely a tartály tartalmával érintkezésbe juthat, a tarta­lommal szemben ellenállónak kell lennie. Ügyelni kell arra, hogy a zárószerkezeteket úgy szereljék fel, hogy azok szivárgásmentesek legyenek, és hogy úgy legyenek lezárva, hogy szállítás közben minden lazulás elkerülhető legyen. Ha szellőző-szerkezettel ellátott záró­szerkezetre van szükség, a 4.1.1.8 bekezdés előírásait kell betartani.

6.1.4.20.1.3     A tartályokat párnázóanyagok és/vagy felszívóképes anyagok használatával szilárdan be kell ágyazni a külső csomagolásba.

6.1.4.20.1.4     A tartály legnagyobb űrtartalma 60 liter.

6.1.4.20.1.5     A legnagyobb nettó tömeg 75 kg.

6.1.4.20.2        Külső csomagolóeszköz

6.1.4.20.2.1     Tartály külső acélhordóval (6PA1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.1 bekezdés előírásainak. Az e csomagolástípushoz szükséges levehető tető süveg alakú is lehet.

6.1.4.20.2.2     Tartály külső acélládával vagy -rekesszel (6PA2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.14 bekezdés előírásainak. Hengeres tartályoknál függőleges helyzet­ben a külső védőcsomagolásnak felfelé túl kell nyúlni a tartályon és annak zárószerkezetén. Amennyiben a rekesz körte alakú tartályt vesz körül és annak alakjához illeszkedik, a külső védőcsomagolást védőtetővel (süveggel) kell ellátni.

6.1.4.20.2.3     Tartály külső alumíniumhordóval (6PB1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.2 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.4     Tartály külső alumíniumládával vagy -rekesszel (6PB2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.14 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.5     Tartály külső faládával (6PC). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.9 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.6     Tartály külső rétegelt falemez hordóval (6PD1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.5 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.7     Tartály külső vesszőkosárral (6PD2). A vesszőkosarat jó minőségű anyagból, megfelelően kell elkészíteni. Védőtetővel (süveggel) úgy kell felszerelni, hogy a tartály sérülése elkerülhető legyen.

6.1.4.20.2.8     Tartály külső papírlemez hordóval (6PG1). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.7.16.1.4.7.4 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.9     Tartály külső papírlemez ládával (6PG2). A külső csomagolóeszköz kialakításának meg kell felelnie a 6.1.4.12 bekezdés előírásainak.

6.1.4.20.2.10   Tartály külső habosított műanyag vagy tömör műanyag csomagolóeszközzel (6PH1 vagy 6PH2). E két külső csomagolóeszköz anyagának meg kell felelnie a 6.1.4.13 bekezdés előírásainak. A tömör műanyag csomagolóeszközt nagy sűrűségű polietilénből vagy más, ehhez hasonló műanyagból kell készíteni. Az e csomagolási típushoz tartozó levehető tető süveg alakú is lehet.

6.1.4.21           Kombinált csomagolások

Csak a 6.1.4 szakasz megfelelő, a külső csomagolóeszközre vonatkozó előírásait kell fi­gyelembe venni.

Megjegyzés:   Az alkalmazandó külső és belső csomagolóeszközökre lásd a 4.1 fejezetben a megfelelő csomagolási utasításokat.

6.1.4.22           Finomlemez csomagolóeszköz

0A1 kódjelű finomlemez csomagolóeszköz nem levehető tetővel

0A2 kódjelű finomlemez csomagolóeszköz levehető tetővel

6.1.4.22.1        A palásthoz és a fenekekhez megfelelő acélból készített lemezt kell használni és a lemez vastagságának meg kell felelnie a csomagolás űrtartalmának és rendeltetésének.

6.1.4.22.2        Az illesztéseket hegeszteni kell, vagy legalább kettős korcolással vagy hasonló szilárdságot és tömítettséget adó eljárással kell kialakítani.

6.1.4.22.3        A belső bevonatoknak, pl. cink-, ón-, zománc- vagy hasonló bevonatoknak ellenállóknak kell lenniük, és minden pontban, beleértve a zárószerkezetet is, az acélhoz kell tapadniuk.

6.1.4.22.4        A nem levehető tetejű csomagolóeszközök (0A1) palástján és fenekein a töltő-, ürítő- és szellőzőnyílások átmérője nem haladhatja meg a 7 cm-t. A nagyobb nyílású csomago­lóeszközöket levehető tetejűnek (0A2) kell tekinteni.

6.1.4.22.5        A nem levehető tetejű csomagolóeszközök (0A1) zárószerkezetének csavarmenetesnek kell lennie, vagy olyannak, amely csavarmenetes szerkezettel vagy más, legalább azonos hatékonyságú szerkezettel zárható. A levehető tetejű csomagolóeszközök (0A2) záró­szerkezetét úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között jól zárjanak, ill. a hordók és kannák szivárgásmentesek maradjanak.

6.1.4.22.6        A csomagolóeszköz legnagyobb űrtartalma 40 liter.

6.1.4.22.7        A legnagyobb nettó tömeg 50 kg.

6.1.5                Előírások a csomagolóeszközök vizsgálatára

6.1.5.1             A vizsgálatok végrehajtása és gyakorisága

6.1.5.1.1          Minden egyes csomagolóeszköz gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, a 6.1.5 szakaszban előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni.

6.1.5.1.2          A csomagolóeszközök gyártási típusának sikeresen ki kell állnia az e fejezetben előírt vizsgálatokat, mielőtt az adott típusú csomagolóeszközt használatba vennék. A csomagoló­eszköz gyártási típusát a tervezési méret, az anyag és falvastagság, a gyártási és összeállítási mód határozza meg, de beleérthetők a különféle felületkezelések. Egy gyártási típus tartalmazza azokat a csomagolóeszközöket is, amelyek a gyártási típustól csupán kisebb szerkezeti magasságukban térnek el.

6.1.5.1.3          A vizsgálatokat a gyártásból vett mintákon az illetékes hatóság által meghatározott időközönként meg kell ismételni. Az ilyen vizsgálatoknál papír vagy papírlemez csomagoló­eszközök esetén a szobahőmérsékleten való előkészítés a 6.1.5.2.3 pont követelményeivel egyenértékűnek tekintendő.

6.1.5.1.4          A vizsgálatokat minden olyan módosítás után is meg kell ismételni, ami megváltoztatja a csomagolóeszköz szerkezetét, anyagát vagy gyártási módját.

6.1.5.1.5          Az illetékes hatóság engedélyezheti azon csomagolóeszközök szelektív vizsgálatát, amelyek csak kismértékben térnek el a már bevizsgálttól, pl. kisebb méretű belső csomagolásokat vagy kisebb nettó tömegű belső csomagolásokat tartalmaznak; vagy olyan hordók, zsákok és ládák, melyek a külső méret(ek)et tekintve valamivel kisebbek.

6.1.5.1.6          (fenntartva)

Megjegyzés:   Különböző típusú belső csomagolóeszközök egy külső csomagolóeszközben való használatára, ill. a belső csomagolóeszköz változatokra lásd a 4.1.1.5.1 pontot. Ezen feltételek nem korlátozzák a belső csomagolóeszközök haszná­latát a 6.1.5.1.7 pont alkalmazása esetén.

6.1.5.1.7          Bármilyen, akár folyadékot, akár szilárd anyagot tartalmazó belső csomagolóeszközök, ill. tárgyak egy külső csomagolóeszközbe berakva szállíthatók anélkül, hogy a külső csomagoló­eszközzel együtt vizsgálták volna, feltéve, ha:

a)    a külső csomagolóeszköz folyékony anyagot tartalmazó, törékeny (pl. üveg) belső csomagolóeszközökkel a 6.1.5.3 bekezdés szerinti ejtőpróbát az I csomagolási csoportnak megfelelő ejtési magassággal sikeresen kiállta;

b)    a belső csomagolóeszközök együttes össztömege nem haladhatja meg az előző a) pontban leírt ejtőpróbánál alkalmazott belső csomagolóeszközök össztömegének a felét;

c)     a belső csomagolóeszközök között, ill. a belső csomagolóeszközök és a csomagolás külseje között a párnázóanyag vastagsága nem lehet kisebb az eredetileg vizsgált csomagolásban alkalmazott vastagságnál; ha az eredeti vizsgálatnál csak egy belső csomagolóeszköz volt, akkor a belső csomagolóeszközök közötti párnázóanyag vastagsága az eredeti vizsgálatnál a belső csomagolóeszköz és a csomagolás külseje közötti vastagságnál nem lehet kisebb. Ha az ejtőpróbánál alkalmazott belső csomagolóeszköz(ök)nél kevesebb vagy kisebb belső csomagolóeszköz(öke)t használnak, akkor az ebből adódó hézagokat ki kell tölteni elegendő mennyiségű párnázóanyaggal;

d)    a külső csomagolóeszköz – üres állapotban vizsgálva – sikeresen kiállta a 6.1.5.6 bekezdésben leírt halmazolási próbát. Az „azonos küldeménydarabok össztömegét” az előző a) pontban az ejtőpróbánál alkalmazott belső csomagolóeszközök össztömege alapján kell meghatározni;

e)    a folyadékot tartalmazó belső csomagolóeszközöket teljesen körül kell venni felszívóképes anyaggal, amely a belső csomagolóeszközök teljes folyadéktartalmának felszívására elegendő mennyiségű;

f)     ha a külső csomagolóeszközt folyadékot tartalmazó belső csomagolóeszközökhöz használják és nem szivárgásmentes, ill. szilárd anyagot tartalmazó belső csomagoló­eszközökhöz használják és nem portömör, akkor szivárgásmentes bélés, műanyag zsák vagy egyéb azonos hatékonyságú eszköz alkalmazásával biztosítani kell, hogy a folyadékot, ill. szilárd anyagot szivárgás esetén is megtartsa. Folyadékot tartalmazó csomagolóeszközöknél az előző e) pont szerinti felszívóképes anyagot a folyadékot tartalmazó belső csomagolóeszközöket befogadó eszköz belsejébe kell helyezni.

g)    a csomagolóeszközt a 6.1.3 szakasz szerint úgy kell jelölni, mint az I csomagolási csoportra vizsgált kombinált csomagolásokat. A feltüntetett „legnagyobb össztömeg kg-ban” a külső csomagolóeszköz tömegének és az előző a) pont szerinti ejtőpróbához használt belső csomagolóeszközök fele össztömegének összege legyen. A csoma­golóeszköz jelölésében a „V” betűt is fel kell tüntetni, mint azt a 6.1.2.4 bekezdés előírja.

6.1.5.1.8          Az illetékes hatóság bármikor előírhatja, hogy a jelen szakasz előírásainak megfelelő pró­bákkal igazolják, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a gyártási típus követelményeinek. A vizsgálatok jegyzőkönyvét ellenőrzés céljából meg kell őrizni.

6.1.5.1.9          Amennyiben biztonsági okokból valamilyen belső felületkezelés vagy bevonat szükséges, annak védő tulajdonságait a vizsgálatok után is meg kell őriznie.

6.1.5.1.10        Amennyiben a vizsgálat eredményeinek érvényességét nem befolyásolja és az illetékes hatóság hozzájárul, ugyanazon a mintadarabon több vizsgálat is végezhető.

6.1.5.1.11        Kármentő csomagolások

A kármentő csomagolásokat (lásd az 1.2.1 szakaszt) a szilárd anyagok vagy belső csomagolások szállítására használt, II csomagolási csoportba tartozó csomagolóeszközökre vonatkozó előírások szerint kell vizsgálni és jelölni, a következő eltérésekkel:

a)    a vizsgálatok végrehajtásához töltőanyagként vizet kell használni és a csomagoló­eszközöket űrtartalmuk legalább 98%-áig kell megtölteni. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét. Ennek alternatívájaként az ejtőpróba végrehajtásánál az ejtési magasság a 6.1.5.3.5 b) ponttal összhangban változtatható;

b)    ezenkívül a csomagolóeszközöknek sikeresen ki kell állniuk a 30 kPa-lal végrehajtott tömörségi próbát, a próba eredményét a 6.1.5.8 bekezdésben előírt vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell; és

c)     a csomagolóeszközöket „T” betűvel kell jelölni, mint azt a 6.1.2.4 bekezdés előírja.

6.1.5.2             A csomagolóeszközök előkészítése a próbákhoz

6.1.5.2.1          A próbákat szállításra kész csomagolásokon kell végrehajtani, beleértve a kombinált csomagolások esetén azok belső csomagolásait. A belső csomagolóeszközöket, a tartályokat, az önálló csomagolóeszközöket, a zsákok kivételével, folyadékok esetén űrtartalmuk leg­alább 98%-áig, szilárd anyag esetén legalább 95%-áig kell megtölteni. A zsákokat az engedélyezett legnagyobb tömegig kell megtölteni. A kombinált csomagolásoknál, ahol a belső csomagolóeszközök folyadékokat és szilárd anyagokat egyaránt tartalmaznak, külön vizsgálat szükséges a folyadék és külön a szilárd anyag tartalomra. A szállítandó anyag helyettesíthető más anyaggal, kivéve, ha ez meghamisítaná a próbák eredményét. Szilárd anyag esetén a helyettesítő anyagnak ugyanolyan fizikai jellemzői legyenek (tömeg, szem­cseméret stb.), mint a szállítandó anyagnak. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét.

6.1.5.2.2          Folyadékokra vonatkozó ejtőpróbáknál ha más anyagot használnak, ennek a szállítandó anyaggal azonos relatív sűrűségűnek és viszkozitásúnak kell lennie. A 6.1.5.3.5 pontban meghatározott feltételek között végzett ejtőpróbákhoz víz is használható.

6.1.5.2.3          A papírból vagy papírlemezből készült csomagolóeszközöket legalább 24 órán át szabályozott hőmérsékletű és relatív páratartalmú levegőn kell tartani. Három megoldás közül lehet választani. Az ajánlott érték 23 °C ± 2 °C hőmérséklet és 50% ± 2% relatív páratartalom. A másik két lehetőség: 20 °C ± 2 °C hőmérséklet és 65% ± 2% relatív pára­tartalom, illetve 27 °C ± 2 °C hőmérséklet és 65% ± 2% relatív páratartalom.

Megjegyzés:   Az átlagértékeknek e határok közé kell esni. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb ± 5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül.

6.1.5.2.4          (fenntartva)

6.1.5.2.5          A 6.1.4.8 bekezdés szerinti műanyag hordókat, kannákat és – ha szükséges – a 6.1.4.19 bekezdés szerinti összetett (műanyag) csomagolóeszközöket abból a célból, hogy kipró­bálják, hogy kémiai összeférhetőségük a folyadékokkal kielégítő-e, szobahőmérsékleten hat hónapig kell tárolni, ez idő alatt a mintadaraboknak azokkal az árukkal kell megtöltve lenniük, amelyeket szállítani kívánnak bennük.

A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolást követően a mintadarabokat a 6.1.5.36.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.

Az összetett (műanyag) csomagolóeszközök belső tartályai esetén nem szükséges a kémiai összeférhetőséget bizonyítani, ha ismeretes, hogy a műanyag szilárdsági jellemzői a töltőanyag hatására lényegesen nem változnak meg.

A szilárdsági jellemzők lényeges változásán a következőket kell érteni:

a)    jelentős ridegedést; vagy

b)    a szakítószilárdság jelentős csökkenését, hacsak ez nem jár a szakadási nyúlás legalább arányos növekedésével.

Ha a műanyag viselkedését más módszerekkel megállapították, az előző összeférhetőségi vizsgálattól el lehet tekinteni. Az ilyen eljárásoknak azonban legalábbis azonos értékűnek kell lennie az előző összeférhetőségi vizsgálattal és azokat az illetékes hatóságnak el kell ismernie.

Megjegyzés:   Az olyan műanyag hordókra és kannákra, valamint az összetett (műanyag) csomagolóeszközökre vonatkozóan, amelyek polietilénből készülnek, lásd a 6.1.5.2.6 pontot is.

6.1.5.2.6          A 6.1.4.8 bekezdés szerinti, polietilénből készült hordóknál és kannáknál, valamint – ha szükséges – a 6.1.4.19 bekezdés szerinti, polietilénből készült összetett (műanyag) csomagolóeszközöknél a töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a 4.1.1.21 bekezdés alapján hozzárendelt standardfolyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is).

A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szem-pontjából reprezentálják a szállítandó anyagot. E csomagolóeszközök kielégítő kémiai össze­férhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standard­folyadékkal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standard­folyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva.

A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolás után a mintadarabokat a 6.1.5.36.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.

Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a per­oxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni.

A polietilénből készült csomagolóeszközökre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.

6.1.5.2.7          A 6.1.5.2.6 pont szerinti polietilénből készült csomagolóeszközök, ha kiállták a 6.1.5.2.6 pont szerinti próbát, más töltőanyagokra is jóváhagyhatók, mint amelyeket 4.1.1.21 bekezdés szerint helyettesítettek. Ennek a jóváhagyásnak laboratóriumi vizsgálatokon kell alapulnia, amelyeknek igazolniuk kell, hogy ezeknek az anyagoknak a hatása a mintadarabokra – a figyelembe veendő károsodási folyamatok szempontjából – gyengébb, mint a standard­folyadék(ok)é. A relatív sűrűségre és a gőznyomásra az előző 4.1.1.21.2 pont feltételei érvényesek.

6.1.5.2.8          A kombinált csomagolások műanyag belső csomagolóeszközein nem szükséges a kémiai összeférhetőséget bizonyítani, ha ismeretes, hogy a műanyag szilárdsági jellemzői a betöltött anyag hatására lényegesen nem változnak.

A szilárdsági jellemzők lényeges változásán a következőket kell érteni:

a)    a jelentős ridegedést; vagy

b)    a rugalmasság jelentős csökkenését, hacsak ez nem jár a szakadási nyúlás legalább arányos növekedésével.

6.1.5.3             Ejtőpróba[3])

6.1.5.3.1          A próbadarabok száma (gyártási típusonként és gyártónként) és a próbadarab helyzete az ejtőpróbához

A lapra való ejtéstől eltérő ejtőpróbáknál a tömegközéppontnak függőlegesen a felütközési pont fölött kell lennie.

Amennyiben egynél több helyzet lehetséges egy adott ejtőpróbánál, azt a helyzetet kell választani, ami a legnagyobb valószínűséggel eredményezi a csomagolóeszköz sérülését.

Csomagolóeszköz

A próbadarabok száma

A próbadarabok helyzete az ejtőpróbához

a)

Acélhordó
Alumíniumhordó
Fémhordó (acélt és alumíniumot kivéve)
Acélkanna
Alumíniumkanna
Rétegelt falemez hordó
Papírlemez hordó
Műanyag hordó és kanna
Hordó alakú összetett csomagolóeszköz
Finomlemez csomagolóeszköz

hat
(ejtőpróbánként három)

első próba (három próbadarabbal): a csomagolásokat átlósan a fenék korcolására, vagy ha ilyen nincs, a körvarratra vagy az élre kell ejteni
második próba (három másik próbadarabbal): a csomagolásokat a leggyengébb pontra kell ejteni, amely az első ejtés során nem került vizsgálatra, pl. az egyik záróelemre vagy egyes hengeres hordóknál a hordópalást hosszirányú hegesztési varratára

b)

Faláda
Rétegelt falemez láda
Farostlemez láda
Papírlemez láda
Műanyag láda
Acél- vagy alumíniumláa
Láda alakú összetett csomagolóeszköz

öt
(ejtőpróbánként egy)

első próba: a fenéklapra
második próba: a tetőlapra
harmadik próba: a hosszabbik oldallapra
negyedik próba: a rövidebbik oldallapra
ötödik próba: az egyik sarokra

c)

Zsák – egyrétegű, oldalvarrattal

három
(három ejtés zsákonként)

első próba: a zsák egyik széles oldallapjára
második próba: a zsák egyik keskeny oldallapjára
harmadik próba: a zsák végére

d)

Zsák – egyrétegű, oldalvarrat nélkül, vagy többrétegű

három
(két ejtés zsákonként)

első próba: a zsák egyik széles oldallapjára
második próba: a zsák végére

e)

Hordó vagy láda alakú összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csoma­golóeszköz, amely a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel van ellátva

három
 (ejtőpróbánként egy)

átlós irányban a fenék peremére, ha ilyen nincs, a körvarratra vagy a fenékélre

 

 

6.1.5.3.2          A próbadarabok különleges előkészítése az ejtőpróbákhoz

A próbadarab és tartalmának hőmérsékletét –18 °C-ra vagy az alá kell csökkenteni a következő csomagolásoknál:

a)    műanyag hordók (lásd a 6.1.4.8 bekezdést);

b)    műanyag kannák (lásd a 6.1.4.8 bekezdést):

c)     műanyag ládák a habosított műanyag ládák kivételével (lásd a 6.1.4.13 bekezdést);

d)    összetett (műanyag) csomagolóeszközök (lásd a 6.1.4.19 bekezdést); és

e)    kombinált csomagolások műanyag belső csomagolóeszközökkel, a szilárd anyagokhoz vagy tárgyakhoz használt műanyag zsákok kivételével.

Ha a próbadarabokat ily módon készítették elő, a 6.1.5.2.3 pontban előírt kondicionálás elhagyható. A próbához használt folyadékokat szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával kell folyékony állapotban tartani.

6.1.5.3.3          A folyékony anyagokhoz használt, levehető tetejű csomagolóeszközöknél csak a megtöltés és lezárás után 24 óra múlva szabad az ejtőpróbát elvégezni, tekintettel a tömítés esetleges rugalmas alakváltozására.

6.1.5.3.4          Ütközőlap

Az ütközőlap legyen rugalmatlan és vízszintes felületű, valamint:

         egy darabból álló és elég masszív, hogy ne mozduljon el;

         sima felületű, amely mentes minden olyan helyi hibától, amely befolyásolhatná a vizsgálat eredményét;

         elég szilárd, hogy a vizsgálati körülmények között ne deformálódjon és ne sérülhessen meg a vizsgálat hatására;

         elég nagy, hogy a vizsgált küldeménydarab teljes egészében a felületére essék.

6.1.5.3.5          Ejtési magasság

Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik:

 

I csomagolási csoport

II csomagolási csoport

III csomagolási csoport

1,8 m

1,2 m

0,8 m

 

Önálló csomagolóeszközökben vagy kombinált csomagolások belső csomagolóeszközeiben levő folyékony anyagok esetén, ha a próbát vízzel hajtják végre:

Megjegyzés:   A víz alatt értendők a –18 °C-on végzett vizsgálathoz használt, legalább 0,95 relatív sűrűségű víz/fagyásgátló oldatok is.

a)    olyan szállítandó anyagoknál, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:

I csomagolási csoport

II csomagolási csoport

III csomagolási csoport

1,8 m

1,2 m

0,8 m

b)    olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):

I csomagolási csoport

II csomagolási csoport

III csomagolási csoport

relatív sűrűség ´1,5 (m)

relatív sűrűség ´ 1,0 (m)

relatív sűrűség ´ 0,67 (m)

c)     olyan anyagok szállítására használt és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott finomlemez csomagolóeszközök esetében, amelyeknek viszkozitása 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb (ez megfelel az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílású szabványos pohárból 30 s kifolyási időnek):

 

i)      ha a relatív sűrűség nem haladja meg az 1,2 értéket:

II csomagolási csoport

III csomagolási csoport

0,6 m

0,4 m

ii)     ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magas­ságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):

II csomagolási csoport

III csomagolási csoport

relatív sűrűség ´ 0,5 (m)

relatív sűrűség ´ 0,33 (m)

6.1.5.3.6          Elfogadási feltétel

6.1.5.3.6.1       Minden folyadékot tartalmazó csomagolásnak tömítettnek kell maradnia, miután a belső és a külső nyomás között az egyensúly létrejött; a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközöknél és a kombinált csoma­golások belső csomagolásainál nincs szükség arra, hogy a nyomások kiegyenlítődjenek.

6.1.5.3.6.2       Ha szilárd anyagok szállítására használt csomagolóeszközt ejtőpróbának vetnek alá úgy, hogy az ütközőlapra a felső rész ütközik fel, és a tartalmat a belső csomagolóeszköz vagy belső tartály (pl. műanyag zsák) teljes egészében megtartotta, a próbadarab kiállta a próbát, még akkor is, ha a zárószerkezet már nem portömör, de megtartó funkcióját megőrizte.

6.1.5.3.6.3       A csomagolóeszközön, ill. az összetett csomagolóeszköz vagy a kombinált csomagolás külső csomagolóeszközén nem szabad olyan sérülésnek mutatkoznia, amely befolyásolná a szállítás biztonságát. A belső tartályoknak, a belső csomagolóeszközöknek, ill. a tárgyaknak teljesen a külső csomagolóeszközben kell maradniuk, és a belső tartály(ok)ból, ill. csoma­golóeszköz(ök)ből a töltőanyag nem szivároghat vagy szóródhat ki.

6.1.5.3.6.4       A zsákok külső rétegén, ill. a külső csomagolóeszközön nem szabad olyan sérülésnek mutatkoznia, amely befolyásolná a szállítás biztonságát.

6.1.5.3.6.5       Felütközésnél a zárószerkezeteknél keletkezett nagyon csekély veszteség nem tekinthető a csomagolás hiányosságának, feltéve, hogy további elfolyás nincs.

6.1.5.3.6.6       Az 1 osztályba tartozó áruk csomagolásán semmiféle olyan repedés nem engedhető meg, amely miatt az robbanóanyagok vagy -tárgyak a külső csomagolóeszközből kijuthatnának.

6.1.5.4             Tömörségi próba

Tömörségi próbát kell végrehajtani minden, folyékony anyag szállítására szánt csomagolás típuson, kivéve:

         a kombinált csomagolások belső csomagolásait;

         a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott és összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályait;

         az olyan finomlemez csomagolóeszközöket, amelyek 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok csomagolására valók és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva.

6.1.5.4.1          A próbadarabok száma: gyártási mintánként és gyártónként három próbadarab.

6.1.5.4.2          A próbadarabok különleges előkészítése a próbához: a szellőző-szerkezettel ellátott zárószerkezetet hasonló, de szellőző-szerkezet nélkülire kell kicserélni, vagy a szellőző-szerkezetet le kell zárni.

6.1.5.4.3          Vizsgálati módszer és alkalmazandó nyomás: a csomagolóeszközöket, beleértve a záró­szerkezeteket is, víz alatt kell tartani 5 percen át, mialatt a belső levegőnyomás hat rájuk; a rögzítési módszernek nem szabad a próba eredményét befolyásolnia.

Az alkalmazandó levegőnyomás (túlnyomás):

I csomagolási csoport

II csomagolási csoport

III csomagolási csoport

legalább 30 kPa (0,3 bar)

legalább 20 kPa (0,2 bar)

legalább 20 kPa (0,2 bar)

Alkalmazhatók más, legalább azonos hatékonyságú eljárások is.

6.1.5.4.4          Elfogadási feltétel: nem következhet be semmiféle szivárgás.

6.1.5.5             Belsőnyomás-állósági próba (folyadéknyomás-próba)

6.1.5.5.1          A vizsgálandó csomagolóeszközök

                        A folyadéknyomás-próbát folyadék befogadására használt, minden fémből és műanyagból készült és összetett csomagolóeszköz típusán el kell végezni. Nincs szükség erre a nyomáspróbára:

         a kombinált csomagolások belső csomagolásain;

         a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályain; és

         az olyan finomlemez csomagolóeszközökön, amelyek 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok csomagolására valók és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel vannak ellátva.

6.1.5.5.2          A próbadarabok száma: gyártási mintánként és gyártónként három próbadarab.

6.1.5.5.3          A próbadarabok különleges előkészítése a próbához: a szellőző-szerkezettel ellátott záró­szerkezetet hasonló, de szellőző-szerkezet nélkülire kell kicserélni, vagy a szellőző-szerke­zeteket le kell zárni.

6.1.5.5.4          Vizsgálati módszer és alkalmazandó nyomás: a fém csomagolóeszközöket és az összetett (üveg, kőagyag, porcelán) csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 5 percig kell a próbanyomásnak kitenni. A műanyag csomagolóeszközöket és az összetett (műanyag) csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 30 percig kell a próbanyomásnak kitenni. Ez az a próbanyomás, amit a jelölésben a 6.1.3.1 d) pont szerint fel kell tüntetni. A csomagolóeszköz megtámasztásának módja nem hamisíthatja meg a próba eredményeit. A nyomást folyamatosan és egyenletesen kell növelni. A próbanyomást a próba teljes időtartama alatt állandó értéken kell tartani. Az alkalmazott folyadéknyomást (túlnyomást) a következő módszerek egyikével kell meghatározni. A próbanyomás nem lehet kisebb, mint:

a)    a csomagolásban 55 °C-on mért teljes túlnyomás (vagyis a betöltött folyadék gőz-nyomásának és a levegő vagy más inert gázok parciális nyomásának összegéből levonva 100 kPa-t) szorozva 1,5 biztonsági tényezővel; e teljes túlnyomás megha­tározásához a 4.1.1.4 bekezdés szerinti maximális töltési fokot és 15 °C töltési hőmér­sékletet kell alapul venni; vagy

b)    a betöltött folyadék 50 °C-on mért gőznyomásának 1,75-szorosából levonva 100 kPa-t, de legalább 100 kPa túlnyomás; vagy

c)     a betöltött folyadék 55 °C-on mért gőznyomásának 1,5-szereséből levonva 100 kPa-t, de legalább 100 kPa túlnyomás.

6.1.5.5.5          Ezenkívül az I csomagolási csoportba tartozó folyadékokhoz szánt csomagolóeszközöket a csomagolóeszköz szerkezeti anyagától függően 5 percig vagy 30 percig legalább 250 kPa próbanyomással (túlnyomással) kell vizsgálni.

6.1.5.5.6          Elfogadási feltétel: egyetlen csomagolóeszköz sem szivároghat.

6.1.5.6             Halmazolási próba

A halmazolási próbát minden csomagolástípuson el kell végezni, kivéve a zsákokat és a 6.1.3.1 a) ii) pont szerint „RID/ADR” jellel ellátott, nem halmazolható, összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközöket.

6.1.5.6.1          A próbadarabok száma: gyártási mintánként és gyártónként három próbadarab.

6.1.5.6.2          Vizsgálati módszer: a próbadarabot ki kell tenni a csomagolóeszköz felső felületére ható, az azonos küldeménydarabok össztömegével megegyező erőnek, melyek a szállítás során arra halmazolhatók; amennyiben a próbadarab tartalma olyan folyadék, amelynek relatív sűrűsége eltér a szállítandó folyadék sűrűségétől, az erőt ez utóbbira vonatkoztatva kell kiszámítani. A legkisebb halmazolási magasság, beleértve a próbadarabot is, 3 méter. A próba időtartama 24 óra, kivéve a folyadékokhoz szánt műanyag hordókat, kannákat és a 6HH1 és 6HH2 összetett csomagolóeszközöket, amelyeket 28 nap időtartamon át kell legalább 40 °C hőmérsékleten halmazolási próbának alávetni.

A 6.1.5.2.5 pont szerinti vizsgálathoz az eredeti töltőanyagot kell használni. A 6.1.5.2.6 pont szerinti vizsgálatnál a halmazolási próbát standardfolyadékkal kell végrehajtani.

6.1.5.6.3          Elfogadási feltétel: A csomagolóeszköz nem szivároghat. Összetett csomagolóeszközök, ill. kombinált csomagolások esetén a belső tartályban, ill. a belső csomagolásban található anyagból semennyinek sem szabad kifolynia. Egyetlen próbadarabon sem szabad olyan sérülésnek lennie, amely veszélyeztetheti a szállítás során a biztonságot, sem pedig olyan alakváltozásoknak, amelyek csökkenthetik a szilárdságot vagy a stabilitás hiányát vonhatják maguk után, ha a küldeménydarabokat egymásra rakják. A műanyag csomagolóeszközöket a próba értékelése előtt környezeti hőmérsékletre kell hűteni.

6.1.5.7             Kiegészítő áteresztőképességi (szivárgási) próba a 60 °C vagy annál kisebb lobbanáspontú folyadékok szállítására használt, a 6.1.4.8 bekezdés szerinti műanyag hordókra és kannákra, és a 6.1.4.19 bekezdés szerinti összetett (műanyag) csomagolóeszközökre, kivéve a 6HA1 kódjelű csomagolóeszközöket

A polietilénből gyártott csomagolóeszközökön ezt a próbát csak akkor kell végrehajtani, ha benzol, toluol, xilol vagy ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek vagy készítmények szállítására kell jóváhagyni.

6.1.5.7.1          A próbadarabok száma: Gyártási típusonként és gyártónként három próbadarab.

6.1.5.7.2          A próbadarabok különleges előkészítése a próbákhoz: A próbadarabokat előzetesen, vagy a 6.1.5.2.5 pont szerint eredeti töltőanyaggal, vagy polietilénből gyártott csomagoló-eszközöknél a 6.1.5.2.6 pont szerint szénhidrogén-keverék (white spirit) standardfolyadékkal megtöltve kell tárolni.

6.1.5.7.3          Vizsgálati eljárás: A jóváhagyandó anyaggal megtöltött próbadarabokat 50%-os relatív pára­tartalom mellett és 23 °C-on 28 napig tartó tárolás előtt és után le kell mérni. A polietilénből gyártott csomagolásoknál a próbát szénhidrogén-keverék (white spirit) standardfolyadékkal is el lehet végezni benzol, toluol vagy xilol helyett.

6.1.5.7.4          Elfogadási feltétel: A folyadékáteresztés (szivárgás) nem haladhatja meg a 0,008 g/(l·h) értéket.

6.1.5.8             Vizsgálati jegyzőkönyv

6.1.5.8.1          A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a csomagolóeszköz felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni:

1.     A vizsgáló laboratórium neve és címe;

2.     A vizsgálatot kérő neve és címe (ha szükséges);

3.     A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;

4.     A vizsgálati jegyzőkönyv kelte;

5.     A csomagolóeszköz gyártója;

6.     A csomagolóeszköz típus leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzzal (rajzokkal) és/vagy fényképpel (fényképekkel) kiegészíthető;

7.     Legnagyobb űrtartalom;

8.     A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. folyadékoknál a viszkozitás és a relatív sűrűség és szilárd anyagoknál a szemcseméret; műanyag csomagoló­eszközöknél a 6.1.5.5 bekezdés szerinti belső nyomásállósági próbához használt víz hőmérséklete;

9.     A vizsgálatok leírása és eredményei;

10.   A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.

6.1.5.8.2          A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített csomagolás ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgá­latra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

6.1.6                Standardfolyadékok polietilénből gyártott csomagolóeszközök (IBC-k) kémiai össze­férhetőségének a 6.1.5.2.6, ill. a 6.5.6.3.5 pont szerinti vizsgálatához

6.1.6.1             Az ilyen műanyaghoz a következő standardfolyadékokat kell használni:

a)    Nedvesítőszer oldatot olyan anyagoknál, amelyeknek a polietilénre erős, feszültség­korróziót kiváltó hatásuk van, különösen az összes, nedvesítőszert tartalmazó oldatnál és készítménynél.

Alkil-benzol-szulfonát 1%-os vizes oldatát vagy nonil-fenol-etoxilát 5%-os vizes oldatát kell használni, amelyet a vizsgálatokhoz történő első felhasználás előtt legalább 14 napig 40 °C-on előtárolásnak kell alávetni. Az oldat felületi feszültségének 23 °C-on 31…35 mN/m-nek kell lennie.

A halmazolási próbánál legalább 1,2 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni.

Amennyiben a nedvesítőszer oldattal való kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyított, akkor ecetsavval nem kell összeférhetőségi vizsgálatot végezni.

Olyan töltőanyagok esetén, amelyeknek a polietilénre a nedvesítőszer oldatnál erősebb feszültségkorróziót kiváltó hatásuk van, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti, 40 °C-on végzett, háromhetes előtárolással, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

b)    Ecetsavat olyan anyagoknál és készítményeknél, amelyeknek a polietilénre feszültségkorróziót kiváltó hatásuk van, különösen a monokarbonsavaknál és egy­értékű alkoholoknál.

98…100%-os koncentrációjú ecetsavat kell használni, amelynek relatív sűrűsége 1,05.

A halmazolási próbánál legalább 1,1 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni.

Olyan töltőanyagok esetén, amelyek a polietilént az ecetsavnál nagyobb mértékben és legfeljebb 4% tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti 40 °C-on végzett háromhetes előtárolással, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

c)     Normál-butil-acetátot/n-butil-acetáttal telített nedvesítőszer oldatot olyan anyagoknál és készítményeknél, amelyek a polietilént legfeljebb 4% tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, és egyidejűleg feszültségkorróziót okoznak, különösen növényvédő szereknél, folyékony festékeknél és észtereknél. A 6.1.5.2.6 pont szerinti előtároláshoz 98…100%-os koncentrációjú n-butil-acetátot kell használni.

A 6.1.5.6 bekezdés szerinti halmazolási próbához az előző a) pont szerinti 1…10% vizes nedvesítőszer oldatot és 2% n-butil-acetátot tartalmazó vizsgálófolyadékot kell használni.

A halmazolási próbánál legalább 1,0 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni.

Olyan töltőanyagok esetén, amelyek a polietilént az n-butil-acetátnál nagyobb mérték­ben és legfeljebb 7,5% tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti 40 °C-on végzett háromhetes elő­tárolással, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

d)    Szénhidrogén-keveréket (white spirit) a polietilénre duzzasztó hatást kifejtő anya­goknál és készítményeknél, különösen szénhidrogéneknél, észtereknél és ketonoknál.

A szénhidrogén-keverék forrás tartományának 160…220 °C közöttinek, relatív sűrű­ségének 0,78…0,80 közöttinek, lobbanáspontjának 50 °C fölöttinek és aromás szén­hidrogén-tartalmának 16…21%-nak kell lenni.

A halmazolási próbánál legalább 1,0 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni.

Olyan töltőanyagok esetén, amelyek a polietilént 7,5%-nál nagyobb tömegnövekedést kitevő mértékben duzzasztják, a kielégítő kémiai összeférhetőséget a 6.1.5.2.6 pont szerinti 40 °C-on végzett háromhetes előtárolás után, de az eredeti töltőanyaggal lehet vizsgálni.

e)    Salétromsavat minden olyan anyagnál és készítménynél, amelynek a polietilénre gyakorolt oxidáló hatása és molekulatömeg-csökkentése azonos vagy kisebb mértékű, mint az 55%-os salétromsavé.

A salétromsavat legalább 55%-os koncentrációban kell alkalmazni.

A halmazolási próbánál legalább 1,4 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni.

Olyan töltőanyagok esetén, amelyek oxidáló hatása vagy molekulatömeg-csökkentése nagyobb mértékű, mint az 55%-os salétromsavé, a 6.1.5.2.5 pont szerint kell eljárni.

Az ilyen esetekben a felhasználhatóság időtartamát a károsodás mértékének meg­figye­lése alapján kell meghatározni (pl. legalább 55%-os töménységű salétromsavnál 2 év).

f)     Vizet azoknál az anyagoknál, amelyek az a) – e) pontban jelzett esetektől eltérően nem támadják meg a polietilént, különösen szervetlen savaknál és lúgoknál, vizes só­oldatoknál, többértékű alkoholoknál és vízben oldott szerves anyagok esetében. A halmazolási próbánál legalább 1,2 relatívsűrűség-értéket kell alapul venni. Ha a meg­felelő kémiai összeférhetőség nedvesítőszer oldattal vagy salétromsavval bizonyított, a gyártási típust nem szükséges vízzel vizsgálni.




[1])       A relatív sűrűség (d) kifejezés a „sűrűség” szinonimájának tekinthető, a szövegezés végig ilyen értelemben használja.

 

[2])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    Lásd az ISO 2248 szabványt.

[4])    Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” ( Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 1 – Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 1. rész – Sűrített gáz palackok) kiadványt.

[5])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[6])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

4)    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott  megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[8])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

 

[9])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[10])       WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” („Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)

[11])    A Tanács 1975. május 20-i 75/324/EGK Irányelve a tagállamok aeroszolokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 147 szám, 1975. 06.09.).

[12])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[13])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[14])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[15])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[16])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[17])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint

[18])    A mértékegységet fel kell tüntetni.

[19])    Lásd a 6.7.2.2.10 pontot.

[20])    A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[21])    Ez a képlet csak azon nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra alkalmazható, amelyek kritikus hőmérséklete jóval magasabb a lefúváskor fennálló hőmérsékletnél. Olyan gázokra, amelyek kritikus hőmérséklete a lefú­váskor fennálló hőmérséklet közelében vagy az alatt van, a nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítményének számításához figyelembe kell venni a gáz további termodinamikai tulajdonságait (lásd pl. a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomás­csökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).

[22])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[23])    A mértékegységet fel kell tüntetni

[24])      Lásd a 6.7.3.2.8 pontot.

[25])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[26])   Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards – Part 2 – Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok – 2. rész – Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt.

[27])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[28])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

[29])   A számítások céljára g = 9,81 m/s2.

[30])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[31])  A mértékegységet fel kell tüntetni.

1) Lásd még a 7.1.3 szakaszt

[33])    Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az   képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe.

[34])    A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t. A 6.8.2.1.14 pont a) alpontja szerinti tartányok keresztmetszeti kialakítása azonban tartalmazhat bemélyedéseket ill. kiálló részeket, mint például  zsompokat, kivágásokat vagy süllyesztett kialakítású búvónyílásokat. Ezek ehetek sík vagy alakos  (konkáv vagy konvex) kialakítású fémlemezből. A horpadások és más nem szándékosan létrejött deformációk nem minősülnek süllyesztéseknek vagy kiálló részeknek. Lásd az „ ADR 6.8.2.1.18 pont 3. lábjegyzetének alkalmazására vonatkozó útmutatót” az UNECE titkárság honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.html).

[35])    A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél” meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2 és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.

[36])      Ez a képlet a következő általános képletből adódik:  , ahol

e1  = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;

e0   = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;

Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);

A0  = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);

Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és

A1  = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.

[37])    Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.

[38])    A tartányfenéknek a köpeny falhoz való átlapoló egyesítései a radiográfiás és ultrahangos eljáráson kívül más módszerrel is vizsgálhatók.

[39])    Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet vak­karimával helyettesíthető.

[40])    A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[41])  A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[42])   A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.

[43])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[44])   G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).

[45])     Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

[46])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[47])   A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

[48])     Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.

[49])   Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

[50])     Ahelyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:

          az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;

          az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;

          az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók;

          az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

[51])   A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

[52])    Az (x) helyére az esetnek megfelelően 1 vagy 2 írandó.

2)    Az IRS (International Railway Solution)  2020. június 1-től alkalmazandó 1. kiadása

[54] )   Az IRS (International Railway Solution)  2020. december 1-től alkalmazandó 2. kiadása

[55])    A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.