1.9 FEJEZET

A SZÁLLÍTÁS KORLÁTOZÁSA AZ ILLETÉKES
 HATÓSÁGOK ÁLTAL

 

1.9.1                Az ADR 4. Cikk 1. pontja szerint a Szerződő Felek a szállítás biztonságán kívüli egyéb okokból szabályozhatják vagy megtilthatják a veszélyes áruk területükre történő belépését. Ezeket a szabályokat vagy tilalmakat megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.

1.9.2                Az 1.9.3 szakaszban meghatározottak szerint azokban a kérdésekben, amelyekről az ADR nem rendelkezik, a Szerződő Felek hozhatnak bizonyos kiegészítő előírásokat a területükön veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítását végző járművekre, feltéve, hogy ezek az előírások nem állnak ellentétben a Megállapodás 2. cikkének 2. pontjával, a belföldi jogrend részét képezik, és egyaránt érvényesek a Szerződő Fél területén veszélyes áruk belföldi közúti szállítását végző járművekre is.

1.9.3                Az 1.9.2 szakasz hatálya alá eső kiegészítő előírások a következők:

a)    kiegészítő biztonsági követelmények vagy korlátozások olyan járművekre, amelyek bizonyos építményeket, pl. hidakat, ill. kombinált forgalmi módokat, kompot, vonatot, valamint kikötőt vagy egyéb közlekedési terminált használnak;

b)    a járművek előírt útvonalon való közlekedésének követelménye annak érdekében, hogy a kereskedelmi vagy lakott területeket, a környezetvédelmi szempontból érzékeny területeket, veszélyes berendezéseket tartalmazó ipari övezeteket, ill. a különleges fizikai veszélyt jelentő utakat elkerüljék;

c)    a veszélyes árut szállító járművek útvonalának vagy várakozásának kényszerhelyzetben történő korlátozása szélsőséges időjárási viszonyok, földrengés, baleset, sztrájk, állampolgári zavargások vagy háborús cselekmények esetén;

d)    a veszélyes áruk szállításának forgalmi korlátozása az év vagy a hét bizonyos napjain.

1.9.4                Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága, amely területén az előző 1.9.3 szakasz a) és d) pontja alá eső kiegészítő előírásokat alkalmaz, köteles erről az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát értesíteni, amely azután tájékoztatja az összes Szerződő Felet.[6])

1.9.5                Alagút korlátozások

Megjegyzés:   A járművek közúti alagútban való közlekedésével kapcsolatos korlátozó elő­írásokat lásd a 8.6 fejezetben is.

1.9.5.1             Általános előírások

A veszélyes árukat szállító járművek alagútban való közlekedésének korlátozásához az illetékes hatóságnak a közúti alagutat az 1.9.5.2.2 pontban meghatározott valamely alagút kategóriához kell rendelnie. A hozzárendelésnél figyelembe kell venni az alagút jellemzőit, az alkalmas, másik útvonal vagy szállítási mód lehetőségére is kiterjedő kockázatbecslés eredményét és a forgalomszervezési megfontolásokat. Egy alagút egynél több kategóriához is hozzárendelhető, pl.: napszaktól vagy a hét bizonyos napjaitól, stb. függően.

1.9.5.2             Kategorizálás

1.9.5.2.1          A kategorizálásnak azon a feltételezésen kell alapulnia, hogy az alagútban három olyan fő veszély létezik, amely számos áldozatot követelő vagy az alagút építményének, szerkeze­tének súlyos károsodását előidéző balesetet okozhat:

a)    robbanás;

b)    mérgező gázok vagy illékony mérgező folyadékok kiszabadulása;

c)    tűz.

1.9.5.2.2          Az öt alagút kategória a következő:

„A” alagút kategória

Nincs korlátozás a veszélyes áruk szállítására.

„B” alagút kategória

Korlátozás azon veszélyes áruk szállítására, melyek hatalmas robbanást okozhatnak.

A következő veszélyes áruk tekinthetők ilyennek[7]):

 

1 osztály:

A és L összeférhetőségi csoport;

2 osztály:

UN 3529;

3 osztály:

D osztályozási kód (UN 1204, 2059, 3064, 3343, 3357 és 3379);

4.1 osztály:

D és DT osztályozási kód; és

B típusú önreaktív anyagok (UN 3221, 3222, 3231 és 3232);

5.2 osztály:

B típusú szerves peroxidok (UN 3101, 3102, 3111 és 3112).

Ha a szállítóegységben a nettó robbanóanyag összes tömege több mint 1000 kg:

1 osztály:

1.1, 1.2 és 1.5 alosztály (kivéve az A és L összeférhetőségi csoportot).

Tartányos szállítás esetén:

2 osztály:

F, TF és TFC csoportok;

4.2 osztály:

I csomagolási csoport;

4.3 osztály:

I csomagolási csoport;

5.1 osztály:

I csomagolási csoport;

6.1 osztály:

UN 1510

„C” alagút kategória

Korlátozás azon veszélyes áruk szállítására, melyek hatalmas vagy nagy robbanást okozhat­nak vagy nagy mennyiségű mérgezőanyag kiszabadulásával járhatnak.

A következő veszélyes áruk tekinthetők ilyennek7):

     a „B” kategóriájú alagútban korlátozott veszélyes áruk, és

     a következő veszélyes áruk:

 

1 osztály:

1.1, 1.2 és 1.5 alosztály (kivéve az A és L összeférhetőségi csoportot); és

1.3 alosztály (H és J összeférhetőségi csoport);

7 osztály:

UN 2977 és 2978.

Ha a szállítóegységben a nettó robbanóanyag összes tömege több mint 5000 kg:

1 osztály:

1.3 alosztály (C és G összeférhetőségi csoport).

Tartányos szállítás esetén:

2 osztály:

2A, 2O, 3A és 3O osztályozási kód, és

csak T betűt vagy TC, TO, TOC betűcsoportot tartalmazó osztályozási kód;

3 osztály:

FC, FT1, FT2 és FTC osztályozási kód: I csomagolási csoport;

6.1 osztály:

I csomagolási csoport, kivéve UN 1510;

8 osztály:

CT1, CFT és COT osztályozási kód: I csomagolási csoport.

 

 

„D” alagút kategória

Korlátozás azon veszélyes áruk szállítására, melyek hatalmas vagy nagy robbanást okozhat­nak, nagy mennyiségű mérgezőanyag kiszabadulásával járhatnak, ill. nagy tüzet okozhatnak.

A következő veszélyes áruk tekinthetők ilyennek7):

     a „C” kategóriájú alagútban korlátozott veszélyes áruk, és

     a következő veszélyes áruk:

 

1 osztály:

1.3 alosztály (C és G összeférhetőségi csoport);

2 osztály:

F, FC, T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportok;

3 osztály:

UN 3528;

4.1 osztály:

C, D, E és F típusú önreaktív anyagok; és

UN 2956, 3241, 3242, 3251, 3531, 3532, 3533 és 3534;

5.2 osztály:

C, D, E és F típusú szerves peroxidok;

6.1 osztály:

TF1, TFC és TFW osztályozási kód: I csomagolási csoport és

UN 3507; és

a belélegezve mérgező anyagok, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat

6 oszlopában a 354 különleges előírás van feltüntetve;

és az UN 3381 – 3390 tételek alá tartozó, belélegezve mérgező anyagok;

8 osztály:

CT1, CFT és COT osztályozási kód: I csomagolási csoport;

9 osztály:

M9 és M10 osztályozási kód.

Tartányos és ömlesztett szállítás esetén:

3 osztály:

 

4.2 osztály:

II csomagolási csoport;

4.3 osztály:

II csomagolási csoport;

6.1 osztály:

II csomagolási csoport; és

TF2 osztályozási kód: III csomagolási csoport;

8 osztály:

CF1, CFT és CW1 osztályozási kód: I csomagolási csoport; és

CF1 és CFT osztályozási kód: II csomagolási csoport

9 osztály:

M2 és M3 osztályozási kód.

„E” alagút kategória

Korlátozás minden veszélyes áru szállítására, kivéve azokat, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában (–) szerepel, valamint minden olyan veszélyes áru szállítására, amelyet a 3.4 fejezet előírásai szerint szállítanak, amennyiben az összes bruttó tömeg szállítóegységenként 8 tonnánál nagyobb.

Megjegyzés:   Az UN 2919 és 3331 tétel alá tartozó veszélyes árukra azonban az illetékes hatóság(ok) által jóváhagyott, az 1.7.4.2 bekezdés szerinti külön megegyezés tartalmazhat alagút korlátozást.

1.9.5.3             A közúti jelzésekre és a korlátozások bejelentésére vonatkozó előírások

1.9.5.3.1          A Szerződő Feleknek jelzőtáblák és jelzések alkalmazásával fel kell tüntetni az alagút tilalmakat és az elkerülő utakat.

1.9.5.3.2          E célból a Bécsi Közúti Jelzési Egyezmény* (Bécs, 1968) valamint az Egyezményt kiegé­szítő Európai Megállapodás (Genf, 1971) és módosításai szerinti C,3h és D,10a, 10b és 10c jelzőtáblák, valamint jelzések használhatók, az ENSZ Gazdasági Bizottság Belső Szállítási Bizottság Közúti Közlekedési Munkacsoportjának a közúti jelzésekről szóló Közös Hatá­rozatok (R.E.2) értelmezése szerint.

1.9.5.3.3          A jelzőtáblák nemzetközi érthetőségének megkönnyítése érdekében a Bécsi Egyezményben meghatározott jelzésrendszer az egyes jelzőtábla-osztályokra jellemző formákon és színeken, és ahol csak lehetséges, inkább jelképek mintsem feliratok alkalmazásán alapul. Amikor a Szerződő Felek szükségesnek vélik az előírt jelzőtáblák vagy jelképek módosítását, ezeknek a módosításoknak nem szabad a lényeges jellemzőkön változtatniuk. Ha a Szerződő Felek nem alkalmazzák a Bécsi Egyezményt, az előírt jelzőtáblák és jelképek módosíthatók, feltéve, hogy a módosítások nem változtatják meg azok alapvető célját.

1.9.5.3.4          A veszélyes árut szállító járművek közúti alagútban való behajtásának megtiltására szolgáló közúti jelzéseket olyan helyen kell kihelyezni, ahol elkerülő út választása lehetséges.

1.9.5.3.5          Ahol az alagútba való behajtás korlátozott vagy elkerülő út van előírva, a jelzőtáblára kiegészítő táblát kell kihelyezni a következők szerint:

     nincs jelzőtábla: nincs korlátozás;

     jelzőtábla, „B” betűt tartalmazó kiegészítő táblával: azokra a járművekre érvényes, amelyek a „B” kategóriás alagutakban nem engedélyezett veszélyes árut szállítanak;

     jelzőtábla, „C” betűt tartalmazó kiegészítő táblával: azokra a járművekre érvényes, amelyek a „C” kategóriás alagutakban nem engedélyezett veszélyes árut szállítanak;

     jelzőtábla, „D” betűt tartalmazó kiegészítő táblával: azokra a járművekre érvényes, amelyek a „D” kategóriás alagutakban nem engedélyezett veszélyes árut szállítanak;

     jelzőtábla, „E” betűt tartalmazó kiegészítő táblával: azokra a járművekre érvényes, amelyek az „E” kategóriás alagutakban nem engedélyezett veszélyes árut szállítanak.

1.9.5.3.6          Az alagút korlátozás azokra a szállítóegységekre vonatkozik, amelyekre az 5.3.2 szakasz szerinti narancssárga tábla van előírva, kivéve azokat amelyek olyan veszélyes árut szállíta­nak, amelyre a 3.2 „A” táblázat (15) oszlopában (-) jel szerepel. Az UN 2919 és 3331 tétel alá tartozó veszélyes árukra azonban az illetékes hatóság(ok) által jóváhagyott, az 1.7.4.2 bekezdés szerinti külön megegyezés tartalmazhat alagút korlátozást. Ezen kívül az „E” alagút kategóriánál azokra a szállí­tó­egységekre, valamint az olyan konténereket szállító szállítóegységekre is vonatkozik, amelyekre a 3.4.13 szakasz szerint jelölés van előírva.

Az alagút korlátozást nem kell betartani, ha a veszélyes árut az 1.1.3 szakasz szerint szállítják, kivéve, ha az ilyen árukat szállító szállítóegységeket a 3.4.13 szakasz előírásai alapján – figyelembe véve a 3.4.14 szakaszt is – meg kell jelölni.

1.9.5.3.7          A korlátozásokat hivatalos úton közzé kell tenni, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A Szerződő Feleknek értesíteniük kell az UNECE Titkárságát az ilyen korlá­tozásokról, a Titkárság a kapott információt a honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

1.9.5.3.8          Ha a Szerződő Felek a kockázatok csökkentése céljából az alagutakban közlekedő bizonyos járművekre vagy minden járműre vonatkozóan különleges intézkedéseket alkalmaznak
– mint például a behajtás előtti bejelentkezés vagy a konvojban való áthaladás kísérő járművel –, ezeket a különleges intézkedéseket hivatalos úton közzé kell tenni, és a nyilvá­nosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

 

 



[1])         A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a CCC.1/Circ.3 számú körlevéllel kiadta „A meglévő IMO-típusú mobil tartányok és közúti tartányjárművek veszélyes áruk szállítására történő további használatára vonatkozó útmutatót” („Guidance on the Continued Use of Existing IMO Type Portable Tanks and Road Tank Vehicles for the Transport of Dangerous Goods”), amelynek szövege megtalálható az IMO honlapján: www.imo.org.

*  A magyar szöveg a szabványok címét a Magyar Szabványügyi Testület szabványkatalógusában szereplő fordításban közli. A szabványok szóhasználata esetenként jelentősen eltérhet az ADR szóhasználatától.

* A titkárság megjegyzése: Az ezen szakasz alapján elfogadott ideiglenes eltérések az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm) megtekinthetők.

[2]) A nyilvántartó államnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő gépjárműveken és pótkocsikon alkalmazott megkülönböztető jelzése, pl. a Közúti Közlekedésről szóló Genfi Egyezmény (1949) vagy a Közúti Közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (1968) szerint.

[3])    ENSZ 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából).

[4])    Az Európai Parlament és a Tanács 1998. december 14-i 98/91/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására szánt gépjárművekről és pótkocsijaikról, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó 70/156/EGK irányelv módosításáról (lásd az EK Hivatalos Lapja L011 sz., 1999.01.16., 25-36 o.).

[5])    Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus­jóváhagyási előírásokról (lásd az EK Hivatalos Lapja L200 sz., 2009. 7. 31., 1. o.).

[6])      A veszélyes áruk közúti szállításában rejlő kockázatok elemzéséhez általános útmutató található az UNECE Titkárságának honlapján (http://www.unece.org/trans/danger/danger.htm).

[7])    A hozzárendelés az anyagban rejlő veszélyes tulajdonságokon, a csomagolás típusán és a szállított mennyiségen alapul.

*      Magyarországon lásd a 2004. évi XCI. törvényt.

*      Magyarországon lásd a 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet.

 

[8]) INFCIRC/274/Rev.1,  IAEA, Vienna (1980)

[9])  INFCIRC/225/ Rev.5, IAEA, Vienna (2011).