2. RÉSZ
OSZTÁLYOZÁS
2.1 FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2.1.1 Bevezetés
2.1.1.1 Az ADR szerint a veszélyes áruk osztályai a következők:
1 osztály Robbanóanyagok és –tárgyak
2 osztály Gázok
3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok
4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, polimerizálódó anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok,
4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
5.2 osztály Szerves peroxidok
6.1 osztály Mérgező anyagok
6.2 osztály Fertőző anyagok
7 osztály Radioaktív anyagok
8 osztály Maró anyagok
9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.
2.1.1.2 Az osztályokban minden tételhez UN szám van hozzárendelve. A következő tétel típusok használatosak:
A. Egyedi tételek: egy-egy pontosan meghatározott anyagra vagy tárgyra vonatkozó tételek, beleértve az olyan tételeket is, amelyek egy anyag izomerjeire vonatkoznak, pl.:
UN 1090 ACETON
UN 1104 AMIL-ACETÁTOK
UN 1194 ETIL-NITRIT OLDAT
B. Generikus tételek: anyagok vagy tárgyak pontosan meghatározott csoportjára vonatkozó tételek, amelyek azonban nem m.n.n. tételek, pl.:
UN 1133 RAGASZTÓK
UN 1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK
UN 2757 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID
UN 3101 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
C. Speciális m.n.n. tételek: meghatározott kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:
UN 1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.
UN 1987 ALKOHOLOK, M.N.N.
D. Általános m.n.n. tételek: egy vagy több veszélyes tulajdonsággal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:
UN 1325 GYÚLÉKONY, SZERVES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
A B., a C. és a D. pontban meghatározott tételeket gyűjtőmegnevezésnek nevezzük.
2.1.1.3 Csomagolási szempontból az anyagok – az 1, a 2, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagai, valamint a 4.1 osztály önreaktív anyagai kivételével – az általuk képviselt veszély mértéke szerint csomagolási csoportokhoz vannak hozzárendelve:
I csomagolási csoport – nagyon veszélyes anyagok;
II csomagolási csoport – közepesen veszélyes anyagok;
III csomagolási csoport – kevésbé veszélyes anyagok.
A csomagolási csoporto(ka)t, amely(ek)hez egy anyag hozzá van rendelve, a 3.2 fejezet „A” táblázata tartalmazza.
A tárgyak nincsenek csomagolási csoporthoz rendelve. Csomagolási szempontból a csomagolóeszköz igénybevételi szintjére vonatkozó követelményeket a megfelelő csomagolási utasítások tartalmazzák.
2.1.2 Az osztályozás alapelvei
2.1.2.1 Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 2.2.x.1 bekezdése szerinti tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz az ugyanezen 2.2.x.1 bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.
2.1.2.2 Minden veszélyes áru tétel a 3.2 fejezet „A” táblázatában van felsorolva az UN számok sorrendjében. Ez a táblázat tartalmazza a felsorolt árukra vonatkozó, lényeges információkat, így a megnevezést, az osztályt, a csomagolási csoporto(ka)t, a szükséges veszélyességi bárcá(ka)t, a csomagolási és szállítási előírásokat. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagokat az „A” táblázat szerinti besorolásuk vagy a 2.1.2.8 bekezdésben meghatározott feltételek szerint kell szállítani.
Megjegyzés: A tételek betűrendes jegyzékét a 3.2 fejezet „B” táblázata tartalmazza, amely nem képezi az ADR hivatalos részét.
2.1.2.3 Az anyag olyan technikai szennyeződéseket (pl. a gyártási folyamatból) vagy a stabilitásához vagy egyéb célból szükséges adalékanyagot is tartalmazhat, amely nem befolyásolja a besorolását. Az olyan anyagot azonban, amely név szerint meg van említve, vagyis amely a 3.2 fejezet „A” táblázatában egyedi tételként van feltüntetve, és olyan technikai szennyeződéseket vagy a stabilitásához vagy egyéb célból szükséges adalékanyagot tartalmaz, amely befolyásolja a besorolását, oldatnak vagy keveréknek kell tekinteni (lásd a 2.1.3.3 bekezdést).
2.1.2.4 Az egyes osztályok 2.2.x.2 bekezdésében felsorolt vagy meghatározott veszélyes áruk a szállításból ki vannak zárva.
2.1.2.5 A név szerint nem említett árukat, vagyis azokat, amelyek sem egyedi tételként nem szerepelnek a 3.2 fejezet „A” táblázatában, sem az előzőekben említett 2.2.x.2 bekezdésekben nincsenek felsorolva vagy meghatározva, a 2.1.3 szakaszban lévő eljárás szerint kell a megfelelő osztályba sorolni. Ezen kívül meg kell határozni az esetleges járulékos veszélyt, illetve a csomagolási csoportot. Az osztály és az esetleges járulékos veszély, illetve csomagolási csoport eldöntése után a megfelelő UN számot kell meghatározni. A megfelelő gyűjtőmegnevezés (UN szám) kiválasztásának paramétereit az osztályok végén, a 2.2.x.3 bekezdésekben levő döntési fák (gyűjtőmegnevezések felsorolása) jelzik. Az anyag vagy tárgy tulajdonságait lefedő gyűjtőmegnevezések közül minden esetben a legjellegzetesebbet kell választani a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontja szerinti rangsor alapján. Akkor és csak akkor sorolható egy anyag vagy tárgy a 2.1.1.2 bekezdés szerinti valamely D. típusú tételhez, ha sem B., sem C. típusú tételhez nem sorolható.
2.1.2.6 A 2.3 fejezet vizsgálati eljárásai és az osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok alapján – amennyiben ezek között szerepel ez a lehetőség – az is megállapítható, hogy egyes osztályokban valamely anyag, keverék vagy oldat nem rendelkezik az adott osztály kritériumaival, annak ellenére, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint szerepel. Ilyen esetben ez az anyag, keverék vagy oldat nem tekintendő az adott osztályhoz tartozónak.
2.1.2.7 A besorolás szempontjából a 101,3 kPa nyomáson 20 °C vagy ez alatti olvadáspontú vagy olvadás kezdőpontú anyagokat kell folyékonynak tekinteni. Azokat a viszkózus anyagokat, amelyeknél határozott olvadáspont nem állapítható meg, az ASTM D 4359-90 szabvány szerinti vizsgálati eljárásnak vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálatnak (penetrométer eljárásnak) kell alávetni.
2.1.2.8 Amennyiben a feladó vizsgálati eredmények alapján megállapítja, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázat 2 oszlopában név szerint említett valamely anyag olyan osztály kritériumának felel meg, amely nincs feltüntetve a 3.2 fejezet „A” táblázat 3a vagy 5 oszlopában, akkor az illetékes hatóság jóváhagyásával az anyagot:
– feladhatja szállításra a 2.2.x.3 bekezdések azon legalkalmasabb gyűjtőmegnevezése szerint, amely az összes veszélyt tükrözi; vagy
– ha az osztály változatlan, és az ilyen veszélyekkel rendelkező anyagra vonatkozó minden más szállítási feltétel (pl. korlátozott mennyiség, csomagolási és tartány előírások) azonos azzal, ami a név szerint említett anyagra vonatkozik, akkor feladhatja szállításra ugyanazon UN szám és név szerint, azonban kiegészítésképpen közölnie kell a járulékos veszély(ek)et tükröző, megfelelő információkat (okmányok, bárcák, nagybárcák).
Megjegyzés: 1. Bármely ADR Szerződő Fél illetékes hatósága kiadhat ilyen jóváhagyást, ill. elismerhet nem ADR Szerződő Fél illetékes hatósága által kiadott jóváhagyást, ha azt a RID, az ADR, az ADN, az IMDG kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások megfelelő eljárása szerint adták ki.
2. Ha az illetékes hatóság ilyen jóváhagyást ad ki, erről az ENSZ Veszélyes áru szállítási szakértő albizottságát (UN Sub-Committee of Experts on the Transport of Dangerous Goods) értesíteni kell, és erre vonatkozó javaslatot kell benyújtani a ENSZ Minta Szabályzat veszélyes áruk felsorolását tartalmazó táblázatának módosítása érdekében. Ha a módosítási javaslatot elutasítják, az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia a jóváhagyást.
3. A 2.1.2.8 bekezdés szerinti szállításhoz lásd még az 5.4.1.1.20 pontot is.
2.1.3 A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolása
2.1.3.1 A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumok alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek.
2.1.3.2 Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni.
2.1.3.3 Azokat az ADR osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyek túlnyomórészt valamely egyedi tételhez tartozó, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagból és egy vagy több, az ADR hatálya alá nem tartozó anyagból és/vagy elenyésző mennyiségben egy vagy több, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagból állnak, ahhoz az UN tételhez és helyes szállítási megnevezéshez kell sorolni, amelyhez a túlnyomó részt kitevő anyag tartozik, kivéve, ha:
a) az oldat vagy a keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatában;
b) a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyag neve és leírása kifejezetten utal arra, hogy az csak a tiszta anyagra vonatkozik;
c) az oldat vagy a keverék osztálya, osztályozási kódja, csomagolási csoportja vagy fizikai állapota különbözik a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagétól; vagy
d) az oldat vagy a keverék veszélyes tulajdonságai és jellemzői miatt más veszélyhelyzeti intézkedés szükséges, mint a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt anyagnál.
Az a) pont kivételével a többi esetben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszély(eke)t. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik az ADR hatálya alá.
2.1.3.4 A 2.1.3.4.1 és a 2.1.3.4.2 pontban említett tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket e pontok előírásai szerint kell besorolni.
2.1.3.4.1 A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a 2.1.3.5.3 pontban említett tulajdonságokkal rendelkeznek:
– 3 osztály
UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;
UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal
– 6.1 osztály
UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal;
UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;
UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL;
UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁN-HIDROGÉNSAV VIZES OLDAT) legfeljebb 20% hidrogén-cianid tartalommal;
UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva;
UN 1994 VAS-PENTAKARBONIL;
UN 2480 METIL-IZOCIANÁT;
UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT;
UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén-cianid tartalommal
– 8 osztály
UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES;
UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT;
UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal;
UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OX-BROMID
2.1.3.4.2 A 9 osztályba tartozó
UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK;
UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;
UN 3151 FOLYÉKONY HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL-METÁNOK;
UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK;
UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;
UN 3152 SZILÁRD HALOGÉNEZETT MONOMETIL-DIFENIL-METÁNOK,
UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; vagy
UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK
tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket mindig a 9 osztály ugyanazon tétele alá kell besorolni, amennyiben:
– a 3, a 4.1, a 4.2, a 4.3, az 5.1, a 6.1, ill. a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészt nem tartalmaznak; és
– nem rendelkeznek a 2.1.3.5.3 pontban említett veszélyes tulajdonságokkal.
a) a 6.1 osztályba tartozó polihalogénezett dibenzodioxinokon és dibenzofuránokon valamint a 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 6.1 vagy a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészeket nem tartalmaznak, és
b) nem rendelkeznek a 2.1.3.5.3 a) – g) és i) alpontjában említett veszélyességi tulajdonságokkal.
2.1.3.5 Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat az ADR osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani:
2.1.3.5.1 A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok szerint kell besorolni.
2.1.3.5.2 Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni.
2.1.3.5.3 Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzői a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelelnek, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján:
a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabban – az UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HEXAFLUORID kivételével –, amelyekre a 3.3 fejezet 290 különleges utasítása vonatkozik, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek);
b) az 1 osztály anyagai;
c) a 2 osztály anyagai;
d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai;
e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagai;
f) a 4.2 osztály piroforos anyagai;
g) az 5.2 osztály anyagai;
h) a 6.1 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba tartoznak [A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amenynyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni.];
i) a 6.2 osztály fertőző anyagai.
2.1.3.5.4 Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző 2.1.3.5.3 pontban fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a 2.1.3.10 bekezdésben levő, a veszélyességi rangsort tartalmazó táblázat alapján kell megválasztani.
2.1.3.5.5 Ha a szállítandó anyag olyan hulladék, melynek pontos összetétele nem ismert, a 2.1.3.5.2 pont szerint az UN tételhez és csomagolási csoporthoz való hozzárendelését a feladó ismeretei alapján rendelkezésre álló adatok (beleértve a hatályos biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok[1]) által megkövetelt biztonsági és műszaki adatokat) alapján is el lehet végezni.
Kétség esetén a legnagyobb veszélyességi szintet kell alkalmazni.
Amennyiben a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és az azonosított összetevők fizikai és kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoportba való soroláshoz szükséges tulajdonságoknak, a hulladékot további vizsgálat nélkül a II csomagolási csoportba lehet sorolni, a legalkalmasabb m.n.n tételen belül. Viszont, ha ismert, hogy a hulladék csak környezetre veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá, a III csomagolási csoportba lehet sorolni.
Ez az eljárás nem alkalmazható azokra a hulladékokra, amelyek a 2.1.3.5.3 pont alatt említett anyagokat, vagy a 4.3 osztály anyagait, vagy a 2.1.3.7 bekezdésben említett esetben szereplő anyagokat, vagy olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a 2.2.x.2 bekezdések szerint a szállításból ki vannak zárva.
2.1.3.6 Mindig a legjellegzetesebb, ráillő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható.
2.1.3.7 A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a gyújtóhatással, mint járulékos veszéllyel bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek. A szilárd, ammónium-nitrát alapú műtrágyákra lásd még a 2.2.51.2.2 pont tizenharmadik és tizennegyedik francia bekezdését és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 39. fejezetét.
2.1.3.8 Az UN 3077 és az UN 3082 tétel alá soroltak kivételével azokat az 1 – 6.2, 8 és 9 osztályba tartozó anyagokat, amelyek megfelelnek a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, az 1 – 6.2, 8 és 9 osztályra jellemző veszélyeken túlmenően környezetre veszélyesnek is kell tekinteni. A többi anyagot, amely megfelel a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, de egyetlen más osztály kritériumának vagy a 9 osztály egyetlen más anyaga kritériumának sem felel meg, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá kell sorolni.
2.1.3.9 A Veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény* hatálya alá tartozó azon hulladékok is szállíthatók az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alatt, amelyek nem felelnek meg az 1 – 9 osztályba sorolás kritériumainak.
_________________________________
* Magyarországon kihirdette a 101/1996.(VII.12.) Korm. rendelet.
| 2.1.3.10 Veszélyességi rangsor táblázat | ||||||||||||||||||
| Osztály és csomagolási csoport | 4.1, II | 4.1, III | 4.2, II | 4.2, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | 5.1, I | 5.1, II | 5.1, III | 6.1, I dermal | 6.1, I oral | 6.1, II | 6.1, III | 8, I | 8, II | 8, III | 9 |
| 3, I | Szil 4.1 Foly 3, I | Szil 4.1 Foly 3, I | Szil 4.2 Foly 3, I | Szil 4.2 Foly 3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, I Foly 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I | 3, I |
| 3, II | Szil 4.1 Foly 3, II | Szil 4.1 Foly 3, II | Szil 4.2 Foly 3, II | Szil 4.2 Foly 3, II | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, II Foly 3, II | Szil 5.1, II Foly 3, II | 3, I | 3, I | 3, II | 3, II | 8, I | 3, II | 3, II | 3, II |
| 3, III | Szil 4.1 Foly 3, II | Szil 4.1 Foly 3, III | Szil 4.2 Foly 3, II | Szil 4.2 Foly 3, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | Szil 5.1, I Foly 3, I | Szil 5.1, II Foly 3, II | Szil 5.1, III Foly 3, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 3, III * | 8, I | 8, II | 3, III | 3, III |
| 4.1, II |
|
| 4.2, II | 4.2, II | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | 5.1, I | 4.1, II | 4.1, II | 6.1, I | 6.1, I | Szil 4.1, II Foly 6.1, II | Szil 4.1, II Foly 6.1, II | 8, I | Szil 4.1, II Foly 8, II | Szil 4.1, II Foly 8, II | 4.1, II |
| 4.1, III |
|
| 4.2, II | 4.2, III | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | 5.1, I | 4.1, II | 4.1, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | Szil 4.1, III Foly 6.1, III | 8, I | 8, II | Szil 4.1, III Foly 8, III | 4.1 III |
| 4.2. II |
|
|
|
| 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | 5.1, I | 4.2, II | 4.2, II | 6.1, I | 6.1, I | 4.2, II | 4.2, II | 8, I | 4.2, II | 4.2, II | 4.2, II |
| 4.2, III |
|
|
|
| 4.3, I | 4.3, II | 4.3, III | 5.1, I | 5.1, II | 4.2, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 4.2, III | 8, I | 8, II | 4.2, III | 4.2, III |
| 4.3, I |
|
|
|
|
|
|
| 5.1, I | 4.3, I | 4.3, I | 6.1, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I | 4.3, I |
| 4.3, II |
|
|
|
|
|
|
| 5.1, I | 4.3, II | 4.3, II | 6.1, I | 4.3, I | 4.3, II | 4.3, II | 8, I | 4.3, II | 4.3, II | 4.3, II |
| 4.3, III |
|
|
|
|
|
|
| 5.1, I | 5.1, II | 4.3, III | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 4.3, III | 8, I | 8, II | 4.3, III | 4.3, III |
| 5.1, I |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I | 5.1, I |
| 5.1, II |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| 6.1, I | 5.1, I | 5.1, II | 5.1, II | 8, I | 5.1, II | 5.1, II | 5.1, II |
| 5.1, III |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| 6.1, I | 6.1, I | 6.1, II | 5.1, III | 8, I | 8, II | 5.1, III | 5.1, III |
| 6.1, I dermal |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Szil 6.1, I Foly 8, I | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, I |
| 6.1, I oral |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Szil 6.1, I Foly 8, I | 6.1, I | 6.1, I | 6.1, I |
| 6.1, II inhal |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Szil 6.1, I Foly 8, I | 6.1, II | 6.1, II | 6.1, II |
| 6.1, II dermal |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Szil 6.1, I Foly 8, I | Szil 6.1, II Foly 8, II | 6.1, II | 6.1, II |
| 6.1, II oral |
| Jelmagyarázat: Szil szilárd anyagok és keverékek Foly folyékony anyagok, oldatok és keverékek dermal mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén oral mérgezőképesség lenyelés esetén inhal mérgezőképesség belélegzés esetén * peszticideknél 6.1 osztály |
| 8, I | Szil 6.1, II Foly 8, II | 6.1, II | 6.1, II | |||||||||||
| 6.1, III | 8, I | 8, II | 8, III | 6.1, III | ||||||||||||||
| 8, I |
|
|
| 8, I | ||||||||||||||
| 8, II |
|
|
| 8, II | ||||||||||||||
| 8, III |
|
|
| 8, III | ||||||||||||||
Megjegyzés: 1. Példa a táblázat használatára:
Egyedi anyag besorolása
A besorolandó anyag leírása:
A 3 osztály II csomagolási csoportjának, valamint a 8 osztály I csomagolási csoportjának kritériumait kielégítő, név szerint nem említett amin.
Eljárás:
A 3, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél 8, I található. Ezért ezt az amint a 8 osztályba a következők alá kell besorolni:
UN 2734 MARÓ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy UN 2734 MARÓ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY POLIAMINOK, M.N.N., I csomagolási csoport.
Keverék besorolása
A besorolandó keverék leírása:
A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó gyúlékony folyékony anyagból, a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó mérgező anyagból és a 8 osztály I csomagolási csoportjába tartozó maró anyagból álló keverék.
Eljárás:
A 3, III sornak a 6.1, II oszloppal való keresztezésénél 6.1, II található.
A 6.1, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél folyadékra 8, I található.
Ezt a közelebbről nem meghatározott keveréket tehát a 8 osztályba, a következő tétel alá kell besorolni: UN 2922 MARÓ, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., I csomagolási csoport.
2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, MÉRGEZŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK vagy az UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.
A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.
2.1.4 Minták besorolása
2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és
a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és
b) e fejezet előírásai alapján.
A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.
Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a „minta” szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállítási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási megnevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274 különleges előírása megköveteli.
2.1.4.2 Az anyag mintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:
a) az anyag nem tekinthető a 2.2 fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a szállításból kizárt anyagnak;
b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;
c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;
d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;
e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.
2.1.4.3 Energiahordozó anyagok vizsgálati célú mintái
Azok a szerves anyag minták, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 6 Függeléke (Szűrési eljárások) A6.1 és/vagy A6.3 táblázatában felsorolt funkciós csoportokat tartalmaznak, a 4.1 osztályba tartozó UN 3224 tétel (C típusú önreaktív szilárd anyag), ill. az UN 3223 tétel (C típusú önreaktív folyékony anyag) alatt szállíthatók, feltéve, hogy:
a) A minta egyáltalán nem tartalmaz:
– ismert robbanóanyagot;
– a vizsgálat során robbanó hatást mutató anyagot;
– olyan vegyületeket, amelyek arra a célra készültek, hogy hatásukat tényleges robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki; vagy
– szándékos robbanóanyagok szintetikus prekurzoraiból álló összetevőket;
b) Az 5.1 osztályba tartozó szervetlen gyújtóhatású anyagok és szerves anyag(ok) keverékei, komplex vegyületei és sói esetén a szervetlen gyújtóhatású anyag koncentrációja:
– 15 tömeg%-nál kevesebb, ha I csomagolási csoporthoz (nagyon veszélyes) vagy II csomagolási csoporthoz (közepesen veszélyes) van rendelve; vagy
– 30 tömeg%-nál kevesebb, ha III csomagolási csoporthoz (kevésbé veszélyes) van rendelve;
c) A rendelkezésre álló adatok nem tesznek lehetővé pontosabb besorolást;
d) A minta nincs egybecsomagolva más árukkal; és
e) A minta a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítása és a PP94, ill. PP95 különleges csomagolási előírás szerint van csomagolva.
2.1.5 Tárgyak besorolása „veszélyes árut tartalmazó tárgyak, m.n.n.” tétel alá
Megjegyzés: Azokra atárgyakra, amelyeknek nincs helyes szállítási megnevezésük és csak a 3.2 fejezet „A” táblázat 7a oszlopában feltüntetett megengedett korláton belüli mennyiségben tartalmaznak veszélyes árut, az UN 3363 tétel és a 3.3 fejezet 301 és 672 különleges előírása alkalmazható.
2.1.5.1 A veszélyes árut tartalmazó tárgyak vagy a bennük lévő veszélyes áru helyes szállítási megnevezése alatt szállíthatók, ahogy az az ADR-ben máshol elő van írva, vagy e szakasz szerint.
E szakasz értelmében „tárgy” az olyan gép, berendezés vagy egyéb eszköz, amely egy vagy több veszélyes árut (vagy annak maradékát) tartalmaz, ami a tárgy beépített részét képezi, annak működéséhez szükséges, és a szállítás céljából nem lehet eltávolítani.
A belső csomagolóeszköz nem tekinthető tárgynak.
2.1.5.2 Az ilyen tárgyak emellett akkumulátorokat is tartalmazhatnak. Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva (pl. a lítium akkumulátort tartalmazó tárgyak gyártási mintáira vagy a legfeljebb 100 ilyen tárgyból álló kisszámú gyártási sorozataikra) a tárgy beépített részét képező lítium akkumulátoroknak olyan típusúnak kell lennie, ami bizonyítottan megfelel a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés vizsgálati követelményének.
2.1.5.3 Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan tárgyakra, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázatában már szerepel egy pontosabb helyes szállítási megnevezés.
2.1.5.4 Ez a szakasz nem vonatkozik azokra a tárgyakra, amelyek az 1, a 6.2, a 7 osztályba tartozó veszélyes árukat vagy radioaktív anyagokat tartalmaznak. Ez a szakasz vonatkozik azonban azokra robbanóanyagokat tartalmazó tárgyakra, amelyek a 2.2.1.1.8.2 pont kizárásai alapján nem tartoznak az 1 osztályba.
2.1.5.5 A veszélyes árut tartalmazó tárgyakat a jelenlévő veszélyeknek megfelelő osztályba kell sorolni, szükség esetén a 2.1.3.10 bekezdésben található veszélyességi rangsor táblázatát alkalmazva a tárgyban lévő mindegyik veszélyes árura. Ha a tárgyban 9 osztályba tartozó veszélyes áru van, akkor minden más benne lévő veszélyes árut nagyobb veszélyűnek kell tekinteni.
2.1.5.6 Járulékos veszélyeknek a tárgyban lévő többi veszélyes anyag főveszélyét kell tekinteni. Ha a tárgyban csak egyféle veszélyes anyag van, a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett járulékos veszély bárcák által jelzetteket kell járulékos veszélynek tekinteni. Ha a tárgy egynél több veszélyes árut tartalmaz, amelyek a szállítás során egymással veszélyesen reagálhatnak, akkor ezek mindegyikét egymástól el kell határolni (lásd a 4.1.1.6 bekezdést).
2.1.6 Az üres, tisztítatlan csomagolóeszköz-hulladékok besorolása
Azokat az üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat és IBC-ket, illetve részeiket, amelyeket ártalmatlanítás, újrahasznosítás vagy anyagukban való hasznosítás (ide nem értve a felújítást, javítást, rendszeres karbantartást, átalakítást és az ismételt felhasználást) céljából szállítanak, az UN 3509 tétel alá lehet sorolni, ha megfelelnek az erre a tételre vonatkozó követelményeknek.
[1]) Ilyen jogszabályok például: a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.) a módosított változatában; és az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1999/45/EK Irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 312. szám, 2008. november 22., p. 3-30.) a módosított változatában. Magyarországon lásd még a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt és a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletet a hulladékjegyzékről.
[2]) A táblázat azokat a tűzijáték test besorolásokat tartalmazza, amelyeket a 6 vizsgálati sorozat hiányában is lehet alkalmazni (lásd a 2.2.1.1.7.2 pontot).
[3]) A viszkozitás meghatározása: Ha a szóban forgó anyag nemnewtoni folyadék, vagy a viszkozitás kifolyópohárral nem határozható meg, változó nyírósebességű viszkoziméterrel meg kell határozni az anyag dinamikai viszkozitását 23 °C-on, különböző nyírósebességekre, majd az így kapott, nyírósebességtől függő értékekből a 0 nyírósebességre kell extrapolálni. Az így kapott dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa adja a látszólagos kinematikai viszkozitást a 0-hoz közelítő nyírósebességnél.
[4]) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (az EU Hivatalos Lapja L 353 szám, 2008. 12. 31., 1-1355. oldal)
* Magyarországon lásd még a 61/1999.(XII.1.) EüM rendelet 3. számú mellékletét.
[5]) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv [felváltotta a 2006/12/EK parlamenti és tanácsi irányelv (az EU Hivatalos Lapja L 114 szám, 2006. 04. 27., 9. oldal)] 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.) Magyarországon lásd még a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletet a hulladékok jegyzékéről.
6 Th-term. esetén az anyaelem a Th-232, az U-term. esetén az anyaelem az U-238.
7) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 404 „Akut dermális irritáció/korrózió”, 2015.
8) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 435 „In vitro membrán gát vizsgálat a dermális korrózióra”, 2015.
9) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 431 „In vitro bőr maró hatás: Rekonstruált humán felhám modell (RHE) vizsgálati módszer”, 2016.
10) OECD vegyianyagok vizsgálatára, No. 430 „In vitro dermális korrózió: Transzkután elektromos ellenállás vizsgálati módszer (TER)”, 2015.
7) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 404 „Akut dermális irritáció/korrózió”, 2015.
8) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 435 „In vitro membrán gát vizsgálat a dermális korrózióra”, 2015.
9) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 431 „In vitro bőr maró hatás: Rekonstruált humán felhám modell (RHE) vizsgálati módszer”, 2016.
10) OECD vegyianyagok vizsgálatára, No. 430 „In vitro dermális korrózió: Transzkután elektromos ellenállás vizsgálati módszer (TER)”, 2015.
11) Ez nem vonatkozik az olyan vízszennyező anyagokra, amelyeknél a vízi környezeten túlmenő hatásokat, pl. az emberi egészségre gyakorolt hatást is szükséges lehet figyelembe venni.
12) Megtalálható a GHS 10 Mellékletében.
13) Az adatok értelmezésére különleges útmutatás található a GHS 4.1 fejezetében és 9 Mellékletében.
14) Lásd a GHS 4.1 fejezetét és a 9 melléklet A9.4.2.2.3 pontját.
15) Különleges útmutatás található a GHS 4.1 fejezet 4.1.2.13 bekezdésében és 9. Melléklet A9.6 szakaszában.
16) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (az EU Hivatalos Lapja, L 353. szám, 2008.12.31., 1-1355. oldal).
17) Lásd a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetben történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK Tanácsi Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (az EK Hivatalos Lapja, L 106. szám, 2001.04.17., 8 – 14 old.) C részét, és az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendeletét a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (az EU Hivatalos Lapja, L 268. szám, 2003. 10. 18., 1 – 23. old.), amely tartalmazza az Európai Közösség engedélyezési eljárásait. Magyarországon lásd az 1998. évi XXVII. tv-t a géntechnológiai tevékenységről, ill. a végrehajtására kiadott rendeleteket.
[7]) A Bizottság 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 142. szám, 2008.05.31. p. 1-739. és L 143. szám, 2008.06.03., p 55.).